Hogyan lesznek digitális számláink? – Czöndör Szabolcs

Mi a különbség az elektronikus és a digitális számla között, hogyan digitalizáljuk a bizonylatainkat?

digitális

Az elektronikus számlázás már lassan 20 éve lehetséges Magyarországon, azonban ebben a két évtizedben nem terjedt el feltétlenül minden vállalkozásnál. Amennyiben kicsit követjük az európai számlázási szabályok fejlődését, akkor egyértelműen láthatjuk, hogy már nem is a számlák elektronizációjáról, hanem digitalizációjáról beszélünk. Nézzük meg, mit rejt a két fogalom és mennyiben jelent fejtörést vagy lehetőséget a digitális számlák megjelenése!

Az elektronikus számla bármilyen típusú, a számla adatait tartalmazó elektronikus dokumentum, amelyet elektronikusan bocsátottak ki és fogadtak be. Elektronikus számla lehet akár egy beszkennelt számlakép, PDF számla, de EDI üzenet, XML dokumentum is. A két véglet között számos más technikai megoldással is találkozhatunk persze, azonban jól érzékelteti a két szélsőség közötti tág határt. A digitális számla alatt olyan számla dokumentumokat értünk, amelyeket lehetséges közvetlenül, átalakítás nélkül géppel értelmezni és feldolgozni. A digitális számla alatt tehát kizárólag adatstruktúrával rendelkező számlákat értünk.

A különbségtétel alapja az emberi szem számára való értelmezhetőség és a gép által történő értelmezhetőség lehet. Az elektronikus számlánál bár nem alapkövetelmény, de valahol mindenképpen megjelenik az ember. Az ember számára történő megjelenítés egyike az alapvető feltételeknek. A digitális számláknál is megjelenhet az ember általi értelmezhetőség, azonban nem ebben van a hangsúly, hanem a gépi feldolgozhatóságban.

A digitális számlákat az hívta életre, hogy egyre több ország vezet be számlaadat-szolgáltatási, központi elektronikus számlázási rendszereket, egyre több vállalkozás alakít ki olyan folyamatokat, amelyek lehetővé teszik a számlák automatizált feldolgozását. A döntéshozók célja világos, ezt a folyamatot kívánják erősíteni úgy, hogy a jogszabály a digitális bizonylatokat tekinti alapértelmezettnek, a papíralapú bizonylatokat pedig inkább kivételes esetnek. A digitális bizonylatoknál pedig a gépi feldolgozhatóság kritériuma jelenik meg.

A következő évek legjelentősebb digitalizációs áttörését az Európai Bizottság Áfa a digitális korban (VAT in Digital Age, továbbiakban ViDA) javaslatcsomagja jelenti, amelynek elfogadása folyamatban van. Az Európai Bizottság részéről már évek óta lehet látni, hogy az elektronikus számlázás és számlaadat-szolgáltatás területén szeretnék egységesíteni a tagállami megoldásokat. Ennek célja, hogy ne tagállami szinten fregmentált számlázási rendszerek jöjjenek létre, hanem alakuljon ki egységes számla fogalmi rendszer és számlamodell. Az elmúlt években a Bizottság jelentős erőfeszítéseket tett ezen a területen és 2022. decemberében kiadta a Héa. irányelv szövegszerű módosítási javaslatait. A javaslatcsomagot mindenki véleményezhette, és jelenleg a tagállamok közötti vita keretében formálódik a végleges ViDA csomag. 

A ViDA javaslatcsomag is rávilágít a digitális bizonylatkezelés előnyeire. Amennyiben egy számla kizárólag kép formájában jelenik meg, akkor azt digitálisan körülményes feldolgozni. A digitális bizonylatkezelés központi kérdése, hogy a számlának tartalmaznia kell gép által könnyen és egyértelműen értelmezhető adatokat. Ahogy az európai számlastandardből látjuk még csak az sem feltétlenül fontos, hogy legyen egységes számlaadat-struktúra. A lényeg a gépi értelmezhetőségben van. Amennyiben az adattartalom leírása, a különböző jelölések egységes elvek mentén kerülnek kialakításra, akkor könnyen lehet olyan konvertereket alkalmazni, amely az egyik adatstruktúrát egy másik adatstruktúrának felelteti meg a számlák adatait. Persze nem lenne túl hatékony ez a megoldás, amennyiben az adatstruktúrák száma a végtelenhez közelítene. Egy ideális világban országonként egy, vagy könnyen megszámlálható adatstruktúra létezése lenne optimális.

További fontos követelmény, hogy a számla digitális adattartalma a lehető legszélesebb legyen, amely az adott gazdasági eseményhez kötődik. Nagyon sok vállalkozás kizárólag az áfa törvény szerinti kötelező adattartalommal látja el a számlákat, ugyanakkor az ügyviteli folyamatok szempontjából ez nem mindig elégséges. Például a megrendelés szám, szállítólevél száma, vagy egy szerződésszám a befogadói oldalon – de akár az értékesítői oldalon is – jelentős hatékonyság növelést tud eredményezni és csökkenteni tudja az emberi beavatkozás szükségességét.

A digitális bizonylatfeldolgozáshoz további fontos szempont, hogy a számlák elektronikusan kerüljenek kibocsátásra, befogadásra, minden szereplő ebből a bizonylatból el tudja vinni a számára szükséges adatokat. A leghatékonyabb megoldást az jelentené, hogy például az adóhivatal magát a számlát (vagy annak egy adóhivatali nézetét) kapná meg a számlakibocsátással egyidőben, és így nem lenne szükség a számla adattartalmának és az adatszolgáltatás adattartalmának vizsgálatára. A Bizottság és számos tagállam gondolkodása ebbe az irányba halad.

A számlaadatok digitalizációja jelentős további lehetőségeket nyit meg. Jelenleg folyik egy jelentős technológiai forradalom, amely a gépi tanulással ellátott eszközök szélesebb körű használatát jelenti, valamint számos területen megjelenik a mesterséges intelligencia. Mindezeket az eszközöket akkor lehet jó hatékonysággal használni, amennyiben a gazdasági tranzakcióhoz kapcsolódó adatok gyorsan, jó minőségben és hatékonyan elérhetők. A digitalizált számlák mindezeknek a technikáknak az egyik alapját képezhetik.

A vállalkozások számára a legnagyobb kihívást az jelenti, milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni a folyamatos digitális változásokhoz és milyen előnyöket tudnak szerezni mindezekből. Ugyanakkor fontos szempont, hogy a digitalizációs átállás során kellően körültekintők legyünk, hiszen hosszútávú stratégia nélkül jelentős és meg nem térülő költségeket jelenthet egy-egy rosszul megválasztott megoldás implementálása.

A vállalkozások számára a számla digitalizáció tehát nem kérdésként jelenik meg, hogy a közeljövő feladataként. Nem az a kérdés, hogy egy vállalkozás szeretné-e a bizonylatainak digitalizációját, hanem az, hogy mikor és hogyan fogja ezt megtenni. Hiba lenne ezt a változó jogszabályi környezetre fogni. Persze a jogszabályi kényszer is vezethet oda, hogy egy vállalkozás bevezet digitális megoldásokat, azonban számos hatékonysági szempontot is érdemes figyelembe venni. Már jelenleg is elérhetők olyan megoldások, amelyekkel egy vállalkozás jelentős digitalizációs ugrást tehet meg és közben tudja a hatékonyságát növelni, a költségeit csökkenteni.

A jelenleg elérhető technológiák Magyarországon az Online Számla rendszer és a pénztárgépi rendszer adatainak lekérdezhetőségén alapulnak. Ezt egészíti ki a lassan megjelenő eÁFA rendszerben rejlő további lekérdezési lehetőségek. A vállalkozások eljuthatnak odáig, hogy mind a bizonylat kiállításánál és mind a bizonylatok befogadásánál a belső ügyviteli folyamataikat akár teljesen tudják automatizálni, vagy különböző kontrollpontokat bevezetni. 

Az automatizációval jelentős emberi kapacitás spórolható meg úgy, hogy az állandóan visszatérő algoritmizálható feladatokat a gép végzi el. Az emberi munka nem az adatbevitelt fogja jelenteni, hanem sokkal inkább kontroll funkciója lesz, valamint a speciális szaktudást fogja jelenteni. Persze mindezek eredményeként kevesebb könyvelőre lehet szükség, de lehetséges olyan kimenet is, hogy a könyvelők más típusú munkát fognak végezni, mint amit eddig megszoktunk tőlük. Könyvelőként tehát mindenképpen szükséges lépést tartanunk a digitalizálódó környezetünkkel, hogy ne az elszenvedői, hanem a haszonélvezői legyünk ennek a folyamatnak. 

Az e-számlázás és az áfabevallás új lehetőségei című előadás többek között a számlák digitalizációjának lehetséges megoldásaira, hatékony ügyviteli folyamatok kialakítására is mutat gyakorlatban használható példákat.

***

Az “E-számlázás és áfabevallás új lehetőségei” című előadás keretében 2023. november 2-án, Czöndör Szabolccsal áttekintjük az elektronikus számlázás jelenét, valamint az áfa a digitális korban (ViDA) jelentette új követelményeket és lehetőségeket. A NAV által jövő évben vezetésre kerülő eÁFA rendszer kapcsán az előadó ismerteti az áfabevallás új megoldásait és a bennük rejlő lehetőségeket. Szeretettel várunk Téged is a konferenciára! >> Jelentkezem 

Hozzászólások

1 hozzászólás

    • Csiba András
    • 20:25

    A szerző arra hívja fel a figyelmünket, hogy az elektronikus számlázás tekintetében az EU-ban jelentős változások várhatók. Az elvárások még előre nem is látható terheléseket jelentenek mind a közigazgatás, mind pedig a vállalkozások számára. A cikkben feltárt előre látható kockázatok, várakozások kerülnek a felszínre a számázás területén. Érdemes azonban az elektronikus dokumentumokat a gazdasági élet teljes szélességében is megvizsgálni. A számla egy vállalkozás életében csak az egyik számviteli dokumentum, ám szép számmal találhatók nem számviteli, de az üzemeltetésben rendkívül fontos dokumentumok is.
    A Számadó rendszer 14 fő dokumentumtípust tartalmaz, ami az altipusokkal akár a háromszorosára is könnyen felmehet. A különböző ERP rendszerek eltérő belső IT logikákat követnek. A cikkben ez is megjelenik, de csak abban az értelemben, hogy a számla nem kötelező adattartalma lehet például a rendelésszám, amire az OSA meg is adja a lehetőséget, de a rendelés, mint dokumentum, elektronikusan nem értelmezhető kategória. Ha a gondolkodásunkat kiterjesztjük, akkor szembetűnően hiányzik, hogy a rendelésen szereplő tételeket semmilyen IT rendszer nem képes egyeztetni. Az automatikus egyeztetés, vagyis az eltérések keresése, elemzése akkor lehetne a felhasználónak kényelmes és hasznos, ha a rendelések strukturális adatai is rendelkezésre állnának. A példa alapján kiterjeszthetjük a digitalizáció jelen állapotának még nem látható hiányosságait, amire talán még jobb példa lenne a logisztikai rendszerekben a digitális dokumentumáramlásnak a teljes hiánya.
    A továbbiakban e tekintetben szeretnék kiegészítéseket tenni a körültekintően átfogó, de csak a számlákat érintő cikkhez.
    „… az emberi szem számára való értelmezhetőség és a gép által történő értelmezhetőség …”: A kiemelés fontos problémát tár fel. A cikkben megjelenik a dokumentum strukturális elemeit XML-ben tartalmazó, már ebben a formájában is hiteles, eredeti dokumentumnak az elfogadása. Az XML a gép számára minden tekintetben gyorsan, hatékonyan feldolgozható, amennyiben a cikkben is említett megszámlálhatóan végtelen sok adatkonverter rendelkezésre áll. A nyers XML kevesek kivételével az ember által nem dolgozható fel. Szolgálhat erre egy XSLT megoldás vagy egyedi módszer, amely a strukturális adatokat az ember számára is értelmezhetővé teszi, azonban bizonyítható, hogy az ember és gép számára a két értelmezés könnyen félreérthető, azaz eltérő eredményre vezethet.
    „… A lényeg a gépi értelmezhetőségben van. Amennyiben az adattartalom leírása, a különböző jelölések egységes elvek mentén kerülnek kialakításra, akkor könnyen lehet olyan konvertereket alkalmazni, amely az egyik adatstruktúrát egy másik adatstruktúrának felelteti meg a számlák adatait. Persze nem lenne túl hatékony ez a megoldás, amennyiben az adatstruktúrák száma a végtelenhez közelítene. Egy ideális világban országonként egy, vagy könnyen megszámlálható adatstruktúra létezése lenne optimális. …” Néhány EU tagállamban már létezik, máshol bevezetés vagy tervezés alatt van a tagállami csillaghálózat erre a célra. Az OSA rendszer kiemelkedően magas színvonala igazolta, hogy a vállalkozások, könyvelők számára a számla adatfeldolgozása milyen előnyöket biztosít. Az OSA többre lenne hivatott, ha ebben a felhasználók partnerek lennének. A cikkből azonban kiolvasható, hogy ezt a célt nem sikerült elérni. A szerzőnek a cikkből kiolvasható víziója az, hogy minden tagállamban lesz egy csillagháló, amely lenyúlhat a legkisebb vállalkozások szintjéig jogi kényszer segítségével, amely szintén nem fogja teljesíteni a rendelésszámokkal korábban jelzett szükségletek kielégítését. A Peppol (EU szabvány) projekt használatba vétele a tagállamok közötti eltérő adatstruktúrák átalakításához minimum 1350 adatkonverter létrehozását feltételezi. Az OSA és Peppol közötti konvertert a teljes OSA struktúrára mindkét irányban, pusztán igazolásképpen elkészítettem, tehát megoldható. Az OSA rendszer ráfordításainak ismeretében az EU szintű, a legkisebb vállalkozásokat is rendszerbe integráló ráfordítás becslése nem sok jót ígér. Az „ideális világ”-ról alkotott gondolataimat a hozzászólásom végére hagyom.
    „… A leghatékonyabb megoldást az jelentené, hogy például az adóhivatal magát a számlát (vagy annak egy adóhivatali nézetét) kapná …” Értelmezésem szerint ennek jelentése, hogy a CEN/TS 16931-2:2017 szabvány azonosítói jelentenék a strukturális elemeket. Az adórendszer azonban tagállami hatáskör, így a szabványnak a strukturális elemekre korlátozott azonosítók használatának kötelezővé tétele tagállamonként eltérő tartalmakat jelenthetnének, amennyiben a kötelező strukturális elemeknek az elektronikus számlában való megjelentetése nem kerül bele a direktívába. Az EU szakértőknek a gondolatmenete az lehet, hogy a számlakibocsájtó készítsen tetszőleges PDF számlát, ami már önmagában is elektronikus számlának tekinthető, melyben kötelező strukturális elemeket kell elhelyezni az említett 16931-2 szerint. Ez várhatóan a 2024-ben megjelenő direktívának már része lesz. A vita az lehet, hogy mely elemek lesznek EU szinten kötelezőek, amelyekhez a tagállamok csak szigorításokat tehetnek. Ennek az eredménye pedig az lesz, hogy az interoperabilitás rendkívül korlátozott marad.
    „… Ugyanakkor fontos szempont, hogy a digitalizációs átállás során kellően körültekintők legyünk, hiszen hosszútávú stratégia nélkül jelentős és meg nem térülő költségeket jelenthet egy-egy rosszul megválasztott megoldás implementálása. …” Az idézet a cikk legmélyebben szántó gondolata. Egy rosszul megtervezett, nem kellően átgondolt megoldás hosszabb távon beláthatatlan károkat okozhat. Ez az oka annak, hogy szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a tervezett, bátran állíthatjuk, monumentális projekt csak a számlákkal foglalkozik, ami legfeljebb a jéghegy csúcsa. Még azt is gondolom, hogy a csak a számlázás területén áldást hozó megoldás miatt a digitalizációból kimaradó víz alatti részben jelentős ráfordításokkal, szervezeti, irányítási változásokra kell számítani.
    „… Persze mindezek eredményeként kevesebb könyvelőre lehet szükség, de lehetséges olyan kimenet is, hogy a könyvelők más típusú munkát fognak végezni …” Ez ügyben azonban kevéssé vagyok optimista. Meglehet, hogy kevesebb könyvelőre lesz szükség, de rájuk majd azokat az egyeztetési és adatrögzítési feladatokat lehet átterhelni, ami abból adódik, hogy egy nagy információáramlási rendszernek egyetlen elemét kiszakítjuk a jelen rendszerből.
    Végszókén szeretném megjegyezni, hogy a hozzászólósom nem a szerző által írtak bírálata, hanem továbbgondolása. A leírt gondolatok megalapozása egy 20 éves kutatási folyamat utolsó állomásaként megírt és megjelent könyv, amely az ageofdoc.net oldalról ingyenesen letölthető. Ha egyetlen rövid mondatban kell megmondanom miről szól, az a következő: A könyv az egyetemes információ-konverter létrehozásáról szól. Mitől egyetemes? Minden, a gazdaságban és ezen is túl található dokumentumra tekintve igaz állítások ebben megtalálhatók.
    1. Minden dokumentum eredetisége és hitelessége igazolható.
    2. A dokumentumok ember és gép számára azonos értelemmel rendelkeznek.
    3. A dokumentumok értelmezése az élő nyelvtől független, minden befogadónak az elvárt nyelven eredeti és hiteles.
    4. A rendszerhez a csatlakozás rendkívül alacsony ráfordítást igényel a vállalkozásoktól, gyorsan terjeszthető.
    5. Nem igényel jelentős jogi kényszert.
    6. Nem csak a számlára, hanem minden formalizált dokumentumra megoldást jelent a rendeléstől a fuvarlevélen keresztül a számláig, és azon túl is: a szerződésekig.

    Csiba András

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM