Január 1-jével új adóeljárási szabályok léptek hatályba, melyek részben érintették a határozathozatalra nyitva álló törvényi határidőket is. Ráadásul az adóhatóság rá lesz kényszerítve, hogy valóban tekintettel legyen ezekre, ugyanis a határidők túllépése esetén nem róhat ki adóbírságot a cégekre. A Kúria tavalyi döntésének köszönhetőn a legsúlyosabb adószankció alkalmazására csak a törvényi határidő letelte előtt van lehetőség.

Mi változott a szabályozásban?

A változás egyrészt azzal függ össze, hogy adóellenőrzés esetén az adózónak 30 napja lesz rá, hogy a jegyzőkönyvben tett megállapításokra reagálva ún. észrevételt tegyen. Ez akár kedvező változás is lehetne, árnyalja azonban a képet, hogy határidő elmulasztása immár jogvesztéssel jár. Azaz, a késve tett észrevételt a hatóság figyelmen kívül fogja hagyni.

Másrészt, bár az új adózás rendjéről szóló törvény 2017. évi CL. törvény (Art.) alapján továbbra is 60 nap áll az adóhatóságok rendelkezésére az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet határozatban történő megállapítására, e határidő számítása azonban némileg változott. A törvény szövege szerint adózói észrevétel esetén a határozathozatalra nyitva álló 60 napos határidő csak az észrevétel beérkezésének napjától indul.

A jogszabályi változás azért fontos, mert korábban az észrevételre 15 napja volt az adózónak, viszont az adóhatóság 60 napos határideje is megindult már a jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének napjától.

Mi a helyzet, ha az adóhatóságnak nem sikerül tartania a határidőt?

Sajnos nem egy esetben előfordult, hogy a lefolytatott ellenőrzés megállapításait tartalmazó határozatot – mely az adókülönbözet és az adóbírságot, illetve más szóló szankciókat tartalmazza – az adózók késve, a jogszabályban előírt határidőt jelentősen túllépve kapták kézhez. Az ilyen alapon tett fellebbezéseket rendre elutasították, tekintettel arra, hogy az adóhatóságra vonatkozó határidő „nem jogvesztő”, így az adóhatóság a határozathozatalra a határidő leteltét követően is jogosult. E gyakorlatnak a végére tehet pontot a Kúria ősszel megjelent határozata.

A Kúria által hozott határozat (Kfv.I.35.760/2016/6. számú ügy) egy utólagos áfa ellenőrzéshez kapcsolódott. Az elsőfokú adóhatóság a jegyzőkönyv átadását követően több mint 200 nap elteltével hozott határozatot, melyben adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte az adózót. Az adózó fellebbezett a határozattal szemben, amit elutasítottak. Ráadásul az elsőfokú bíróság is a hatóságnak adott igazat, így az adózó felülvizsgálati kérelem útján, a Kúria előtt kifogásolta – többek között – a határidő túllépést.

E körben a Kúria az Alkotmánybíróság egy döntését hívta segítségül ((5/2017. (III.10.) AB határozat) ,mely szerint alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően ne legyen kiszabható szankció. Az adóbírság kizárólag a jogalkotó elhatározásán – és nem általános jogelveken – nyugvó jogkövetkezmény. A Kúria ezért osztotta az AB határozat azon megállapítását, miszerint a tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, hogy az adóhatóság a rá vonatkozó határidőket betartsa, továbbá megállapította, hogy az adóhatóság oldalán a határidő leteltével nem történik „jogvesztés”, csupán egy addig fennálló lehetőség megszűnése.

A Kúria határozata emellett azt is megállapította, hogy maga az adózó jogszerűtlen magatartását korrigáló adókülönbözet viszont törvényes, az adóhatóság nincs attól elzárva, hogy utólagosan állapítsa meg az adót, akár határidőn túl is. Az adókülönbözet tehát nem jogkövetkezmény, azt az adózónak meg kell fizetnie. A Kúria a késedelmi pótlékot sem értékelte olyan szankcióként, aminek a megfizetésére az adózó ne lenne kötelezhető, mivel a késedelmes pénzügyi teljesítéshez az általános jogelv szerint is kamatfizetés kapcsolódik.

A határozat megállapítása tehát úgy összegezhető, hogy az adóhatóság nem róhat ki adóbírságot az adózókra, amennyiben nem tartja be az adózás rendjében foglalt határozathozatalra nyitva álló határidőt. Az adókülönbözet és a pótlék megfizetése alól azonban az adózó ezen az alapon nem mentesülhet.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A fent leírtak hatását az alábbi példán keresztül mutatjuk be:

Egy vállalkozás részére az adóhatóság 2018. szeptember 10-én adja át az adóellenőrzés magállapításairól szóló jegyzőkönyvét, melyben adókülönbözet szerepel az adózó terhére. Az adózó kizárólag 30 napon belül, azaz utoljára október 10-én adhat be észrevételt. Az ezt követően benyújtott észrevételt az adóhatóság nem köteles figyelembe venni, hiszen a határidő jogvesztő.

Tegyük fel, hogy az adózó megfelelő határidőben, mondjuk október 5-én benyújtotta az észrevételt – egyébként ezt csak elektronikusan teheti meg, hiszen a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok is változtak. Ekkor az adóhatóságnak legkésőbb december 4-éig kell meghoznia a határozatot, ami egyébként továbbra is meghosszabbítható 30 nappal. Amennyiben viszont a hatóság kicsúszik a határidőkből, úgy a feltárt adóhiány után járó  50%-os, vagy akár 200%-os mértékű adóbírság kiszabására a Kúria döntése értelmében egyáltalán nincs lehetősége az adóhatóságnak, tekintettel a határidő elmulasztására. Az adóhatóság az adóhiányt ettől függetlenül megállapítja, és annak megfizetésére kötelezi az adózót, illetve kiszabja a késedelmi pótlékot is (a jegybanki alapkamat kétszeres mértékében).

A törvényi változások a tavalyi évben indult eljárásokat nem érintik. Kérdéses ugyanakkor, hogy a Kúria döntése mennyiben lesz hatással a múltban, a határidőt követően kivetett szankciókra. Messzire vezethet az a gondolat, hogy egyes esetekben az adózóknak lehetősége lenne töröltetni a korábban így felmerült adóbírságokat is…

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem