Az adójogi szakzsargon szívesen használja a köznyelvbe is bekerült „cafeteria” kifejezést, mely a jogintézmény angolszász eredetére utal. A „cafeteria”azonban nem adójogi fogalom, ennek ellenére sokan keverik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 71. §-ában található juttatási elemekkel, illetve az éves keretbe és az éves rekreációs keretbe beszámítandó juttatásokkal.

A „cafeteria” a munkáltató által kialakított olyan juttatási csomag, amellyel kapcsolatban az adószabályozás csak azt mondja meg, hogy a csomagba vont juttatások egyes elemei hogyan adóznak. A munkáltató által kidolgozott cafeteria rendszer adóköteles és adómentes juttatásokat egyaránt tartalmazhat, sőt nincs jogszabályi tiltás arra sem, hogy a jogszabály által kötelezően adandó juttatási elemek is részét képezzék.

A cafeteria rendszer lényege a dolgozók teljesítményösztönzésében és az adómegtakarítási lehetőségben rejlik. A Magyar Közlöny 2016/87. számában kihirdetésre került az Szja szabályokat több helyen módosító 2016. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Mód. tv.), amely többek között a munkáltató által 2017. január 1-jétől adható juttatások közterheit újraszabályozta. Megjegyzendő, hogy a Parlament által jelenleg tárgyalandó T/12741. számú törvényjavaslat az adóalapok meghatározásának módját változtatja.

Amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor az Szja tv. 70. és 71. §-a alá tartozó juttatások esetében az adóalap a jelenleg alkalmazandó az 1,19-es szorzószám helyett 1,18-as szorzószámmal lesz meghatározandó. Ezt figyelembe véve a munkáltató által viselendő közterhek mértéke a 71. § alá tartozó juttatások esetében 34,22%, a 70. § alá tartozó juttatások esetében pedig 49,56% lesz, amennyiben az szja mértéke változatlan marad.

Érdemes tehát jó előre végiggondolni, hogy milyen közterhek mellett lehet a jövő évtől a dolgozók ösztönzését, megbecsülését szolgáló juttatási elemeket finanszírozni az e célra rendelkezésre álló pénzösszegből.

Egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a dolgozók egészsége fontos, ezért az egészségmegőrzésre, gyógyító eljárások finanszírozására hajlandó anyagiakat is áldozni. E cikk keretében olyan juttatási elemek kerülnek bemutatásra, amelyek a munkavállalók egészségének megőrzését, eseteges betegség esetén a gyógyulásukat szolgálja.

A 2017. január 1-jétől hatályos Szja tv. 81. §-ának (6) bekezdése értelmében a munkáltató adómentesen nyújthat – nem pénzben kapott juttatásként – dolgozói részére egészségügyi szolgáltatásokat. Jelenleg az értékösszeg és a szolgáltatások köre még nem ismert. Az egészségügyért felelős miniszter rendeletben fogja meghatározni azokat az egészségügyi ellátásokat, amelyeket a munkáltató – nem pénzben kapott juttatásként – adómentesen biztosíthat a munkavállaló számára. A magyar munkavállalók egészségügyi állapotát tekintve ez igen fontos juttatási elem lehet a munkáltatók cafeteria rendszerében. A T/12741 javaslat azonban kezdeményezi, hogy ne lépjen hatályba az a tavasszal elfogadott új jogcím, amely 2017. január 1-jétől mentesítené a személyi jövedelemadó alól a külön jogszabályban meghatározott, a munkáltató által munkavállalónak biztosított egészségügyi szolgáltatásokat.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6. d) pontja jelenleg is és 2017. január 1-től is adómentes juttatásnak minősíti a foglalkozás-egészségügyi ellátást, amelynek köre a konkrét foglalkozások körében (pl. oktató, hajóskapitány, olajipari munkás stb.) eltérő.

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.39. pontja alapján ugyancsak adómentes a kifizető által biztosított védőoltás.

Az Szja tv. 3. §-ának 91. pontja definiálja a kockázati biztosítások fogalmát, amelybe a kockázati egészség (betegség)-biztosítás is beletartozik. Az egészség (betegség)-biztosítás lényege az Szja tv. 3. §-ának 94. pontjában meghatározott. A szerződéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a biztosítási tevékenységet szabályozó 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.), továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) tartalmazza. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű díjfizetés esetében adómentes juttatásként kezeli a kockázati betegség (egészség)-biztosításokat abban az esetben, ha annak a díját nem a biztosított, hanem harmadik személy (pl. a munkáltató) fizeti. Az azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része az az összeg, amely nem haladhatja meg a minimálbér 30 százalékát.

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.10. pontja alapján adómentes az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Öpt.) előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély. A finanszírozott szolgáltatások köréről a munkáltató és az egészségpénztár között kötött szerződésben kell határozni.

Az Szja tv. 71. § (3a) bekezdése 2016. augusztus 1-jétől úgy rendelkezik, hogy béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag vagy a munkáltató, mint támogató által az Öpt. előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. A szabályozás 2017. január 1-jével változik. A módosítás alapján Az Szja tv. 70. § (3a) bekezdése értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg. A juttatónak a befizetett összeg 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

A jelenleg hatályban lévő Szja tv. 71. § (3) b) pontja alapján a munkáltató által egészségpénztárba befizetett tagdíj hozzájárulás a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben béren kívüli juttatásnak minősül. A módosító törvény értelmében egészségpénztárba 2017. január 1-jétől is teljesíthet tagdíj hozzájárulást a munkáltató, azonban ennek teljes összege egyéb meghatározott juttatásnak fog minősülni. Ebből az következik, hogy a támogatás összegétől függetlenül a tagdíj hozzájárulás teljes összegének 1,18-szoresa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

A jövő évtől meggondolandó, hogy ne tagdíj hozzájárulásként, hanem munkáltatói adományként adja ezt a munkáltató. Bár adó és 27 százalék eho fog megjelenni, azonban a magánszemély a támogatási összeg után 20 százalék adókedvezményt vehet igénybe rendelkezés formájában.

Az egészségmegőrzéshez hozzátartozik a rendszeres testmozgás. Ennek segítésére a munkáltató különféle sportolási tevékenységet lehetővé tevő belépőjegeket, bérleteket biztosíthat (konditerem bérlet, bubi bérlet, uszodabérlet stb.). Ezen juttatások az Szja tv. 70. § (3) b) pontja értelmében egyéb meghatározott juttatásnak minősülnek. Értékük 1,19-szeresének – 2017. január 1-jétől várhatóan 1,18-szorosának – összege után 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

* * *

Értesülj első kézből a 2017. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017

A konferenciasorozat 11 helyszínének teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2017 helyszínei és időpontjai:

• Pécs – november 28.-november 29.
• Nagykanizsa – november 28.-november 29.
• Székesfehérvár – december 1.-december 2.
• Budapest I. – december 1.-december 2.
• Debrecen – december 5.-december 6.
• Miskolc – december 5.-december 6.
• Győr – december 8.-december 9.
• Budapest II. – december 12.-december 13.
• Szolnok – december 12.-december 13.
• Kecskemét – december 15.-december 16.