Bevezető

A korábbiakban bemutatásra kerültek a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítást, valamint a társasági adót és a kisvállalati adót érintő változások. Cikksorozatunk soron következő, és egyben utolsó  részében az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893. számú törvényjavaslat általános forgalmi adózásban (áfa) várható fontosabb jövőbeli rendelkezéseit járjuk körbe, melyek egy része jogharmonizációs célú, másrészt egyértelműsítést szolgáló rendelkezés. A törvényjavaslat tartalmaz új adómentességeket és bővíti a kedvezményes áfakulccsal adózó termékek körét is. Mindemellett felélesztésre kerül az eÁfa, és a további adó megfelelést biztosító eNyugta projekt szabályai is törvényi szintre kerülnek az „őszi adócsomagban”.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

Az alanyi adómentesség szabályainak átalakítása

A törvényjavaslat legnagyobb újdonsága az alanyi adómentesség szabályainak átalakítására vonatkozó új rendelkezések sora, melyek jogharmonizációs céllal kerülnek átültetésre a nemzeti szabályozásba.

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (héa-irányelv) jelenleg is számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek célja, hogy enyhítsék a kisvállalkozásokra (kkv) irányuló áfa terheket. E rendelkezések zöme az irányelv XII. címének 1. fejezetében („A kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás”) található. Ezzel a lehetőséggel a tagállamok széles körben élnek, így hazánk is alkalmazza az alanyi adómentes adóalanyokra vonatkozó különös szabályokat. 

Noha a közös hozzáadottértékadó-rendszer fenti rendelkezései lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy mentességet nyújtsanak az adómegállapítás tekintetében azoknak a kkv-knak, amelyek éves árbevétele nem ér el egy bizonyos értékhatárt, ennek ellenére ezen kkv-k hozzáadottérték adóval kapcsolatos kötelezettségei továbbra is megterhelőek. Különösen, hogy a határokon átnyúló kereskedelemben részt vevő kkv-k kizárólag a letelepedési helyük szerinti tagállamban részesülhetnek mentességben. Ebből az is következik, hogy a más tagállamban letelepedett, de ugyanazon piacot kiszolgáló vállalkozások versenypozíciója torzul. Nemzeti szinten pedig maga után vonja azt a jelenséget, hogy a kkv-k inkább visszafogják a fejlődésüket annak érdekében, hogy ne essenek el a számukra biztosított mentesség előnyeitől. 

A felgyorsult és megváltozott piaci körülményeknek köszönhetően a közös hozzáadottértékadó-rendszer kisvállalkozásokra vonatkozó jelenlegi szabályai felett eljárt az idő, nem utolsó sorban – jelenlegi formájukban – ellentétesek a héa-rendszer célország elve szerinti adóztatási elvével, ami elkerülhetetlenné tette a megújulást.

Az uniós áfareform eredményeként 2020. február 18-án került elfogadásra a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv módosításáról szóló 2020/285/EU tanácsi irányelv, amely alapjaiban módosítja a kisvállalkozásokra (kkv) vonatkozó különös szabályokat. 

A törvényjavaslat jogharmonizációs céllal módosítja az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXXVII törvény (Áfa tv.) alanyi adómentességre vonatkozó szabályait – összhangban a 2020/285/EU tanácsi irányelvvel -, pontosítva az Áfa tv. szerinti alanyi adómentesség választására jogosultak körét, valamint a mentességre jogosító bevételi értékhatár számításának szabályait. 

A módosítás értelmében a belföldön letelepedett adóalany jogosult a Közösség más tagállamaiban is alanyi adómentességet választani, amennyiben az adott naptári évben, illetve az azt megelőző naptári évben is megfelel a kapcsolódó feltételeknek, tehát sem a tagállami árbevétele, sem az uniós árbevétele nem haladja meg a megszabott értékhatárt. Ezzel összhangban ugyanezen szabályok érvényesek a külföldi letelepedettségű adóalanyokra is, amennyiben hazánkban választanak alanyi adómentességet. 

Megjegyezzük, hogy az Áfa tv. 188. (2) bekezdése szerinti az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár – mint tagállami árbevétel – továbbra is 12 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg marad.

A törvényjavaslat értelmében az irányelvben foglaltakat 2025. január 1-től kell alkalmazni.

Árrés adózás

A törvényjavaslat a viszonteladókra vonatkozó különös szabályokat is módosítja 2025. évtől szintén jogharmonizációs okokból. 

A módosítás értelmében a belföldön letelepedett viszonteladó akkor is használhat árrés adózást, ha a műalkotást nem viszonteladó adóalanytól szerzi be közvetlenül, kivéve, ha az adott termék viszonteladó részére történő közvetlen értékesítéskor, vagy a viszonteladó általi közvetlen import esetében a termékre kedvezményes áfa kulcsot alkalmazták.

Távolról is elérhető szolgáltatások teljesítési helye

A törvényjavaslat módosítja a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások teljesítési hely szabályait, amennyiben a részvétel nem fizikai jelenléttel történik.

A hatályos rendelkezések szerint ezen szolgáltatások teljesítési hely meghatározására vonatkozó különös szabályok alkalmazása attól függ, hogy a szolgáltatást adóalany vagy adóalanynak nem minősülő személy, szervezet veszi-e igénybe. Ha adóalanynak nyújtanak ilyen szolgáltatást, a teljesítés helye a főszabály szerint alakul, azaz az igénybevevő gazdasági célú letelepedettsége lesz az irányadó. Ez alól kivételt képeznek azok a szolgáltatások, melyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) belépést biztosítják, ideértve az ezekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is. Ezek teljesítési helye akkor is, ha adóalany a megrendelő, az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.

A törvényjavaslat – összhangban a 2022/542/EU tanácsi irányelv által módosított 2006/112/EK tanácsi irányelvvel – pontosítja adóalany igénybevevő esetén a teljesítési hely szabályt arra az esetre, ha az eseményen, rendezvényen történő részvétel távolról, online hozzáféréssel (virtuálisan és nem fizikai jelenléttel) történik. Ez esetben teljesítési helyre a főszabály szerinti teljesítési helyet rendeli alkalmazni 2025. január 1-től.

Ebből az is következik, hogy nem adóalany igénybevevő esetén az online rendezvények teljesítési helye az, ahol a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. 

Adómérték, adómentesség

A törvényjavaslat egyes műalkotásoknak az Európai Unión kívülről történő behozatalára 5%-os kedvezményes áfa mérték alkalmazását írja elő 2024. január 1-től. Ezen műalkotások körét az Áfa tv. 8. számú mellékletének I. része tartalmazza. 

A besorolási rend alapján egyes, Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű sajtkészítmények jelenleg is a 18%-os adómérték alá tartoznak, míg mások – 2106 és 1806 vtsz. alá tartozóak – a 27 %-os kulcs alá. A törvényjavaslat 2024. január 1-jétől ez utóbbi termékeket is, így például a túró rudit, a 18%-os áfa kulcs alá sorolja.

A törvényjavaslat pontosítja a tevékenység közérdekű jellegére mentes adó alóli mentesség esetkörét a fogorvosi, fogtechnikusi tevékenység vonatkozásában teljes összhangban a Héa-irányelvvel. A módosítás értelmében jövőre adómentes körbe tartoznak azon szolgáltatások, amelyeket a fogtechnikusok hivatásuk gyakorlása keretében teljesítenek, valamint a fogorvosok és fogtechnikusok műfogsorral kapcsolatos szolgáltatásai.

A törvényjavaslat a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatók által folytatott beteg- és sérültszállítási tevékenységre is kiterjeszti az adómentességet 2024. január 1-től, ha az a speciálisan erre a célra felszerelt közlekedési eszközökben történik.

eÁFA, eNYUGTA, számlázás

2024-ben elindul az elektronikus áfarendszer, az eÁFA, ami az áfabevallások elektronikus összeállítását és benyújtását támogatja.

A törvényjavaslat az eÁfa rendszer keretében előállított adónyilvántartásból összeállított áfa bevallás-tervezettel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A módosítás értelmében az adóalanyok az Art. szerinti áfa bevallási kötelezettségüknek nem csak az 

• erre a célra rendszeresített bevallás nyomtatvány benyújtásával tehetnek eleget, hanem úgy is, hogy
• az adóhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen a rendelkezésükre bocsátott adatokat kiegészítik, módosítják, majd az ekként összeállított bevallástervezetet jóváhagyják, vagy pedig 
• az adóhatóság által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával továbbított adatokból összeállított adónyilvántartást bevallásként jóváhagyják. 

Ez utóbbi két esetben az adóalany mentesül a belföldi összesítő jelentés benyújtása alól. 

A törvényjavaslat szerint 2025. január 1-jétől változik a nyugta kötelező adattartalma és bevezetésre kerül a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalma is. 

A törvényjavaslat szerint 2025. évtől az alanyi adómentes adóalanyok is elbocsáthatnak egyszerűsített adattartalmú számlát. 

Fordított áfa: nyilatkozattételi kötelezettség építési-szerelési munka esetén

2023. január 1-jei hatállyal módosultak az ún. belföldi „fordított adózás” alkalmazására vonatkozóan az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjában előírt szabályok, ezáltal megváltozott a szolgáltatás-igénybevevői minőségben eljáró adóalanyok részére adófizetési kötelezettséget keletkeztető építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatások köre, vagyis minden hatósági engedély-köteles és hatósági bejelentésköteles (például örökségvédelmi engedély vagy bejelentés, rendeltetésmódosítási engedély, településképi bejelentési eljárás mellett végezhető) építési-szerelési, egyéb szerelési munka a „fordított adózás” alá tartozik, ha az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására, bontással történő megszüntetésére vagy rendeltetésének megváltoztatására irányul. A hatályos szabályozás ezzel kapcsolatban arról rendelkezik, hogy az engedélyhez, bejelentéshez kötöttség tényéről a szolgáltatás adóalany igénybe vevője a teljesítést megelőzően írásban nyilatkozzon a szolgáltatás nyújtója részére.

Tekintettel arra, hogy a fenti módosítás alapján bővült azon engedélyek, bejelentések köre, amelyek fordított adózást eredményeznek az említett építőipari ügyletek esetében, és lehetséges, hogy a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés szükségességéről elsődlegesen a szolgáltatásnyújtó (alvállalkozó) bír információval, ezért a jogalkalmazás segítése érdekében a törvényjavaslat kimondja, hogy jövőre ez esetben a nyilatkozattétel a szolgáltatás nyújtót terheli a szolgáltatás adóalany igénybevevője felé.

***

Készüljön fel a PENTA UNIÓ Zrt.-vel a 2024. adóévre az Adóegyetem konferencián! >> Jelentkezem az Adóegyetem 2024 konferenciára!