Új kedvezményként van jelen a társasági adó rendszerében az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás megvalósítása és üzemeltetése esetén érvényesíthető adókedvezmény, amely a 2017. január 1-jét követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra tekintettel vehető igénybe.

Kétrészes cikksorozatunk első részében ismertetjük az energiahatékonysági beruházások társasági adókedvezményének alapvető szabályait.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) hatályos rendelkezései szerint energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás,  amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény fogalmai szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor

A július 20-án elfogadott törvényjavaslat az energiahatékonysági beruházás fogalmának a felújítással történő bővítéséről gondoskodott. A módosításnak köszönhetően az energiahatékonysági projektek esetében akkor is igénybe vehető lesz a kedvezmény, ha azok számviteli szempontból felújításnak minősülnek. Az új rendelkezések a módosítás kihirdetését követő napon lépnek hatályba, vagyis a kiterjesztett tartalmú kedvezményt a hatálybalépést követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra, felújításokra lehet első ízben alkalmazni.

A kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó eljárási szabályokat és további feltételeket a 2017. július 4-én megjelent az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló 176/2017. (VII.4.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) rögzíti.

Jó hír, hogy a kedvezmény igénybevétele érdekében nem szükséges bejelentést vagy kérelmet benyújtani, de az érvényesítésnek vannak fontos adminisztrációs feltételei, amelyet cikksorozatunkban ismertetünk.

A kedvezmény mértéke, elszámolható költségek

Az adókedvezmény mértéke a jelenleg hatályos szabályozás szerint nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A kedvezmény mértéke kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növelhető. Az elfogadott törvénymódosítással kedvezőbbé válnak az energiahatékonysági beruházások adókedvezményére vonatkozó támogatási intenzitások, ugyanis régiónként differenciáltan 30%, 35% és 45%-os mértékre javulnak, noha a maximális adókedvezmény összege változatlanul 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg marad.

Az adókedvezmény a Tao. tv.-ben meghatározott elszámolható költségek alapján a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben érvényesíthető, legfeljebb a számított társasági adó 70%-áig. Ez a társasági adókedvezmény azonban nem érvényesíthető, ha a beruházással kapcsolatban fejlesztési adókedvezményt (Tao. tv 22/B.§ (1) szerinti adókedvezmény) is érvényesítenek vagy érvényesítettek.

A Tao tv. alkalmazásában elszámolható költségnek minősül

• a beruházási célhoz közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak, vagy
• a beruházási célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel.

Az elszámolható költségek vonatkozásában Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése további korlátozásokat tartalmaz. Ennek értelmében az adókedvezmény keretében nem elszámolható költség:

• az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be;
• a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamosenergia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége, azzal, hogy elszámolható költség a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamosenergia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés (különösen az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés) bekerülési értéke, és
• annak a beruházásnak a bekerülési értéke, amely beruházás üzembe helyezése esetére az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt ír elő, e követelmény teljesítését biztosító beruházás bekerülési értéke erejéig, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésétől;
• az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amely élettartamára, üzemben tarthatóságára az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály tiltást vagy korlátozó rendelkezést határoz meg, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésétől.

Az adókedvezmény érvényesítésének feltételei

A Tao tv. alkalmazásában a kedvezmény feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolásával, amely alátámasztja, hogy beruházás energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. Az igazolással kapcsolatos részletszabályokat a Kormányrendelet rögzíti. Ennek értelmében az igazolást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (Hivatal) által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor, vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki az adózó kérelmére (a Kormányrendelet egy igazolás mintát is tartalmaz mellékletében).

Az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet a beruházás megkezdésének napját megelőzően becslést készít a tervezett beruházással elérhető energiamegtakarítás mértékéről, melynek eredményeiről írásban tájékoztatja a társaságot. A tényleges energetikai audit a beruházás üzembe helyezését követően készül el. Az igazolt energiamegtakarítás mértékére vonatkozóan viszont előírt követelmény nincs. Amennyiben a beruházás már a Kormányrendelet hatályba lépése előtt megkezdődött, akkor az auditornak elegendő az előzetes becslését az adókedvezmény bevallását megelőzően megtenni.

Ez esetben is elvárás a tartós üzemeltetés (bár az ilyen jellegű beruházások esetén ez az elvárás jellemzően könnyen teljesíthető): a kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba vegye, és ezeket az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követően legalább öt évig (kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemeltesse, illetve használja.

Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a Kormányrendelet további feltételekhez köti az adókedvezmény igénybevételét. Ennek értelmében az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig

a) az adózónál az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította, vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta, és

b) az adózót az állami adó- és vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal nem sújtotta, vagy ha sújtotta, akkor annak összegét arra tekintettel mérsékelte, hogy az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette.

Cikksorozatunk következő részében a kiterjesztett tartalmú energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási szabályokat foglaljuk össze.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. szeptember 25-én tartandó Új és megújuló adó- és adóalap kedvezmények a társasági adó rendszerében című konferenciámon egy kicsit más vizekre evezünk. Amennyiben részletesebben is érdekelnek a társasági adóalap kedvezmények vagy az adófelajánlás intézménye, akkor jelentkezz konferenciámra augusztus 25-ig kedvezményesen!