Süllyesztőben az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás

Az elmúlt évek igen közkedvelt juttatási elemeként számon tartott vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás a T/625. számú törvényjavaslat 16. §-a alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklete jelentősen megváltozik. A módosítások alapján a munkáltatói lakáscélú támogatások adómentessége alapján megszüntetésre kerül. A törvényjavaslat értelmében 2019. január 1-jétől nem lehet adómentesen vissza nem térítendő lakáscélú támogatásban részesíteni a munkavállalót. Érdemes tehát kihasználni a jelenleg adott lehetőséget az év hátralévő részében. A munkáltatóknak az információ megjelenésétől kb. 6 hónapjuk van arra, hogy segítséget nyújtsanak munkavállalóik lakáshoz jutásához. Mindemellett azonnal át kell nézni a juttatási rendszerről szóló szabályzatokat is.

A lakásszerzéssel kapcsolatos kiadások (vételár, építési költség, hiteltörlesztés, végtörlesztés stb.) nagyon sok munkavállalót érintenek, ezért a munkáltatói lakáscélú támogatás – tekintettel annak adómentességére – komoly alternatívája az egyéb munkáltatói juttatásoknak, legyen az bér, jutalom vagy egyéb juttatás. Hát ez az alternatíva 2019. január 1-jétől már nem alternatíva.

A munkáltató kizárólag a munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottait segítheti. A támogatás adómentes összege jelenleg a költség 30%-a, legfeljebb 5 millió forint. A támogatás csak méltányolható lakásigény esetén nyújtható. A támogatott célok:

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja értelmében lakáscélú felhasználásnak minősül:

• a munkáltató által – korábban – lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege,
• hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól – felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetésére nyújtott támogatás.

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 9.3.1. pontja értelmében lakáscélú felhasználásnak minősül, és így adómentesen támogatható:

• a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának megszerzése (vásárlás, csere),
• a belföldön fekvő lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,
• belföldön fekvő lakás zártvégű lízingbe vétele (nyílt végű lízing nem),
• a belföldön fekvő lakás építése, vagy építtetése,
• a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése (bővítés)
• belföldön fekvő lakás korszerűsítése,
• belföldön fekvő lakás akadálymentesítése.

A korszerűsítés egy relatíve tág fogalom. Belefér több olyan felújítás, fejlesztés is ami jelenleg igen közkedvelt mint az épület hőszigetelése, a külső nyílászárók vagy a tető cseréje, de még a napenergiával működő háztartási kiserőmű rendszer kiépítése is.

A társas vállalkozás közreműködő tagjai ilyen juttatást nem kaphatnak. 2019. január 1-jétől azonban ilyen támogatást adómentesen már senki sem kaphat. Érdemes átgondolni, és amennyiben lehetséges előre hozni a lakással kapcsolatos döntéseket/teendőket.

A jelenlegi szabályok alapján a munkáltató nem csak egy összegben, hanem több részletben, akár havonta is nyújthatja a támogatást. A havi utalások akkor gyakoriak, ha a munkáltató a lakáscélú kölcsön törlesztését támogatja. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi lesz a sorsa a már megítélt és még ki nem folyósított összeggel. Szerencsére a T/625. törvényjavaslat e téren megengedő. A Javaslat szerint a  2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatással összefüggésben az Szja törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait alkalmazni kell. Számomra ebből az következik, hogy a már eldöntött, megítélt támogatási összeg a jövőben is adómentesen adható és azokat nem szükséges visszavonni, vagy a kifizetéseket 2018-ra előrehozni. Hasonló okok miatt meggondolandó a még fennálló munkáltatói lakáscélú kölcsönök idei elengedése is. Természetesen mindezen szabályok még változhatnak, hiszen a Parlament jelenleg is tárgyalja a törvényjavaslatokat.

Mi lesz veled munkaerő mobilitási támogatás

Egy igen sok munkavállalót érintő más típusú lakhatási támogatás adómentességének veszélye is fenyeget. Ez nem más, mint az Szja tv. 1. sz. mellékletének 9.7. pontjában található mobilitási lakhatási támogatás, amely az albérletben élő munkavállalók otthonuktól távoli megélhetésének támogatásán igen sokat segített. Az Szja törvény 2017. január 1-jétől tartalmazza ezt az adózás szempontjából kedvező lehetőséget. A támogatás adómentes összege a minimálbérhez és a foglalkoztatás megkezdésének idejéhez kötött. A 2017. január. 1-je előtt megkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának a 2017. év január hónapját kell tekinteni. A szabályozás értelmében 2017-ben is és 2018-ban is minden munkavállalóra az első 24 hónapra vonatkozó szabályrendszer alapján kell eljárni.

Az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi adómentes része az Szja. tv. 1. sz. mellékletének 2.11. pontja alapján a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 %-a volt 2017-ben és 60%-a 2018-ban. A további hónapokat érintő szabályok most nem relevánsak. A mobilitási lakhatási támogatás adómentes részének megszüntetése következtében a munkáltatóknak át kell gondolniuk ezt a támogatást. Az adómentesség törlése vonatkozik a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített részre is.

Sajnos az is bekövetkezhet, hogy támogatás megvonása esetén a munkavállalónak esélye sem lesz az albérleti díjakat kifizetni, tehát marad az ingázás. Igen ám, de ez újabb költségeket generál, hiszen a 39/2010 (II.26) Korm.rendelet értelmében a munkába járás költségeinek egy részét a munkáltatónak meg kell térítenie. Ez tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetében legalább 86 %, gépjármű igénybevétele esetén az Szja tv. 25. § (2) b) pontjának (azaz 15 forint) 60%-a, vagyis 9 Ft/km.

Ugyancsak változik szabályozás a munkavállaló szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezése esetében is. Ezt a kedvezményt jelenleg az Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.6. f) pontja tartalmazza. Jelenleg a szolgálati lakásban, munkásszálláson való elhelyezés adómentességének az a feltétele, hogy a munkavállalónak nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van. A lakóhely hiányának kritériumát a törvényjavaslat az alábbiak szerint módosítaná: „… aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával”. Ez egy viszonylag méltányos módosítás és kissé tereli is a munkáltatók figyelmét az albérleti támogatások helyett a munkásszállásokon való tartózkodások felé.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem