Ugyan az utóbbi időben jelentősebb jogszabályi változás nem történt az EKÁER szabályozásban, továbbra is tapasztalhatóak félreértések az egyes fuvar- vagy szállítóeszközök szállítása tekintetében, illetve termékek bérbeadása kapcsán. Mostani cikkünk a fuvar- vagy szállítóeszközök szállításával foglalkozik, míg a soron következő cikkünk a termékek bérbeadása kapcsán keletkező EKÁER kötelezettségekkel összefüggésben ad iránymutatást.

Fuvareszközök, szállítóeszközök értékesítéséhez, szállításához kapcsolódó EKÁER kötelezettség

Az EKÁER rendszer kapcsán már számtalanszor hangzott és hangzik el, hogy útdíjköteles gépjárművel, továbbá 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó különböző tranzakciókat kizárólag EKÁER számmal rendelkező adózó folytathat. Azonban mi történik, ha a szállítás éppen egy fuvareszköz beszerzéshez kapcsolódik? Hogyan kell eljárni, ha egy szállítóeszközt (például konténert) vásárol egy adózó? A következő példákban bemutatjuk az alapvető eseteket. Ezek mindegyike olyan tranzakciókra értendő, amelyeknél az EKÁER mentességi küszöbök nem alkalmazandóak (azaz feltételezzük, hogy a tranzakció érték és/vagy súlyhatára meghaladja a jogszabály adta mentességi értékhatárokat).

1. Példa: Személygépjárművek szállítása szállítóeszközön („A”: közösségi adóalany – „B”: belföldi adóalany – „C”: belföldi adóalany)

Első példánkban egy magyar társaság („adózó” vagy „B” szereplő) szerez be személygépjárműveket továbbértékesítési célból a Közösség valamely tagállamából („A” szereplőtől). A beszerzést követően az adózó egy lízingtársaságnak értékesíti a járműveket belföldön („C” szereplőnek). A személygépjárművek a Közösségen belüli beszerzés során a „B” szereplő saját telephelyére kerülnek leszállításra, majd a belföldi értékesítést követően a lízingtársaság belföldi címére történik a szállítás. A szállítás oly módon zajlik, hogy a személygépjárműveket felrakodják egy szállítóeszközre.

A fenti példa keretében tehát megvalósul egy közösségi termékbeszerzés, továbbá egy nem a közvetlenül végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés. Főszabály szerint mindkét esetben az adózó, azaz a „B” szereplő lesz a bejelentésre kötelezett. A Közösségen belüli beszerzés esetében mint címzett, a belföldi értékesítés esetben pedig mint feladó. Fontos azonban, kiemelni, hogy amennyiben a belföldi relációban a járműveket a címzett, azaz a „C” szereplő fuvarozza vagy fuvaroztatja, akkor a bejelentési kötelezettség már a „C” szereplőt terheli, hiszen a személygépjárművek EKÁER szempontból nem minősülnek kockázatos terméknek. Amennyiben „C” szereplő további belföldi értékesítést valósítana meg, amely kapcsán szállítás is történne, akkor ez a fuvarozás már nem esne bejelentési kötelezettség alá, hiszen az értékesítés már nem minősülne első belföldi adóköteles termékértékesítésnek.

2. Példa: Személygépjárművek szállítása szállítóeszközön végfelhasználó magánszemély részére („A”: közösségi adóalany – „B”: belföldi adóalany – „C”: végfelhasználó magánszemély)

Amennyiben az első példa „C” szereplője egy magánszemély, akkor Közösségen belüli termékbeszerzés címén csupán az „A”- „B” szereplők közötti relációra szükséges a „B” szereplőnek EKÁER számot igényelni, tekintettel arra, hogy EKÁER szempontból a belföldön végfelhasználónak történő termékértékesítés nem EKÁER köteles fuvar.

3. Példa: Személygépjárművek szállítása „saját lábon” („A”: közösségi adóalany – „B”: belföldi adóalany – „C”: belföldi adóalany/végfelhasználó magánszemély)

Mi történik, ha a fenti példák mindegyikében azt feltételezzük, hogy a beszerzett, majd értékesített gépjárművek mindegyike „saját lábon” mozog, és szállítóeszközök nincsenek bevonva a tranzakcióba?

Ebben az esetben nem keletkezik bejelentési kötelezettség, hiszen nem tekinthető fuvarozásnak az, ha egy adott ügylet keretében gépjárműveket úgy juttatnak el a célállomásra, hogy azokat nem szállítják, illetve fuvarozzák, hanem a gépjármű saját maga teszi meg az adott távolságot.

4. Példa: Szállítóeszközök (például konténer) szállítása

Ugyanakkor fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy amennyiben a szállítás csupán a tehergépjárművek tároló egységét érinti, azaz például konténert szerzünk be, értékesítünk vagy bérbe vesszük, bérbe adjuk akkor is fennállnak az első kettő példában említett EKÁER kötelezettségek, függetlenül attól, hogy a későbbiekben ezek csupán tárolási célt fognak szolgálni. A harmadik példa viszont ebben az esetben nem alkalmazható, hiszen egy tárolásra alkalmas konténer napjainkban még nem alkalmas egy „saját lábú” mozgatásra. Sok esetben problémát okoz a szállítási konténerek Közösségen belüli mozgatása, így jobb, ha tudjuk, hogy az ilyen szállítókonténerek Közösségen belüli mozgatása EKÁER köteles ügylet.

 * * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem