Civil szervezetek számviteli változásai

Összefoglaljuk a civileket érintő feladatokat

A civil szervezetek tekintetében – ha lehet – talán még bonyolultabb a beszámoló készítés és számviteli feladatok elvégzése, mint a cégek esetében. Külön nehézség esetükben, hogy több törvény és rendelet is érinti mind a számvitelüket, mind pedig az egyéb évzáráshoz kapcsolódó teendőiket. Éppen ezért, néha egy-két feladat esetükben egyszerűen elmarad, kimarad, így talán nem hiába való, ha összefoglaljuk ezeket a tételeket, jelen cikkben inkább számviteli oldalról megközelítve a kérdést.

A civil szervezetek számvitelét, beszámolását több ponton is érintő változások láttak napvilágot 2019-ben, és 2020. január 1-jétől is, így érdemes ezekre is figyelmet fordítani.

Az első – és talán nem kellő visszhangot kapott – változás abban áll, hogy már a 2019-es év tekintetében is kötelező a kettős könyvvitelt vezető civil szervezetek részére a civil törvény szerinti kiegészítő mellékleten kívül, a számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet készítése, és letétbe helyezése is!

2020. január 1-től lesznek olyan esetek, amikor a civil szervezet kötelezően a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell, készítsen (ez eddig választási lehetőség volt). Természetesen, ha éves beszámoló készítésére kötelezett, akkor is biztosítania kell az alap- és vállalkozási tevékenység elkülönítését a beszámolójában, akárcsak az egyszerűsített éves beszámolóban!

Éves beszámoló készítésére kötelezett az a civil szervezet, akire igaz, hogy két egymást követő évben mérlegfordulónapon (ez civil szervezetnél kötelezően naptári évhez igazodva 12.31.) legalább kettő mutatószám meghaladja a törvényben deklarált alábbi mutatók értékét:

  1. mérlegfőösszeg 1200 millió forint,
  2. az alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevétel együttesen meghaladja a 2400 millió forintot,
  3. az üzleti évben foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Természetesen abban nincs változás, hogy a civil szervezetek egy része továbbra is vezethet egyszeres könyvvitelt, naplófőkönyvi formában. Ezzel a választási opcióval kizárólag azok a szervezetek élhetnek, akik nem rendelkeznek közhasznú státusszal, valamint az összes bevételük (alap és vállalkozási tevékenységből származó összesen) nem haladja meg az 50 millió forintot két egymást követő évben, évenként. A közhasznú státusszal rendelkező civilek kizárólagosan kettős könyvvitelt vezethetnek. A vonatkozó kormányrendelet egyértelművé tette, hogy abban az évben, amelyben a civil szervezet a közhasznú jogállását megszerezte, már kötelezően kettős könyvvitelt kell vezetnie. Mikrogazdálkodói könyvvezetést és beszámoló készítést nem választhatnak, mint ahogy továbbra sem élhetnek az eltérő üzleti év lehetőségével, kizárólag naptári évben gondolkodhatnak!

Ennek alapján a civil szervezetek jelenleg az alábbi beszámolási formák közül kell, hogy válasszanak:

  1. Egyszerűsített beszámoló a kormányrendelet 1. és 2. sz melléklet szerinti formában, egyszeres könyvvitelt vezetőknek, ÁNYK nyomtatvány-megfelelés: PK-541 (2019re), PK-641 (2020-ra)
  2. Egyszerűsített éves beszámoló a kormányrendelet 3. és 4. melléklete szerinti formában, a kettős könyvvitelt vezetőknek, ÁNYK nyomtatvány megfelelés PK-542 (2019-re), PK-642 (2020-ra)
  3. Számviteli törvény szerinti éves beszámoló (vagy mert választották, vagy mert kötelezővé vált) ÁNYK nyomtatvány jelenleg külön erre a célra jelenleg nincs, problémát okozva a letétbe helyezésnél. Azon civilek részére, akik ezt a formát választották, vagy kötelesek rá 2020-től és elektronikus letétbe helyezésre kötelezettek, javaslom a PK-542-es (2020-ban a PK -642-es) nyomtatvány garnitúra egyéb csatolmányaként közzétenni az éves beszámolót.

A beszámoló letétbe helyezési határideje fő szabály szerint május 31., letétbe helyezni ezen szervezeteknek az OBH-hoz kell. A letétbe helyezés kötelezően elektronikus azon szervezetek részére, akik közhasznú státusszal rendelkeznek, vagy a szervezet típusa miatt kötelezettek erre. Mindazon szervezetek, akik egyik körbe sem tartoznak az előzőkben említettek közül, a letétbe helyezést papír alapon is megvalósíthatják.

Letétbe helyezni a jegyzőkönyvet és a beszámoló elfogadó határozatot nem kötelező. Önmagában az a tény, hogy a letétbe helyezése nem kötelező az elfogadó jegyzőkönyvnek, a jegyzőkönyv felvételétől és a beszámoló elfogadásától nem lehet eltekinteni, hiszen fő szabály szerint kizárólag az arra jogosult testület által jóváhagyott beszámolót lehet közzétenni!

Bár ezen a téren nincs változás, sajnos még mindig nagyon sokszor probléma és típushiba a közhasznú státusz és a közhasznú tevékenység nem megfelelő elkülönítése a gyakorlati életben, így erre célszerű külön kiemelt figyelmet fordítani úgy a könyvvezetés, mint a beszámoló készítés folyamán.  Közhasznú tevékenységet, közhasznú státusz hiányában is lehet végezni, tehát hangsúlyozom, a közhasznú státusz nem egyenlő a közhasznú tevékenységgel! Ugyanakkor nagyon fontos figyelni arra a tényre, hogy mi is a közhasznú tevékenység fogalma – ennek ugyanis a NAV 1% fogadása tekintetében is kiemelt szerepe van – és az alapító okirat, alapszabály megújítása okán is foglalkoznunk kell vele. A közhasznú tevékenységgel kapcsolatosan típushiba a beszámoló készítés során, hogy sem a közhasznú tevékenység bevételei, sem a közhasznú tevékenység ráfordításai soron nem szerepeltetnek adatokat, ezáltal veszélyeztetve például a NAV 1%-ból eredő összegek jogosságát, legalábbis vitatható tényállás jön létre.

A beszámoló részeként minden civil szervezet kötelezően közhasznúsági mellékletet készít – függetlenül a közhasznú jogállás fennállásától – és ezt a beszámolóval együtt letétbe kell helyeznie. Cél a közhasznúsági paraméterek hosszú távú vizsgálhatósága. Sok esetben – a nem közhasznú jogállásúaknál – ennek közzététele egyszerűen elmarad, mondván nincs benne adat. Ezzel én nem értek egyet, tekintve hogy adattartalma között szerepel a cél szerinti tevékenységek kibontása is, az pedig, minden szervezetnek van, közhasznú tevékenység híján is! Ha nem lenne cél szerinti tevékenysége, nem beszélhetnénk civil szervezetről!

Visszatérve a számviteli változás vizeire, még egy fontos változás, hogy 2020.01.01-től a civil szervezetek részére is kötelező a legalább mérlegképes könyvelő végzettséggel rendelkező személy megbízása a beszámolókészítéssel azokban az esetekben, amikor az éves (ár)bevétel az előző két év átlagában a 10 millió forintot meghaladja. 2019.12.31-ig kizárólag azon szervezetek részére volt előírás ez, akik vállalkozási tevékenységet is végeztek.

* * *

Jelen cikkemben igyekeztem a civil szervezetek életében bekövetkezett számvitelt érintő változásokra felhívni a figyelmet, ám az semmiképpen sem tekinthető teljes körűnek! A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2020.03.03-án megrendezésre kerülő konferenciámon azonban az alábbi kérdésekre is biztosan választ fogsz kapni:

  • Hogyan is vezesse a könyveit a civil szervezet?
  • Hol kezdődik a könyvelés, és mi a feladata a gazdasági vezetőnek, és mi a könyvelőnek?
  • Hogyan sorolja be a civil szervezet a tevékenységeit a cél szerinti és vállalkozási tevékenységek köré?
  • Hogyan és miként adózzon, mik az adózási környezet sajátosságai részükre?

Várom jelentkezésed >> Civil Saláta – Civilek működése, számvitele, adózása

Hozzászólások

2 hozzászólás

    • Mária Gazdagné Novák
    • 14:51

    Tisztelt Suller Krisztina!

    Csak egy kis kiigazítást tennék a cikkhez.

    “Az első – és talán nem kellő visszhangot kapott – változás abban áll, hogy már a 2019-es év tekintetében is kötelező a kettős könyvvitelt vezető civil szervezetek részére a civil törvény szerinti kiegészítő mellékleten kívül, a számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet készítése, és letétbe helyezése is!”

    A kormányrendelet 60. § (2) bekezdése szerint ” …a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”

    Vagyis a 2019. üzelti évre is lehet számviteli törvény szerinti kiegészítő mellékeletet készíteni, a civil szervezet saját döntése szerint, de 60. § (1) bekezdés szerint csak a 2020. üzleti évre kötelező.

    Üdvözlettel:
    Gazdagné

    • Suller Kriszta
    • 09:10

    Kedves Mária!

    Köszönöm észrevételét, utánanéztem én is.

    59. §30 (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 309/2018. (XII. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 22. § (1) bekezdését, 31. § (2) bekezdését, valamint 34. § (1) és (3) bekezdését először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

    22. § (1)21 A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett – az Ectv. vonatkozó előírásai figyelembevételével – a Tv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz.

    (2) A Módr.-rel megállapított 22. § (1) bekezdését, 31. § (2) bekezdését, valamint 34. § (1) és (3) bekezdését a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

    (2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételével és továbbképzésével kapcsolatos kormányrendelet módosításáról szóló 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított 7. § (4) bekezdés c) pontját, 7. § (6) és (7) bekezdését, 8. § (3) és (4) bekezdését, 9. § (3) és (4) bekezdését, 15. § (1) és (2) bekezdését, valamint 16. § (1) és (4) bekezdését a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet. (nincs benne a 22 §-ra történő hivatkozás)

    A 60§ nem tartalmaz olvasatomban a 22§-ra vonatkozó további határidő hosszabbítást!
    Tehát olvasatomban megáll a kiegészítő melléklet készítési kötelezettség a 2019-es évre is!
    A 22 § pedig egyértelműen deklarálta már 2019 01 01től a változást!

    Üdvözlettel,

    Suller Kriszta
    5percAdó szakértő

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!