A civil szervezetekről beszélni mindig kemény dió, hiszen kicsit másképp, kicsit más vizeken eveznek, mint a normál cégek. Még mindig rengeteg a bizonytalanság, a gond és probléma, melyet a civil szervezetek vezetői nem gondolnak át, nem konzultálnak meg a civil szervezetekre specializálódott könyvelőkkel, adótanácsadókkal, jogászokkal.

A civil szervezet működésének alfája és omegája a civil szervezet alapszabálya, alapító okirata. Ám hajlamosak arra a civil szervezetek, hogy az egyszerűség oltárán áldozva, viszonylag rövid bejegyzési idővel kecsegtető OBH honlapjáról letölthető alapító okirat, alapszabály mintát válasszák! Ez mindaddig rendben van – általában -, míg a civil szervezet nem lendül be a működésbe teljesen. Sőt a probléma sokszor abban gyökerezik, hogy a civil szervezet meg van róla győződve, hogy nála minden rendben van. Sajnos sokszor szembesülök vele – a mindennapok során -, hogy ez egyáltalán nincs így!

Amikor civil szervezet működése megváltozik az alapításkori állapothoz képest, sok esetben azzal találkozom, hogy az alapító okirat, alapszabály módosítása és elfogadása rendre elmarad és nem követi a megváltozott működést. Pedig kiemelt fontosságú lehet akár a későbbi közhasznú jogállás megszerzésénél ezen okiratok aktualizálása, de akár az 1%-os igazolások igénylésénél is, hogy a mindennapokat már ne is említsem!

Bármennyire nem szeretik, a civil szervezetekre is vonatkozik az adótörvények többsége, és nálunk nagyon fontos, hogy az ezekben rejlő lehetőségeiket és kötelezettségeiket ismerjék! Hogy hogyan is jön ez az alapszabályhoz? Gondoljunk egy forráshiányos új civil szervezetre, aki kutatókat szeretne támogatni, de per pillanat forrása erre nem sok van. Annak érdekében, hogy legyen, az alapítók megálmodták, hogy saját és ismerőseik áldozatos munkáját beletéve egy alapcéltól (fent említett kutatási céltól) eltérő terápiás, életvezetési tanácsadásos projektet dolgoznak ki, és az ebből eredő bevételeket természetesen visszaforgatják a működésre. A gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben az alapcéltól eltérő új tevékenységet nem vezetik át a civil szervezet alapító okiratán, azt nem módosítják, majd szezon végén a könyvelőnél leadva a bizonylatokat, szembesülnek azzal, hogy ez bizony vállalkozási tevékenységként funkcionál az életükben, és ezt jelen esetben társasági adó terheli, feltételezve, hogy nincs a fent hivatkozott vállalkozási tevékenység a  társasági adó mentes határon belül. Holott, ha annak idején felelősen járnak el, és módosítják az alapító okiratot, akár cél szerinti tevékenységként funkcionálhatna mindez! Azt pedig már csak halkan teszem hozzá, hogy itt már általános forgalmi adó kérdések és iparűzési adó is felmerülhet!

A fentiek okán nagyon fontos, hogy folyamatosan a működés függvényében rajta tartsuk a szemünket az alapító okiraton, alapszabályon, és ha kell, a változásokkal egyidejűleg folyamatosan módosítsunk rajta!

Másik fontos, és általában problémát okozó tétel, hogy a civil szervezet alapító okiratában, alapszabályában szabályozott, a civil szervezet mindennapi működését érintő kérdések dokumentálása, gyakorlati megvalósítása elmarad! Ha például a civil szervezet az alapító okiratában, alapszabályában azt határozta meg, hogy elnököt évente választ, vagy a kuratóriumának tagjait évente lecseréli, akkor ennek elvileg eleget kell tennie, és tetszik, nem tetszik, a változások megtörténtével az alapító okiratot, alapszabályt évente módosítani kell, hiszen ennek hiányában meglátásom szerint a működés nem is lenne lehetséges!És ez csak egy megkötés lehet a sok közül, hiszen opcionális, választási lehetőségeik nekik is vannak!

A másik nagyon komoly probléma, hogy ha az alapító okirat módosul, az részben vagy egészben érintheti más hatóságoknál (például NAV, helyi adóhatóságok) nyilvántartott adatainkat is, melynek a módosítására ugyanúgy figyelmet kell fordítani! Egy-egy új tevékenység megjelenése esetén, ha azt TEÁOR számmal nem jelöltük a bíróság irányába (módosításkor erre nem igen fókuszál sem a civil szervezet, sem az őket bejegyző bíró), akkor azt az adóhatóságnál, mint új tevékenységet be kell jelenteni, és egyes tevékenységek ÁFA tekintetében eredményezhetik változásbejegyzés szükségességét!

Az adóhatóságnál letölthető törzsadatokat civil szervezeteknél is célszerű időről időre felülvizsgálni, hiszen sokszor – főként a régebben alakult civil szervezeteknél- sem az ÁFA státusz, sem pedig a tevékenység besorolás nem pontos!

Az alapító okirat, alapszabály okán engedjék meg kedves olvasóim, hogy említést tegyek a civil szervezetek által működtetett intézményekről, melyek sokszor kimaradnak, lemaradnak az alapító okiratból, alapszabályból, ezáltal akadályozva például a beszámolójuk közzétételét is! Az intézményeknek, önállóan gazdálkodó szervezeti egységeknek egyébiránt van saját alapító okiratuk is, melyeket ugyanúgy kontrollálni, kiigazítani szükséges, ha valami változik akár az intézmény, akár maga a fenntartó civil szervezet életében!

Minden civil szervezet egyedinek tekintendő, éppen ezért a fentiekben leírtakat gondolatébresztőnek szánom, természetesen minden civil szervezet más és más. Más a működési környezete, a forrásai és a kihívások is esetenként változnak, de fontosnak tartom fókuszban tartani az alapító okiratot, alapszabályt az egész működés során. Sőt nem ritkán ezek az alapító okiratok, alapszabályok esetleges megszűnésére is kihathat!

* * *

Amennyiben részletesebben is szeretnél hallani, vagy lennének kérdéseid a civil szervezetek működéséről, a hatékony alapszabályról, vagy akár a megszűnésről, akkor jelentkezz most még kedvezményesen a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. október 10-én megrendezésre kerülő Civil szervezetek működése, számvitele, adózása című konferenciámra, melyre szeretettel várok mindenkit!