2019. január 1-től számos korábbi népszerű juttatás kikerült a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) által kedvezményezett körből. Azokra a juttatásokra, amelyekre a kedvező adózási szabályok megszűntek, akár adómentesek voltak, akár egyes meghatározott juttatásként lehetett őket eddig kezelni, 2019-ben az általános adózási szabályok vonatkoznak.

Ez azt jelenti, hogy bármilyen formában valósulnak meg (például helyi bérlet, munkahelyi étkezés, iskolakezdési utalvány, stb.), adóköteles jövedelemnek kell tekinteni, és a juttató, valamint a juttatásban részesülő magánszemély közötti jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani. Cafeteria esetén ez a jogviszony a munkaviszony. Tehát az adótörvény által egyéb módon nem szabályozott juttatást munkaviszonyból származó jövedelemként kezeljük. Technikailag ez úgy működhet, hogy a tárgyhónapban kiadott juttatás értékét hozzáadjuk a munkavállaló többi bruttó jövedelméhez. A munkáltató megfizeti a 21% közterhet (19,5 szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást), valamint a munkavállalótól levonja a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót (15%) és járulékokat (10% és 8,5%). Ennek eredményeképpen – kedvezményekkel nem számolva – a juttatás értékének 33,5%-át a munkavállaló munkabérére terheljük, mivel a legtöbb esetben magából a juttatásból nem lehet a közterheket levonni.

Hogyan mentesítsük a nettó munkabért a juttatások adójától

A munkáltatók többsége – érthető módon – szeretné elkerülni, hogy a juttatások közterhei (adó  és járulékok) a munkavállaló nettó munkabérét csökkentse. Mivel a munkáltató a munkavállaló közterheit nem vállalhatja át, ez a cél oly módon érhető el, ha a levonandó adó és járulékok összegének fedezetére többlet jövedelmet képezünk.

Cafeteria rendszer esetében megoldható, hogy a cafeteria keretből fedezzük a közterheket is, így a munkáltatónak nem keletkezik többlet költsége.

Amennyiben a munkáltató saját döntése vagy kötelezettségvállalása (például kollektív szerződés) alapján nyújt valamilyen juttatást, akkor csak úgy tudja „mentesíteni” a munkavállalót az adó- és járulékteher alól, ha a juttatást értékét nettó jövedelemnek tekintve bruttósítja azt. Ezzel persze megnő a cég költsége. Összehasonlításként, ha például a 10.500 forintos havi helyi bérletet az idén is szeretné biztosítani a munkáltató a munkavállalójának, akkor ami 2018-ban egyes meghatározott juttatásként 40,71%-os adóval 14.775 Ft költséget jelentett, az 2019-ben 19.105 forintba kerül.

Az Szja tv. 9.§ 2019. január 1-től hatályos új (3b) pontja az önkéntes pénztárakba történő munkáltatói utalás esetén viszont kötelezően írja elő, hogy az átutalásra szánt összegből a munkavállalót terhelő közterheket az utalást megelőzően le kell vonni. Ha tehát a munkáltató a munkavállalók számára vállalt egy fix összegű önkéntes pénztári tagdíj-hozzájárulást, akkor ezt az összeget bruttósítva számolhatja csak el, az adót és járulékokat nem terhelheti a munkavállaló egyéb jövedelmére.

Kedvezmények érvényesítése

A 2018. évi LXXXII. törvény beiktatott egy 2020. január 1-től hatályba lépő rendelkezést az Szja tv. 48.§ (6) pontjaként. E szerint a magánszemélyt megillető kedvezményt elsőként a tevékenység ellenértékeként juttatott jövedelemre (munkabérre) vonatkozóan kell érvényesíteni, és csak ezt követően a béren felül adott juttatásokra.

A megváltozott adókörnyezetben minden vállalkozásnál célszerű feltérképezni az összes juttatási formát, a gyümölcsnaptól kezdve a mikulás csomagon keresztül a sportolási támogatásig, de ideértve például a különböző biztosításokat is. A megváltozott szabályok ugyanis messze nem csak a cafeteriát érintik.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a hazai cafeteria rendszer 2019. évi átalakításai, akkor jelentkezz  a Cafeteria 2019 a gyakorlatban címmel 2019. január 22-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.