A mindennapi gazdasági folyamatok során egy igen „népszerű” kérdéskört szeretnék körbejárni, mégpedig azt, hogy az alanyi adómentes KATA adózású egyéni vállalkozó adhat-e bérbe ingatlant magánszemélyként. Ha igen hogyan?

Nézzük, mit jelent a két fogalom.

Az ingatlan bérbeadás az ingatlan időleges használatba adását jelenti, és nem tartalmaz egyéb szolgáltatás nyújtását.

A szálláshely szolgáltatás olyan nem huzamos jellegű szolgáltatás, amely éjszakai ott-tartózkodást, időleges pihenés biztosítását foglalja magába és egyéb szolgáltatásokat is (például takarítás, étkeztetés stb.).

Azaz a különbség alapvetően a szolgáltatás jellegében van, az időtartam alapján nehezen lehetne különbséget tenni.

A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) tartalmazza az ingatlan bérbeadása tekintetében.

Eszerint:

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.

Egyéni vállalkozás esetén a magánszemély és az egyéni vállalkozás nem különül el, még ha a magánszemélynek külön adószámot kell kiváltania az egyéni vállalkozás indításához. A törvény kimondja, hogy csak a vállalkozás nem végezhet ilyen tevékenységet.

Az ingatlan bérbeadással ellentétben a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra a KATA adózás választható, mivel a tevékenység kódja: ’552006 (55.20.) Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás m.n.s.’ , ez nem szerepel a törvényben, így ebben az esetben kizáró ok nincs.

Alanyi adómentességgel hogyan alkalmazható?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 188.§-a értelmében alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany – a magyar törvény szerint belföldön és ellenérték fejében  teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen

nem haladja meg az alábbiakban meghatározott felső értékhatárt.

Ez azt jelenti, hogy nem számít bele a 12 millió forintos alanyi mentességre jogosító értékhatárba a termék EU-n belüli beszerzésének vagy a termék importja után fizetendő ellenérték. Továbbá az Áfa tv. 188.§(3) szerinti speciális termékértékesítések (például tárgyi eszköz értékesítése) és szolgáltatásnyújtások (például vagyoni értékű jog átengedése).

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2019-től 12 millió forintnak megfelelő pénzösszeg. Azaz e szabályozásban nem „vállalkozás” szerepel, hanem „adóalany”, ami azt jelenti, hogy egy ingatlant bérbeadó magánszemély adóalanynak minősül (külön adószám kiváltása nélkül is) Áfa szempontból, így az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és az alanyi adómentes KATA adózású egyéni vállalkozásból származó jövedelem összeszámítandó a 12 millió Ft-os értékhatár tekintetében.

A fentiekkel ellentétben a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás alap esetben 18%-os áfa kötelezettséggel jár, de választható rá az alanyi adómentesség. Mivel erre a tevékenységre adószám kiváltása kötelező, az összeszámítás ténye nem is kérdéses.

* * *

Szeretném figyelmedbe ajánlani a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. március 18-án Ingatlan bérbeadás és szálláshely szolgáltatók adózása címmel megrendezésre kerülő előadásomat. Konferenciámat ajánlom azon magánszemélyeknek, társaságoknak, amelyek az ingatlan hasznosításának különböző formáit szeretnék megismerni, különösen az ingatlan bérbeadás és szálláshely szolgáltatás témakörében szeretnék kihasználni az adózási lehetőségeket.