A munkáltatók az elmúlt év végén sorra kapták a Széchenyi Pihenő Kártyát (SZÉP kártyát) kibocsátóktól a tájékoztatást az új SZÉP kártya rendelettel összefüggő változásokról, illetve az ezzel kapcsolatos teendőikről.

A 76/2018. (IV.20.) Kormányrendelet a kártya működési hátterét teljesen átalakította.

A korábbi szabályozás szerint a SZÉP kártya elektronikus utalványként funkcionált. A munkáltatói juttatás keretét a munkáltató és a SZÉP kártya kibocsátó közötti szerződés adta. A munkáltató saját döntése vagy a munkavállalók igénye alapján megrendelte a kártyákat, valamint alkalmanként egy adatszolgáltatással és egy darab átutalással elküldte a szolgáltatóhoz az erre szánt pénzt, aki a felosztási lista alapján jóváírta a munkavállalók kártyáján a megfelelő alszámlákra a megadott összegeket.

Ez a folyamat az új szabályozás szerint alapjaiban megváltozott.

A SZÉP kártya szolgáltatóval nem a munkáltató köt szerződést, hanem a munkavállaló. A munkáltató a továbbiakban már nem tud kártyát rendelni, nem küld adatszolgáltatást és főként nem egy összegben utalja el a munkavállalóknak szánt pénzt. Az átutalást személyenként és alszámlánként (zsebenként) külön-külön kell megtennie.

Mi változott?

A változás hátterében az áll, hogy 2019. január 5-ét követően a munkavállalók nem elektronikus utalványt kapnak, hanem minden SZÉP kártyához 3 darab korlátozott rendeltetésű fizetési számla (bankszámla) tartozik. A számlák tulajdonosa a magánszemély.

A számlák megnyitásához a kártyákat kezelő bankoknak a kártyabirtokosokkal kell szerződést kötniük. A már korábban kártyával rendelkezők számára a rendelet lehetővé tett egy egyszerűsített szerződéskötést, amihez nem volt szükséges személyesen bemenni a bankba, csak igazoltan át kellett venni a bank szerződési ajánlatát. Ez történhetett postai úton vagy elektronikusan. A január 5-ei határidőt követően azonban csak személyesen a bankfiókokban lehet a SZÉP kártya számlákat megnyitni és egyben kártyát igényelni.

Hogyan értesül a munkáltató a dolgozói számlaszámáról?

Erre a jogszabály nem tér ki, és különösen az adatvédelmi előírások miatt nem is egyszerű a kérdés. Az érintett bankok (jelenleg a K&H, az MKB és az OTP) más-más módon próbálják segíteni a munkáltatókat ebben. Alapvetően azonban a munkavállaló dolga és felelőssége, hogy a szükséges számlaszámokat a munkáltatójának átadja.

A váltás láthatóan komoly adminisztrációt ró a bankok mellett a munkáltatókra is. Egyrészt meg kell oldják az informatikai rendszereikben a számlaszámok kezelését, másrészt ahhoz, hogy ilyen juttatást adjanak, meg kell győződniük arról, hogy a munkavállaló megkötötte-e a szerződést.

Külön kihívás lesz, hogy miként fogják megoldani, ha esetleg téves utalás történik. A korábbi rendszerben sem volt egyszerű korrigálni, most még bonyolultabb lesz. A munkavállaló ugyanis, ha akarná se tudná visszautalni az összeget, tekintve, hogy átutalást ezekről a számlákról nem indíthat, ahogy készpénzfelvételre sem lesz módja.

Kártyahasználat

A jó hír viszont, hogy a meglévő kártyák változatlan módon használhatók, cserére nem kerül sor, csupán az alszámlákon lévő összegek a háttérben átvezetésre kerültek az új bankszámlákra.

Az egyes alszámlákról finanszírozható szolgáltatások körében sem történt változás, az új rendelet átvette a korábbiban meghatározott szolgáltatási kört.

A kártyákon lévő pénz felhasználhatóságának határideje sem változott, továbbra is a kártyára történt utalást követő második év május 31. Kedvező változás viszont, hogy a határidő leteltét követően nem vész el a maradványösszeg, továbbra is költhető, azonban a szolgáltató havi 3% költséget számíthat fel a lejárt összegekre.

Adózás

A SZÉP kártyán adott juttatás, mint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) által egyedüliként béren kívüli juttatásnak minősített juttatásforma, a 2018-ashoz hasonló mértékkel adózik 2019-ben is, amennyiben a juttatott összeg a törvényi értékhatárt nem haladja meg. Változás, hogy a törvény 71.§ (1) pont szerinti kedvezményes értékhatárig már nem kell az 1,18-as szorzót alkalmazni a 15% személyi jövedelemadó számításakor, ellenben ezt a juttatást az Eho megszűnésével a 19,5% szociális hozzájárulási adó terheli. Így összességében 34,5% lett a közterhe ennek a juttatásnak, amelyet a munkáltató fizet meg.

Az értékhatár feletti összegeket továbbra is a 70.§ szerinti egyes meghatározott juttatásként kell kezelni, és a fent leírt adómértéket a juttatás értékének 1,18-szorosára kell vetíteni. A juttatás közterhe 2018-hoz viszonyítva változatlanul 40,71% (1,18 x (15 % szja, 19,5% szocho)).

Érdekesség még, hogy a szintén a 70.§ által meghatározott éves rekreációs keretösszeg, ami költségvetési szerv esetén 200.000 Ft, más munkáltatónál 450.000 Ft, továbbra is megmaradt. A szabályai azonban az összegek egybeesése ellenére sem egyeznek a SZÉP kártya alszámlák szabályaival.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a hazai cafeteria rendszer 2019. évi átalakításai, akkor jelentkezz ma még kedvezményesen a Cafeteria 2019 a gyakorlatban címmel 2019. január 22-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.