Az Erzsébet-utalványt és a SZÉP kártyát érintő brüsszeli döntés előrevetítette a béren kívüli juttatások szabályozásának átalakulását. A miniszterelnök készpénzesítési bejelentését követően sokan már leírták az egész cafeteria rendszert. Megszüntetés távolról sem, azonban jelentős átalakítás lesz 2017. január 1-től.

Az Európai Bíróság döntése kifogásolta az Erzsébet-utalvány kivételezett helyzetét és a SZÉP kártya kibocsátókra vonatkozó szabályozást, amin változtatni kell. Az adótörvények 2016. június 7-én a Parlament által megszavazott módosításával ez részben meg is történt. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3.§ 87. pontjának hatályon kívül helyezésével megszűnik az Erzsébet-utalvány, mint fogalom. A SZÉP kártyáért aggódók viszont megnyugodhatnak. A kártya kibocsátását szabályozó 55/2011. számú kormányrendelet változását ugyan még nem ismerjük, de az Szja törvény új rendelkezéseivel láthatóan az eddiginél is jobb adózási pozícióba kerül a belföldi turizmus élénkítését célzó juttatás.

Cikksorozatomban részletesen áttekintem a különböző adózási kategóriákban fellelhető juttatási formákat, a 2017-ben életbe lépő változásokat, amivel szándékom szerint segítséget tudok nyújtani a jövő évi felkészüléshez, a büdzsé tervezéséhez. Az első részben azokkal a juttatási formákkal foglalkozunk, amelyeket az Szja törvény „béren kívüli juttatás”-ként definiál.

Béren kívüli juttatások 2017

Ezen juttatások közterhe változatlan, a juttatás nettó értékének 1,19-szerese után 15% szja-t és a 14% eho-t kell a munkáltatónak fizetnie.

A jelenleg hatályos 71.§ tartalma azonban két juttatásra szűkül:

• Készpénz évi 100 ezer forintig
• SZÉP kártya

KÉSZPÉNZ

Évente 100 ezer forintig a munkáltató kedvezményes béren kívüli juttatásként adhat készpénzt a munkavállalónak. Ennek megfelelő az adózása is, tehát a munkáltató fizeti meg az összességében 34,51% közterhet.

Fontos, hogy a 100 ezer forint feletti kifizetés már a jogviszony szerinti jövedelemnek számít. Tehát nem egyes meghatározott juttatásként – ahogy a többi juttatásnál eddig megszoktuk –, hanem jellemzően munkaviszonyból származó jövedelemként kell kezelni.

Törtévi foglalkoztatás esetén a 100 ezer forintnak csak a tárgyévi munkaviszony napjaira arányos összege kedvezményes.

A korábbi hírekkel ellentétben, nincs egyéb külön feltétele a készpénzjuttatásnak, akkor is adható, ha eddig nem volt semmilyen juttatás sem a cégnél, és arra sem kell figyelni, hogy más munkáltató ad-e ilyen juttatást.

Nem munkabér helyett!

Az a szabály természetesen továbbra is él, amit az Szja tv. 1.§ (10) pontja fogalmaz meg:

„Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.”

A gazdasági miniszter nemrégiben hangsúlyosan felhívta a vállalkozások figyelmét a bér átcsoportosításának tilalmára, sőt külön bejelentési kötelezettséget is kilátásba helyezett a bércsökkentésre.

A béren kívüli készpénz teljesen elválik a munkabértől a munkavállalóknak járó ellátások – táppénz, nyugdíj, stb. – vonatkozásában is, hiszen a munkavállaló nem fizet ez után semmilyen járulékot.

SZÉP KÁRTYA

A SZÉP kártya szabályozása változatlan tartalommal marad az Szja törvényben. Továbbra is érvényes külön-külön a három alszámlára vonatkozó éves korlát ugyanazokkal az értékekkel, tehát a szállásra évi 225 ezer, a vendéglátásra évi 150 ezer, és a szabadidőre évi 75 ezer forinttal.

Ugyancsak változatlan az a szabály, hogy több munkáltató esetén ezeket az értékhatárokat együttesen kell vizsgálni. Így 2017-ben is nyilatkozniuk kell a munkavállalóknak arról, hogy más juttatótól részesülnek-e SZÉP kártya feltöltésben.

Ezután sem kell arányosítani viszont ezeket a korlátokat törtévi foglalkoztatás esetén, és az alszámlákra vonatkozó egyedi korlátokat meghaladó összeg után továbbra is egyes meghatározott juttatásként kell adózni a 49,98%-kal.

A kártya felhasználási lehetőségeinek esetleges változása a fentebb említett 55/2011. kormányrendelet módosításánál kerülhet szóba.

Csoportos korlát

Ugyan, csak két kedvezményes juttatásforma marad, az Szja törvény 70.§-ában továbbra is él a 450 ezer forintos éves rekreációs keretösszeg a béren kívüli juttatásokra együttesen. Praktikusan ez annyit jelent, hogy kihasználva a 100 ezer forint készpénzt, mellette még 350 ezer forint adható kedvezményesen SZÉP kártyára. Amennyiben a munkáltató költségvetési szerv, ez a keretösszeg legfeljebb évi 200 ezer forint.

Ezt a csoportos korlátot továbbra is időarányosan kell számolni törtévi foglalkoztatás esetén. Mivel a készpénzt önmagában is arányosítani kell, az időarányos keret fennmaradó részét is a SZÉP kártyával lehet kedvezményesen kitölteni.

Belegondolva a részletekbe, érdemes lesz a 2017-es cafeteria rendszer szabályainak a kialakításánál ezekre az előírásokra figyelmet fordítani. Az új szabályozással a jelenleg hatályos Szja törvény 70.§ (4a) pontja szerinti 200 ezres csoportos korlát (éves keretösszeg) értelemszerűen megszűnik.

A következő részben utánajárunk, hogy mi lesz a jelenlegi többi béren kívüli juttatás sorsa.

* * *

Amennyiben részletesebben érdekelnek a hazai cafeteria rendszer jövő évi átalakításai, akkor jelentkezz július 19-ig kedvezményesen a Mi lesz veled cafeteria? – A béren kívüli juttatások rendszerének 2017. évi átalakítása címmel 2016. szeptember 19-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.