Cikksorozatunk korábbi részeiben a biztosításokat érintő adójogszabályokat a munkáltató, kifizető oldaláról mutattuk be. Megismerkedtünk a kockázati biztosításokkal, az adóköteles díjú biztosításokkal, valamint a teljes életre szóló, ún. whole life (WL) biztosítások jellemzőivel. Megvizsgáltuk, társul-e adókötelezettség az egyes konstrukciókhoz, és ha igen, mely időpontban merül az fel. Emellett foglalkoztunk a WL biztosításokat érintő 2018-as évre vonatkozó új szabályokkal is. Cikksorozatunk jelen része a magánszemély szerződőkkel foglalkozik. Annyit máris előrebocsáthatunk, hogy ezekben az esetekben a díjfizetéshez adókötelezettség nem kapcsolódik, a biztosítói teljesítés pedig vagy adómentes, vagy kamatjövedelemként adózik.

Az adókötelezettség keletkezése, jogcíme

Amennyiben a biztosítási szerződés szerződője és díjfizetője magánszemély – aki saját, jellemzően adózott jövedelme / vagyona terhére fizeti a biztosítási díjat -, úgy a díjfizetéshez adókötelezettség értelemszerűen nem kapcsolódik, függetlenül attól, hogy a biztosítás kockázati, vagy sem. A díjfizetéshez akkor sem kapcsolódik adókötelezettség, ha a szerződő magánszemély helyett más magánszemély fizeti a biztosítási díjat.

Kockázati biztosításnak minősülő biztosításból (e biztosítástípus jellemzőit lásd a korábbi fejezetekben) származó szolgáltatás minden esetben adómentes. Az adómentesség alól azonban van néhány kivétel, melyek a következők:

• a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítés;
• a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy magánszemély szerződők esetében fogalmilag kizárt az adóköteles jövedelempótló kifizetés, tehát a jövedelmet pótló szolgáltatás összeghatártól függetlenül adómentes, a biztosítási díjnak ebben az esetben ugyanis nincs adómentes része, hiszen a díjat nem más személy, hanem maga a biztosított magánszemély fizeti.
• a személybiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak;
• az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta.

A biztosító adóköteles szolgáltatása a magánszemélynél minden esetben kamatjövedelem formájában jelentkezik. Kamatjövedelem jellemzően a felhalmozási, megtakarítási jellegű biztosításból lejáratkor elérési szolgáltatás címén, vagy a szerződés megszüntetésekor, részleges visszavásárláskor maradékjog címén keletkezhet, de az elnevezéstől függetlenül (lejárat, részleges visszavásárlás, visszavásárlás) meg kell vizsgálnunk, keletkezik-e kamatjövedelem.

A kamatjövedelem

A személyi jövedelemadó rendszerében a kamatjövedelem a tőkejövedelmek részét képezi. Kamatjövedelemnek minősül biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése a személyi jövedelemadóról 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerint adómentes, vagy e törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek – a befizetett díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja. A magánszemély által kötött biztosítás esetében – leegyszerűsítve – tulajdonképpen a bevételnek az a része, ami meghaladja a magánszemély által fizetett összeget.

A kamatjövedelem fogalma gyakorlatilag tehát a biztosításon elért hozamot jelenti, amelynek megjelenési formája lehet osztalék, kamat, vagy árfolyamnyereség. A jogszabály szövege rögzíti, hogy – 2013-tól – nem lehet befizetett díjként figyelembe venni a kockázati biztosítási díjrészt, ugyanis az nem vesz részt a biztosítottat megillető hozam termelésében. A nyugdíjbiztosítások vonatkozásában a nyugdíjbiztosításon jóváírt állami támogatást is befizetett díjként kell figyelembe venni, ebből következően az állami támogatáson keletkező hozam szintén kamatjövedelemként adóköteles.

A tőkejövedelmek és ezen belül a kamatjövedelem a külön adózó jövedelmek közé tartozik a személyi jövedelemadó rendszerében. A külön adózó jövedelmek után a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék. 2013. augusztus 1. és 2016. december 31. közötti időszakban a kamatjövedelmet 6 százalék egészségügyi hozzájárulás is terhelte, mely utóbbi közterhet a jogalkotó 2017. január 1-vel hatályon kívül helyezte.

A kamatjövedelem után a személyi jövedelemadót a biztosító állapítja meg, vonja le, vallja be, amelynek összegéről igazolást ad a magánszemélynek, nekünk, mint magánszemélyeknek tehát különösebb teendőnk ennek kapcsán nincs.

Előfordulhat azonban, hogy a kamatjövedelem után mégsem merül fel adókötelezettség, vagy azt csak a kamatjövedelem egy része után kell megfizetnünk – ennek feltételeivel foglalkozunk majd cikksorozatunk utolsó fejezetében.

* * *

Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai 2017-ben:

Budapest II. – december 11.- december 12. MEGTELT!
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.