A civil szervezetek működését, számvitelét, adózását és egyéb paramétereit meghatározó jogszabályi környezet igen szerteágazó, és az utóbbi pár évben több ponton, jelentősen változott. Nagyon sok terület esetében – ideértve a számvitelt is – az összes előírás tanulmányozásához több törvényt, rendeletet is ismerni kell. Talán pont ez az oka, hogy többször azzal szembesülök, hogy mind a szervezetek vezetői, mind pedig a szervezetek könyvelői rendre elvesznek ezekben az útvesztőkben.

A beszámoló készítéssel kapcsolatos legfontosabb jogszabály a 479/2016 (XII.28.) kormányrendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól, mely fő szabály szerint 2017. 01. 02-től hatályos! A fenti jogszabályon kívül a beszámolás rendjébe beleszólnak további jogszabályhelyek is, mint pl. a Civil törvény stb. 

A számviteli – fent említett – kormányrendelet alapján a legfontosabb szabályok:

1. Minden olyan esetben, amelyet a hivatkozott kormányrendelet szabályoz, a kormányrendelet szabályait kell alkalmazni még azokban az esetekben is, amikor esetlegesen ellentmondásba keveredik a számviteli törvénnyel. 
2. A számviteli kormányrendelet léte okán viszont nem tekinthet el a civil szervezet a számviteli törvény alkalmazásától, ugyanis minden más, kormányrendelet által nem érintett kérdésben a számviteli törvény előírásai szerint kell eljárni. 
3. A rendelet értelmében közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet, ez a szabály már arra az évre is alkalmazandó, amelynek során a közhasznú jogállását megszerezte. Fontos tehát, hogy a jogállás megszerzésére irányuló törekvésről a könyvelő is időben tudjon. E szabályozás tekintetében fontos különbséget tenni a közhasznú jogállás és a közhasznú tevékenység végzése között. Nem minden közhasznú tevékenységet végző szervezet közhasznú jogállású, de minden közhasznú jogállással rendelkező kell, hogy végezzen közhasznú tevékenységet!
4. Civil szervezetek érájában az elmúlt évek legszámottevőbb beszámolást érintő változása az, hogy már részükre is kötelező a számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet elkészítése és közzététele is, a korábbi évekből ismert támogatás-részletező lapokon felül. A korábbi években rendszeresített támogatás részletező lapok helye is átkerült a kiegészítő melléklet speciális részébe, melyet az OBH nyomtatványai is lekövettek. Állandóan visszatérő kérdés, ezért szeretném tisztázni, a jogszerűen egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezetek esetében nem kell kiegészítő mellékletet készíteni, hiszen az a kettős könyvelés sajátossága!

A kormányrendelet előírásai alapján a közhasznú szervezetek jelenleg az alábbi beszámolási formák közül választhatnak:

1. Egyszerűsített beszámoló a kormányrendelet 1. és 2. sz. melléklet szerinti formában, egyszeres könyvvitelt vezetőknek, ÁNYK nyomtatvány-megfelelés: PK-741 
2. Egyszerűsített éves beszámoló a kormányrendelet 3. és 4. melléklete szerinti formában, a kettős könyvvitelt vezetőknek, ÁNYK nyomtatvány megfelelés PK-742 
3. Számviteli törvény szerinti éves beszámoló azon kettős könyvvitelt vezetőknek, akik ezt választották, vagy számukra kötelező forma, ÁNYK nyomtatvány megfelelés PK-743

Kötelező a Szt. szerinti éves beszámoló, „ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:

•  a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
• az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege a 2400 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.”

A civil szervezetek beszámolóikat a beszámolási évet követő év május 31-ig kötelesek közzétenni az OBH irányába. Közhasznú jogállással rendelkező szervezetek kötelezően elektronikus úton, míg jogállással nem rendelkező szervezetek akár papír alapon is beküldhetik közzétételre a beszámolót!

Letétbe csak az arra jogosult testület által elfogadott beszámolót lehet és szabad helyezni! Fontos hangsúlyozni, hogy az alapító okiratok, alapszabályok rendre tartalmaznak taggyűlési, közgyűlési, kuratóriumi ülésre vonatkozó előírásokat! Amennyiben a szervezet vezetője maga végzi a beszámoló feltöltését, akkor annak szabályszerűségéért a felelősség őt terheli, nem a könyvelőt. Ha azonban meghatalmazottként eljárva azt a könyvelő teszi meg, akkor legalább rendelkezzen a vezetőség nyilatkozatával arról, hogy a beszámoló elfogadása rendben megtörtént! Irodánkban már évek óta használjuk azt a saját iratmintát, ami az egyesületeknél az Elnök által aláírt jegyzőkönyvi kivonatot, alapítványoknál a Kuratórium minden tagja által hitelesített jegyzőkönyvi kivonatot tartalmazza a beszámoló elfogadásáról! Mivel többször előfordul, fontosnak tartom, hogy az arra jogosult szervezet monitorozza a közhasznú jogállás létét vagy nem létét, illetve a mutatók teljesítését! Mi minden esetben rögzítjük az erre vonatkozó megállapításokat a jegyzőkönyvi kivonatokban, a későbbi viták elkerülése végett! A gyakorlatban mi a civilektől – de a cégektől is – a beszámoló készítéshez bekérünk egy teljességi nyilatkozatot is, pláne azokban az esetekben, ahol meghatalmazással a mi feladatunk a beszámoló letétbe helyezése!

Mi a közhasznú tevékenység?

Ha civil szervezetekkel dolgozunk – akár könyvelőként, akár vezetőként – akkor fontos, hogy a közhasznú tevékenység fogalmát megismerjük! Közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. (Civil tv.  2§ (20)).

Közfeladat az Áht. szerint: Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. (3/A (1)) Ezért kell továbbra is megjelölni mind az alapító okiratban, alapszabályban, mind pedig a közhasznúsági mellékletben azon jogszabályi hely(ek)et, amelyhez kapcsolódik az adott tevékenysége a civil szervezetnek! Nagyon fontos, hogy nem csak egy közhasznú tevékenysége lehet a civil szervezetnek! Amennyiben több ilyen típusú tevékenységet végez, akkor minden ilyen tevékenységet szerepeltetni kell a közhasznú tevékenységről szóló adatlapokon! 

Még mindig gyakran szembesülök azzal, hogy a közhasznú tevékenység fogalma a cél szerinti tevékenység fogalmával keveredik. Cél szerinti tevékenység minden olyan tevékenység, melyet a civil a létesítő okiratával összhangban végez, ennek egy része a közhasznú tevékenység! Természetesen előfordulhat olyan eset, amikor a közhasznú tevékenységek halmaza egybeesik a cél szerinti tevékenységek halmazával, ám ez nem törvényszerű!

Megjegyezni kívánom, hogy a beszámolók eredménykimutatás részében típushibaként szokott jelentkezni, hogy a közhasznú tevékenység bevételei és/vagy kiadásai soron egyszerűen nem szerepeltetnek adatot, véleményem szerint ez nem lehet üres azon esetekben amikor van közhasznú tevékenysége egy szervezetnek, pláne ha még közhasznú jogállással is rendelkezik, vagy esetleg NAV 1%-os forrást gyűjt! 

A közhasznú jogállás feltételei: 

Megfelelő erőforrás áll rendelkezésre a civil szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti évre vonatkozóan az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

1. Átlagos éves bevétele (azaz a két év átlaga) meghaladja az egymillió forintot VAGY
2. Két év egybeszámított adózott eredménye együtt nem negatív VAGY
3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.

Megfelelő a társadalmi támogatottsága a szervezetnek, ha az alábbi három tétel közül legalább egy paraméternek megfelel:

1. Az Szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (Szftv.) alapján a szervezetnek felajánlott összegből a részére kiutalt összeg eléri az 54§ nélkül számított összes bevétel 2%-át, mindkét évben (nem átlag!) VAGY 
2. Közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét (két év átlagában) VAGY
3. Közhasznú tevékenység ellátást tartósan, két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes segíti a Köt. Törvénynek megfelelően.

A mutatóknál mindkét mutató-hármasból legalább egy-egy paraméternek meg kell felelnie a civil szervezetnek ahhoz, hogy a közhasznú jogállását megszerezze vagy fenntartsa! Ahhoz ugyanis, hogy a közhasznú jogállás tartósan megmaradhasson, a mutatók paramétereinek folyamatosan meg kell felelni! Pontosan ezért a civil szervezetek számára kötelezően elő van írva az évenkénti költségvetés készítés, melyről általában nem is tudnak, ha tudnak, akkor a közhasznú jogállással bírók sem fordítanak kellő figyelmet sokszor arra, hogy már a költségvetés készítésnél figyelemmel legyenek a tervezett számok alapján paramétereknek történő megfelelésnek! 

Ahhoz, hogy beszámoló készülhessen, a könyvvezetésnek el kell készülnie, és pontosnak kell lennie. A cégeknél is, de a civil szervezeteknél különösen igaz, hogy a vezetés és a könyvelés együttműködése nélkül jó beszámoló nem igen készülhet! Vezetőként fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak arra, hogy minden információt eljuttassanak a könyvelés részére, könyvelőként pedig fontos, hogy amiről tudomást szereztek, azt szerepeltessék a főkönyvben, természetesen kizárólag bizonylat alapján. 

*****

Hogyan és miről kell a könyvelésnek tudnia, hogy hogyan, mit és mikor bizonylatoljunk, hogyan könyveljünk? Mindezekre a kérdésekre választ kaphatnak a Civil csalamádé, azaz a civil szervezetek működésének, számvitelének, adózásának legfontosabb kérdései konferencián, melyre szeretettel várom Önöket!

Jelentkezem a konferenciára!