Az osztalék nem csupán pénzzel fizethető. Lehetőség van arra, hogy a vállalkozás értékpapírral, műtárggyal (pl. értékes festmény), arannyal, ingatlannal, személy- vagy tehergépjárművel is teljesíthesse az osztalékfizetési kötelezettségét. 

Igen ám, de ebben az esetben máris megjelenik két újabb jogszabály, amelynek előírásaira figyelni kell. az egyik az általános forgalmi adó törvény, a másik pedig az illetéktörvény (vagyonszerzési illeték).

Egyre gyakoribb eset az osztalék ingatlanban történő „kifizetése”. Ritkán fordul elő, hogy az ingatlan pontosan annyit ér, mint amennyi az osztalékfizetési kötelezettség. az ingatlan értéke általában meghaladja az osztalék összegét, vagy alatta marad a jóváhagyott osztalék összegének. Az esetleges pénzben fizetett osztalékelőlegre már gondolni se merjünk. A kérdés csupán az, hogy mennyit is ér az ingatlan? A könyv szerinti értéket kell figyelembe venni vagy a piaci értéket? Szükséges-e hivatalos ingatlan értékbecslés?

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy ingatlan esetén megjelenik a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség, amely a személyi jövedelemadón és szociális hozzájárulási adón felül többlet fizetést ró a magánszemélyekre. Az illeték azonban nem csupán a természetes személyek esetében jelenik meg, hanem a vállalkozások, vagy más gazdálkodók is fizetni kénytelenek. A kérdés csupán az, hogy a vagyonszerzési illeték összege beszámítható-e az osztalék összegébe vagy sem?

Az osztalékként kapott/adott ingatlanok lehetnek új és lehetnek két éven túli (használt) ingatlanok, netán telek is. A kérdés az, hogy új ingatlan és telek esetében eltekinthetünk-e az áfa-fizetési kötelezettségtől. A két éven túli ingatlanoknál hasonló problémával nézünk szembe, ha a vállalkozás értékesít használt ingatlanokat és bejelentkezett az áfa alá.

Az Ingatlanok esetében további kérdés, hogy hogyan kerülnek ki a könyvekből? Osztalékként vagy értékesítésként könyveljük-e az ingatlanban történő” osztalékfizetést”. Amennyiben értékesítés jelenik meg akkor kell számlát kiállítani az ingatlan osztalék jogcímen történő eladásáról? Áfásan vagy áfa-mentesen jelenik majd meg ez a számla?

A gépjárművel és egyéb eszközzel történő osztalékfizetés esetében hasonló adójogi és számviteli problémákkal nézünk szembe.

További problémát jelent, hogy a nem pénzben, hanem ingatlannal, festménnyel, gépjárművel stb. fizetett osztalék esetében a kifizető nem tudja levonni sem a személyi jövedelemadót sem a szociális hozzájárulási adót. Több kérdés merül fel:

• melyik hónap 2308-as adatszolgáltatásában jelenik meg az osztalék? Hogyan töltsük ki a nyomtatványt a természetben fizetett osztalék esetén?
• egyéni vállalkozók 2358-as bevallásával kapcsolatban ugyanezen kérdés merül fel.
• amennyiben a kifizető nem tudja levonni az adókat, akkor kinek mikor meddig hogyan kell megfizetni azokat?

A kisvállalati adóalanyok esetében is van meggondolni való, ugyanis a kapott és a fizetett osztalék kapcsán adóalap korrekciós tétel jelenik meg. A kérdés az, hogy melyik évben kell adóalap növelő tételt elszámolni amikor jóváhagyják az osztalékot vagy amikor kifizetik az osztalékot? A következő kérdés az, hogy melyik évben kell adóalap csökkentésként elszámolni az osztalékot amikor megígérik vagy amikor megkapja a vállalkozás.

A kiva-alanyok esetében még egy kérdés felmerül az osztalék miatt. Fontos-e hogy kisvállalati adóalanyiság vagy még a társasági adóalanyiság alatt keletkezett eredménytartalékból történik az osztalékfizetés? Kell-e külön számviteli nyilvántartás a kétféle eredménytartalék miatt?