A nyári adómódosítások olvasgatása kapcsán nem biztos, hogy feltűnt, de igencsak fontos változásra kell felhívni a figyelmet. Ez pedig nem más, mint az osztaléktípusú jövedelmek adószabályainak változása. A személyi jövedelemadó osztalékot érintő szabályozása ugyan nem változik, de az osztalékot terhelő, jelenleg 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás helyett 2019-től 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni az osztalékjövedelmek, valamint az egyéni vállalkozói osztalékalap után.

A személyi jövedelemadózást szabályozó 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 66. § (1) bekezdése értelmében az osztalék és az osztalékelőleg teljes összege adóköteles jövedelemnek minősül. Az osztalékelőleg és az osztalék utáni adót annak az évnek a szabályai szerint kell megállapítani, amelyikben az osztalék kifizetésre kerül. Az Szja tv. 66. §-a alapján osztaléknak minősül:

• a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem,
• a kamatozó részvény kamata,
• a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem,
• az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama,
• a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték,
• a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg,
• osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel.

A cikk témája okán figyelembe kell venni az egyéni vállalkozók Szja tv. 49/C. §-a alapján kiszámítandó osztalékalapját is.

A jelenlegi szabályozás alapján az osztalékot (osztalékalapot) 15 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli. Az eho-t 450 000 forintig kell megfizetni, azonban a 450 000 forintos küszöb számításakor bele kell számítani az egészségbiztosítási alapba történő minden befizetést, vagyis a megfizetett:

• 4 + 3 százalék egészségbiztosítási járulékot,
• a 7 320 Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulékot,
• 15 százalék ekho mérték alkalmazása esetén az ekho 1,6 százalékot.

Tételezzük fel, hogy egy magánszemély 1 000 000 forint osztalékot kap egy kft-ben lévő részesedése után. A magánszemély munkabére bruttó 6 000 000 forint. Az osztalékot 150 000 forint személyi jövedelemadó és 140 000 forint egészségügyi hozzájárulás terheli. A korlátozás következtében a 450 000 forint eho korlátot csökkentetni kell a munkabérből levont 7 százalék egészségbiztosítási járulékkal (6 000 000 x 0,07), vagyis 420 000 forinttal. A fennmaradó összeg (450 000 – 420 000) 30 000 forint, vagyis ennyi egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni. Nem csökkenthető a 450 000 forintos korlát az igénybe vett családi járulékkedvezmény összegével.

A 2019. január 1-jén hatályba lépő, a szociális hozzájárulási adót szabályozó törvény 2018. évi LII. törvény (továbbiakban új Szocho tv.) 1. § (5) bekezdés c) pontja értelmében 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó fogja terhelni az Szja tv. 66. §-ában definiált osztalék jövedelmeket, továbbá az Szja tv. 49/C. §-ában meghatározott vállalkozói osztalékalapot.

Az új Szocho tv. 5. § (3) bekezdése értelmében nem esik adófizetési kötelezettség alá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.

Az új Szocho tv. 29. § (1) bekezdése értelmében a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt. Kérdés az, hogy mi is ez a felső határ 2019-től. Már nem 450 000 forintban kell gondolkodni.

Az adófizetési felső határ

A Szocho tv. 2. § (2) bekezdése rendelkezik az adófizetési felső határról. A szabályozás értelmében a szociális hozzájárulási adót (szocho) addig kell megfizetni, amíg a természetes személy figyelembe veendő jövedelmeinek összege a tárgyévben (itt vegyük 2019-et) eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. A cikk írásakor a 2019. évi minimálbér összege még nem ismeretes. A korlátozás nem vonatkozik minden jövedelemre (pl. munkabér, jutalom, túlóra, pótlék, megbízási díj). Amennyiben a munkabér éves összege pl. 10 000 000 forint, akkor a teljes összeg után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mely jövedelmek tartoznak a szocho fizetési korlát alá.

A szocho fizetési korlátozás alá tartozó jövedelmek:

• vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
• az osztalék [Szja tv. 66. §],
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
• a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
• a külföldi előadóművész jövedelmei [Szja tv. 1/B. §].

Az adófizetési felső határ számításakor nem lehet figyelembe venni azokat a szocho alapokat sem, amelyek után szociális hozzájárulási adót ugyan kell fizetni, de a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme. Az adófizetési felső határba tehát nem tartozik bele:

• az Szja tv. 70. §-a alá tartozó egyes meghatározott juttatások,
• az Szja tv. 71. §-a alá tartozó béren kívüli juttatások, valamint
• az szja tv. 72. §-a alá tartozó kamatkedvezmények után megfizetett szociális hozzájárulási adó alapja.

Tételezzük fel, hogy egy magyar illetőségű természetes személy 1 000 000 forint osztalékot kap egy kft-ben lévő részesedése után. Az osztalék kifizetésének időpontja 2019. Az adóalany éves munkabére 2 000 000 Ft. Az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó az 1 000 000 forint 15 százaléka. Az osztalékot terhelő szociális hozzájárulási adó összege az 1 000 000 forint 19,5 százaléka. Azonban a 2019. évi minimálbér huszonnégyszereséből le kell vonni a 2 000 000 forintot és a fennmaradó összeg 19,5 százalékát kell megfizetni szociális hozzájárulási adóként.

Az új Szocho tv. lehetőséget ad a természetes személynek, hogy a kifizetőnek nyilatkozzon arról, hogy az adókorlátnál figyelembe veendő jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt.

Ha az adófizetési felső határt az előzőek szerinti jövedelmeinek összege mégsem éri el, a természetes személy az őt terhelő adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem