Az egészségügyi szolgáltatási járulék

A parlament előtt a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló T/8021. számú törvényjavaslat (továbbiakban: törvényjavaslat).

A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra.

A törvényjavaslat alapján járuléknak minősül:

• a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulék,
• a bizonyos jövedelmeket terhelő 10% nyugdíjjárulék,
• a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék,
• a táppénz-hozzájárulás és
• az az egészségügyi szolgáltatási járulék,

A törvényjavaslat 23. §-a alapján A járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a jelenleg havonta fizetendő 7 500 Ft-ról 7 710 Ft-ra (napi összege 257 Ft) emelkedik. Azonban nem ez az egyetlen változás. Több kérdést is meg kell válaszolni pl.:

• Kinek kell fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot?
• Ki fizetheti önként az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
• Ki nem fizetheti önként az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
• Milyen ellátás a járulékért cserébe?
• Téves fizetés esetén ellátás vagy készpénzfizetéses számla?

Ezekre a kérdésekre a kihirdetett törvény alapján tudunk pontos választ adni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék újraszabályozását a törvényjavaslat 43. §-a tartalmazza. A 43 § (1) bekezdése értelmében fizetésre kötelezettek:

• az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bekezdése szerint sem jogosult,
• tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után,
• a központi költségvetés a 22. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott -foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő – személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 22. § (1) bekezdés a)-f), h)-p) és r)-t) pontjában meghatározott személyek után.

Sok embert érintő változást fedezhetünk fel a fizetésre kötelezettek felsorolásában. Hiányzik egy vállalkozói csoport. Ők pedig a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók nem fizetnek egészségügyi szolgáltatási járulékot és 10 % nyugdíjjárulékot.

Figyelni kell a tanulmányaikat befejező, továbbtanulni nem szándékozó diákokra is. Ne feledjük el a 45 napos szabályt. A 45 nap letelte után megszűnik a biztosítottság. Az érintetteket be kell jelenteni és fizetni kell utánuk a 7 710 (jelenleg 7 500) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezt sajnos jelenleg elég sokan elmulasztják. Ennek két oka lehetséges:

• az érintett magánszemélyek nincsenek tisztában a törvényi szabályozással,
• szándékosan nem akarják megfizetni ezeket a járulékokat és még nem szembesültek azzal, hogy egészségügyi ellátás nélkül maradnak.

Ez egy veszélyes játszma és a törvényi szigorra igencsak figyelni kell. A törvényjavaslat 46. § (2) bekezdése értelmében, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám) egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe.

A biztosítotti nyilvántartás kezeléséért felelős szerv a TAJ számot egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljára érvényteleníti.

A „túlbuzgóság” sem mindig előny. Sok esetben bizonytalanságot okoz, hogy az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) valamely tagországában dolgozó vagy tanuló honfitársainknak kell-e, lehet-e Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Néha téves az információ. Jó lesz ennek utánajárni.

Egy magánszemély csak egy EGT tagországban lehet egyszerre biztosított (vagy Magyarországon, vagy más EGT tagországban). Kettőben egyszerre nem lehet.

Az érintett magánszemélyek/hozzátartozóik három alapvető ok miatt fizetik Magyarországon az egészségügyi szolgáltatási járulékot:

• A külföldön dolgozók így próbálják meg megspórolni a más országban fizetendő járulékokat. Úgy gondolván, hogy 7 710 (jelenleg 7500) forint egészségügyi szolgáltatási járulékért cserébe kaphatnak más országban ellátást.
• A külföldön munkát vállalók és a külföldön nappali képzésben részt vevő tanulók és szüleik bizonytalanok abban, hogy baj esetén kapnak-e ellátást Magyarországon vagy elküldi őket az egészségügyi dolgozó. Megjegyezném, hogy sajnos ez is előfordul. Ennek következtében óvatosságból, inkább Magyarországon is megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
• A harmadik ok az, hogy az érintetteket félretájékoztatják, majd ennek következtében ők egymást is félrevezetik, bár nem szándékosan.

Nagyon oda kell figyelni a Tbj szabályokra, legyenek azok ideiek vagy jövő éviek, január 1-jétől vagy július 1-jétől hatályba lépők.

A törvényjavaslat 46. § (2) bekezdése értelmében, akiről bármikor bebizonyosodik, hogy több országban is (így különösen az EGT más tagállamban) fenntartotta a biztosítási jogviszonyát, annak a Magyarországon igénybe vett orvosi ellátás (Egészségbiztosítási Alapot terhelő) költségeit utólag meg kell térítenie.

Az E-Alap rendszeréből gyűjtik össze, hogy hol, mikor, milyen orvosi, vagy egészségügyi közszolgáltatást vett igénybe, és az adóhatóság adóként behajtja rajta.

A jogalap nélküli egészségügyi szolgáltatási járulék adószámlán előírt összegét az adóhatóság törli. Az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás értékét – az Egészségbiztosítás Alap kezeléséért felelős szerv azonnali adatszolgáltatása alapján – az egészségügyi szolgáltatási járulék nyilvántartására szolgáló adószámlán kötelezettségként előírja.

* * *

Értesülj első kézből a 2020. évi jogszabályváltozásokból>> Adóegyetem 2020

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén:

• Hagyományos, kétnapos továbbképzés
• Mérlegképes könyvelők elektronikus továbbképzése