Amint az bizonyára ismeretes, a közigazgatási per kezdeményezése, a keresetlevél benyújtása önmagában és automatikusan nem bír halasztó hatállyal a jogerős adóhatósági döntésre nézve. Ennek ellensúlyozására kérhették a korábbi jogi szabályozás hatálya alatt az adóalanyok – akár már a keresetlevélben, akár a per folyamán – az adóhatósági döntés végrehajtásának felfüggesztését a bíróságtól.

A közigazgatási perrendtartásban a jogalkotó bár némiképpen más fogalmi környezetben, azonban tartalmában lényegében azonos módon fenntartotta e jogintézményt, ugyanis az adóalanyok a közigazgatási perben hozandó bírósági ítélet jogerőre emelkedése előtt az azonnali jogvédelem iránti kérelemmel élhetnek, és ennek keretében kérhetik a bíróságtól a közigazgatási per megindítása halasztó hatályának – legfeljebb a jogerős bírósági döntésig terjedő – elrendelését, amelynek esetén nem foganatosíthat végrehajtást az adóhatóság.

A jogvédelem iránti kérelemben azt kell – okiratokkal vagy más módon – valószínűsítenie az adóalanynak, hogy a vitatott közigazgatási döntés vagy annak következménye jogát vagy jogos érdekét sérti, avagy az őt közvetlen hátránnyal fenyegeti. Megjegyzendő itt, hogy e körülmények igazolása érdekében az adóalanynak rá kell mutatnia a kérelemben, hogy a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete nem teszi lehetővé, hogy az adóhatósági határozatban foglalt kötelezésnek eleget tegyen, illetve egy esetleges adóhatósági végrehajtás olyan hátrányos folyamatokat generálna, amelyek szinte bizonyosan az adóalany gazdálkodásának, működésének a teljes és visszafordíthatatlan ellehetetlenülését eredményezné.

A bíróság számára 15 nap áll rendelkezésre, hogy megfontolja a kérelem indokait azzal, hogy hiánypótlási felhívást nem bocsáthat ki, és nem köteles a feleket a kérelem tárgyában nyilatkoztatni. A bíróság kérelem tárgyában hozott végzése ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság szintén 8 napon belül köteles elbírálni. Érdemes megjegyezni, hogy – a korábbiakhoz hasonlóan – az azonnali jogvédelem iránti kérelemnek az adóhatóság tudomására jutásának napját követő naptól a kérelem jogerős elbírálásáig szünetel a végrehajtási eljárás, vagyis az adóhatóság ezen időszak alatt sem jogosult az érintett határozat alapján végrehajtási cselekményeket foganatosítani.

Fontos kiemelni ugyanakkor azt, hogy az adóalanyoknak 30 nap áll rendelkezésre arra, hogy a közigazgatási döntéssel szembeni keresetlevelet előterjesszék, és egyúttal kérjék a halasztó hatály elrendelését, amellyel szemben az adóhatósági végrehajtáshoz való jog már a jogerős másodfokú döntést kézbesítését követő tizenhatodik napon megnyílik, mivel az önkéntes teljesítésre a jogszabályi környezet mindösszesen a döntés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napot biztosít az adóalanyok számára.

A fentiek okán tehát fennáll a veszélye annak, hogy az adóhatóság ezen átmeneti – a végrehajthatóság megnyíltától a kereset indításra nyitva álló határidő elteltéig terjedő – időszakban egyébként jogszerűen foganatosít végrehajtási cselekményeket (például azonnali beszedési megbízást, ún. inkasszót) az adóalannyal szemben a jogerős adóhatósági döntés alapján annak ellenére, hogy azzal szemben az adóalany keresettel és az azonnali jogvédelem iránti kérelemmel kíván élni. Ez pedig gyakorlati értelemben az adóalanyok szemszögéből nézve a kereset indítási határidő jelentős lerövidülését eredményezi abban az esetben, ha nem akarnak elesni az azonnali jogvédelem lehetőségétől. Bár ennek elkerülésére alkalmas lehet egyrészt egy az adóhatóság – illetékes ellenőrzési és végrehajtási szakterülete – részére küldött előzetes tájékoztatás, amelyben az adóalany jelzi, hogy az érintett adóhatósági döntéssel szemben keresetet és ebben azonnali jogvédelem iránti kérelmet fog benyújtani, ám ennek természetesen nincs jogi kötőereje az adóhatóságra nézve. Másrészt az adóalanyok élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy ezen ominózus 15 napon belül csak egy formailag a perrendtartásnak megfelelő – azonnali jogvédelem iránti kérelmet magában foglaló – keresetlevelet fogalmaznak meg és nyújtanak be azzal a jelzéssel, hogy ezt a törvényi harminc napos határidőn belül kiegészítik. Ám a tapasztalatok szerint ennek hátulütője az lehet, hogy – amint azt fent rögzítettük – az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálására 15 napot biztosít a bíróság számára a közigazgatási perrendtartás, ezért könnyen előfordulhat az, hogy annak határidőben való előterjesztése ellenére az azonnali jogvédelem iránti kérelem részletes indokolását magában foglaló keresetlevél nem jut el időben az eljáró bírósághoz, amely a kérelmet – megfelelő indokolás és azt alátámasztó bizonyítékok hiányában annak megalapozatlansága okán – kénytelen lesz elutasítani.

A fenti jogszabályi anomáliára tehát nincs olyan megnyugtató megoldás, amely képes lenne kiiktatni az ebben rejlő kockázatokat, ezért a jelen helyzetben az adóalanyok és képviselőik részéről a leginkább célra vezető az, ha 15 napon belül elkészítik és benyújtják a részletes és indokolt keresetlevelüket és ennek részeként az azonnali jogvédelem iránti kérelmüket valamennyi azt alátámasztó bizonyítékkal együtt.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek az újonnan hatályba lépett jogszabályok, melyek jelentős módon változtatták meg az adóeljárások szabályozási környezetét, akkor jelentkezz 2018. március 21-ig kedvezményesen Az adóeljárás, az adóper új szabályai 2018 címmel 2018. március 28-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!