1) A szocho fizetési kötelezettség

A 2022. évi jogszabályváltozások az átalányadózó szociális hozzájárulási adófizetését sem hagyták változatlanul. Megjegyezném, hogy az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőkét sem. A szocho fizetési kötelezettség megállapításánál fontos szerepe van annak, hogy az egyéni vállalkozó főfoglalkozású, többes jogviszonyos, vagy kiegészítő tevékenységet folytató. Mindemellett az is fontos, hogy a vállalkozó (őstermelő) költségelszámoló vagy átalányadózást folytat. Őstermelők esetében biztosított és nem biztosított őstermelő különböztetendő meg. Nem biztosított az az őstermelő, aki egyben egyéni vállalkozó is. A „minimum” szabályokat egyéni vállalkozóként kell teljesítenie. Igen ám! A szocho fizetési kötelezettség szorosan kapcsolódik az szja fizetéshez és a tbj szabályokhoz is.

Tételezzük fel, hogy egy főfoglalkozásónak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó február havi bevétele 2 300 000 forint. Tevékenysége középfokú végzettséget nem igényel. Milyen közterheket kell fizetnie költségelszámolás és átalányadózás esetén? Van-e eltérés a főfoglalkozásúnak minősülő, a többes jogviszonyos és a nyugdíjas vállalkozó szocho fizetése között?

Kérdésként merül fel az is, hogy az Szja tv. által biztosított adóalap mentesség vonatkozik a szociális hozzájárulási adó alapjára is? Netán eltér attól? Érvényesíthetőek-e szocho kedvezmények átalányadózás esetén? Hogyan kell itt számolni? Hogyan kell gondolkodni? Nagyon sok apró tévesztési lehetőség adódik, amelynek adójogi szankciója is lehet.

2) Az átalányadózó vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozókra vonatkozó új személyi jövedelemadó rendelkezések miatt a Tbj. is módosul 2022. január 1-jétől. A módosítások a járulékalap megállapítására, valamint a családi járulékkedvezményre vonatkoznak. A Tbj. értelmében 2022-től járulékmentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozónak az adóévben az átalányban megállapított jövedelme meghaladja ezt az összeget, akkor a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot az 1 200 000 forint feletti összeg után kell megfizetnie. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a vállalkozók három csoportba sorolhatóak és a besorolás a járulékfizetési kötelezettségüket is befolyásolja.

A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

A Tbj. szerint az átalányadózást alkalmazó főfoglalkozású egyéni vállalkozó a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot az átalányban megállapított, e tevékenységből származó személyijövedelemadó-köteles jövedelme, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum után fizeti meg. Fontosnak megjegyezni, hogy a biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó az átalányadózás választása esetén is legalább a tárgyhó első napján érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti járulékok megfizetésére kötelezett az adómentességi feltéttel megléte esetén is.

A biztosított főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó tehát havonta a minimálbér után köteles megfizetni a járulékot, ha:

• a tárgyhónapban nincs jövedelme,
• vagy az átalányban megállapított jövedelme adómentes,
• vagy az átalányban megállapított adóköteles jövedelme kisebb, mint a minimálbér.

Abban a hónapban, amikor adómentes értékhatárt meghaladó jövedelem keletkezik, és az kevesebb, mint a minimálbér/garantált bérminimum, úgy a havi járulékalap a minimálbér/garantált bér lesz. Ugyanakkor, ha az adómentes értékhatár elérését követő hónapban a havi átalányban megállapított adóköteles jövedelem több mint a minimálbér/garantált bérminimum, akkor a minimálbért/garantált bérminimum meghaladó adóköteles jövedelemrész képezi – ténylegesen megszerzett jövedelemként – a tárgyhavi járulékalapot.

A többes jogviszonyos átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Az átalányadózást alkalmazó másodfoglalkozású egyéni vállalkozó a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot az átalányban megállapított, e tevékenységből származó személyijövedelemadó-köteles jövedelme után fizeti meg. A többes jogviszonyos vállalkozó esetében a minimálbér/garantált bérminimum járulékalap-minimumként nem került előírásra.

A nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Nyugdíjas csak 15%-os szja-t fizet, járulékfizetési kötelezettsége nincs (nem minősül biztosítottnak). A személyi jövedelemadó kedvezményeket érvényestheti.

A családi járulékkedvezmény

A 2021-ben hatályos szabályok szerint a családi járulékkedvezményt csak az átalányban megállapított jövedelem alapján megállapított társadalombiztosítási járulék terhére lehetett igénybe venni, az ún. diktált járulékalap szerint (a minimálbér alapján) megállapított járulékból nem. A Tbj. ezen szabálya 2022. január 1-jétől módosult. Ennek azaz oka az új személyi jövedelemadó mentességi szabály.

A Tbj. értelmében az átalányadózást alkalmazó főfoglalkozású egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthet családi járulékkedvezményt.

Tbj. módosítása lehetővé teszi, hogy az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vegye a családi járulékkedvezményt az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig

Az adott hónapban az adómentes átalányban megállapított jövedelem a családi járulékkedvezmény alapja, ha az kevesebb, mint a minimálbér.

* * *

2022. január 1-jétől lényegesen megváltoztak az egyéni vállalkozókra vonatkozó átalányadózási szabályok. Az új szabálymódosítás következtében a kis bevétellel rendelkező vállalkozók esetében az átalányadózás komoly alternatívát jelentenek a kisadózó vállalkozások tételes adóval szemben. Konferenciánkon a cikkben tárgyalt kérdéseket is körbejárjuk. Mintapéldákon keresztül gondolkodunk a szabályok alkalmazásáról. Jelentkezz a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2022. március 9-én megrendezésre kerülő konferenciámra! >>Az átalányadózás mint adótervezési alternatíva ÉLŐ Online közvetítés