Adóeljárási szabályok reformjának részeként 2018. január 1-jével új korszak kezdődött az adóvégrehajtások területén is. Hatályba lépett ugyanis az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, azaz a fenti időponttól nem az adózás rendjéről szóló jogszabály, hanem külön adóvégrehajtási kódex szabályozza ezen eljárásokat.

Mennyiben szélesebb az új törvény hatálya?

Az egyik legfontosabb változás, hogy az új törvény túlmutat az adók behajtásán. 2018-tól a NAV általános végrehajtási hatósággá vált. Ez azt jelenti , hogy egyrészt az adóhatóságnak – megkeresés alapján – az adózáshoz nem köthető pénztartozások behajtása iránt is intézkednie kell. Erre eddig is volt példa, gondoljunk az ún. adók módjára behajtandó köztartozásokra. A jövőben azonban az általános közigazgatási rendtartás alapján átadott minden fizetési kötelezettséget a NAV fog végrehajtani, azaz adott esetben pl. a jogosulatlanul felvett álláskeresési, szociális és gyermekvédelmi ellátásokat is. Másrészt a „természetbeni” végrehajtásokat is a NAV-nál fognak kezdeményezni más hatóságok. Ha olyan döntésről van szó, ami meghatározott cselekmény elvégzésére, vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra irányul, és az adós a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a behajtást kérő hatóság a végrehajtás érdekében az állami adó- és vámhatóságot keresi meg. Erre példa lehet egy építésügyi határozat alapján elrendelt épületbontás végrehajtása.

Összességében 2018. január 1-től a NAV feladatkörébe három típusú köztartozás behajtása tartozik:

1. az általa nyilvántartott adó- és vámtartozások behajtása,
2. az ún. adók módjára behajtandó köztartozások behajtása, illetve
3. az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az egyéb tartozások behajtása, illetve cselekmények végehajtása.

Kérdés persze, hogy mindez a gyakorlatban miként fog működni, különösen azokban az esetekben, ahol a végrehajtás különleges szakértelmet vagy felszerelést igényel.

Mi változott az adótartozások végrehajtásában?

Az adótartozások új végrehajtási szabályai lényegében a mai szabályrendszeren alapulnak. A rendelkezések azonban sok szempontból átláthatóbbak, és számos kisebb-nagyobb tartalmi változás is történt. A legtöbb új vagy megváltozott szabály az eljárások gyorsítását és ésszerűsítését célozza.

A főbb változások az alábbiak:

• Az új törvény végrehajtható okiratnak minősíti a NAV javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozatot/egyezséget is. Így az adóhatóságnak már ilyenkor sem kellene a végrehajtás érdekében külön határozatot hoznia, a bíróságtól végrehajtási lap kiállítását kérnie.
• A végrehajtást foganatosító adóhatóság lényegében szabadon választhatja meg az adott esetben leghatékonyabb végrehajtási cselekményt. Ugyanakkor a jövőben 10 000 forintot meg nem haladó nettó tartozással rendelkező adósok esetében a NAV csak fizetési felhívást küldhet, de az ún. végrehajtási átvezetésen kívül további végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat.
• A cégek adminisztratív terheit növelheti, hogy jövedelem-letiltás esetén a munkáltató a NAV felé 15 napon belül elektronikus tájékoztatást lesz köteles küldeni a havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló körülményekről.
• A végrehajtásban a jármű a gépjármű-nyilvántartási adatok alapján is lefoglalható. E lehetőséget most kiterjesztették a (vélelmezhetően) házastársi közös vagyonba tartozó járművekre
• A követelések lefoglalása kapcsán kétoldalú elektronikus kommunikáció kerül bevezetésre a NAV és a követelésfoglalás kötelezettje között, ami gyorsíthatja a végrehajtási eljárás lefolytatását is.
• Ingatlan-végrehajtásnak a jövőben 500 000 forint alatti tartozásnál is helye lesz. Kivételt képez ez alól a természetes személy, az egyéni vállalkozó adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakóingatlan.
• Az új törvény lehetőséget ad a fedezetcserére. Ez alapján az adós kérelmére a lefoglalt ingó vagyontárgy feloldható a foglalás alól, ha pl. az adós olyan vagyontárgyat ajánl fel a tartozás fedezetéül, amely a feloldani kért vagyontárgy piaci értékét eléri.
• Az árverési vevőnek a vételár különbözetet továbbra is 8 napon belül kell megfizetnie. Az adóhatóság azonban a jövőben legfeljebb 60 napig terjedő halasztást engedélyezhet, ha a vételár nagyobb összege, vagy más fontos körülmény ezt indokolttá teszi. Ez növelheti a licitálási kedvet, hiszen nem kell feltétlenül azonnali készpénzes fizetéssel teljesíteni a kötelezettséget.
• Az adózó a jogszerűtlennek vélt végrehajtási cselekménnyel szemben továbbra is végrehajtási kifogással élhet, 15 napon belül. Ebben azonban a jövőben meg kell jelölni a sérelmezett végrehajtói intézkedést, és azt, hogy az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból kívánja. Ennek indoka, hogy a jogintézmény ne lehessen az eljárás akadályozásának eszköze. Emellett pedig a végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre nem lesz halasztó hatálya, azaz a NAV további végrehajtási cselekményeket is végezhet (bár a lefoglalt vagyontárgy értékesítésére csak a foglalással szemben benyújtott végrehajtási kifogás végleges elbírálását követően lesz lehetősége).
• Korábban az adózó által benyújtott első méltányossági kérelem alapján a végrehajtás szünetelt annak elbírálásáig. A jövőben viszont kizárólag az esedékességet követően 8 napon belül benyújtott fizetési kedvezményi kérelemre szünetel a végrehajtás. Ide tartozik, hogy az adóhatóság által behajtandó tartozás esetében – a bürokráciacsökkentés jegyében – az esetleges fizetési kedvezményi kérelmeket is a NAV bírálja el.
• Mivel a végrehajtást gyakran nem maga az adós, hanem például valamely hozzátartozója, illetve egyéb, az eljárásban nem érdekelt harmadik személy akadályozza, új elemként vezették be az adósnak nem minősülő személy bírságolásának lehetőségét is.
• a céges tartozások esetén a székhelyként szolgáló ingatlan, a be sem jelentett telephely, valamint az EKAER szerinti lerakodási hely átvizsgálása is lehetővé vált.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek az általános változások az eljárási szabályokban, akkor ez úton ajánlanám figyelmedbe, Dr. Bokor Csaba – Az új Adózás rendjéről szóló törvény című előadását, melyet a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. január 18-án hallgathatsz meg, és amelyre 2018. január 11-ig kedvezményesen jelentkezhetsz.