1. Az új Kata törvény változásai

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (továbbiakban: új Kata törvény) 4., 14. és 15. §-ai 2022. augusztus 1-jén hatályba léptek. 

• A 4. § az adóalanyiság keletkezésének és megszűnésének szabályait tartalmazza.
• A 14. § a hatályba léptető rendelkezéseket írja le.
• A 15. § pedig az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

A törvény további §-ai 2022. szeptember 1-jétől lépnének hatályba, azonban máris módosításra szorult. Ennek oka lehet, hogy a törvény:

• eléggé szigorúra sikerült (pl. könyvvizsgálati kötelezettség, megkötött szerződések kapcsán felmerülő feszültségek stb.),
• másrészt több helyen félreérthető a szövegezése,
• nem egyértelmű, hogy a szeptember 1-jétől átalányadózást választó kiskereskedők hány forint bevételre tehetnek szert 2022-ben.

Az új törvényi szabályozás jelentősen megnöveli a mikrovállalkozások közterheit, amelynek következtében vállalkozások megszüntetésére, a munka befejezésére kerülhet sor. Ennek következtében nem több, de kevesebb költségvetési bevétel várható. A vállalkozók soraiban maradók esetében – a költségnövekedés következtében – jelentős mértékű áremelésre lehet számítani. Érthetetlen, hogy a többes jogviszonyosok – akik már eleve magasabb összegű adó és járulék terhet viselnek- miért kerültek kizárásra a tételes adó alól. Ugyanez a helyzet a nyugdíjasok esetében is. A most megjelent Kormányrendelet ezen nem módosít. Megjegyezném, hogy az olyan szolgáltatást végzőknél, akikhez helybe megy az ügyfél (fodrász, kozmetikus, műkörmös, masszőr stb.) indokoltnak látszik az online pénztárgép használatának azonnali bevezetése, mert ezen körben számlát, nyugtát ritkán látni, pedig, ha bevételük alakulását az ügyfélszám és az alkalmazott tarifáik alapján  megbecsüljük, akkor sokan nem férnek bele az alanyi áfamentességbe sem.

A 2022. évi 134. Magyar Közlönyben megjelent a Kormány egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelete (továbbiakban: Kormányrendelet). Ez a kormányrendelet a jelenlegi kisadózó vállalkozókat több pontban érinti.

A könyvvizsgálat

A társas vállalkozások (pl. Bt. Kkt.) 2022. augusztus 31-ével kiesnek a tételes adó alól (régi Kata törvény), és társasági adóalannyá vagy kisvállalati adóalannyá válnak. A két adónem között választhatnak. 

• A kisvállalati adó választását be kell jelenteni az állami adóhatóságnak. 
• A társasági adó választását nem kell bejelenteni.

Bármelyik adónemet választja a jelenleg még kisadó gazdasági társaság, 2022. szeptember 1-jétől a számviteli törvény hatálya alá fognak tartozni. Emiatt tételes leltárral alátámasztott nyitó mérleget kell készíteni. A számviteli törvény alapján a nyitó mérleget könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A Kormányrendelet 3. §-a értelmében a 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég, ügyvédi iroda nem köteles a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegét könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Ez a módosítás mind az érintett vállalkozások költségterhein, mind a könyvvizsgálók leterheltségén jelentősen javít.

Az átalányadó bevételi korlátja

A tételes adó alól 2022. augusztus 31-én kieső (kilépő) egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhatnak. Az egyik lehetőség az átalányadózás. Ezt az adózási módot a vállalkozóknak választaniuk kell. Az időarányos bevételi korlát meghatározásánál naparányos számítást kell végezni. A Kormányrendelet ezen változtat. A Kormányrendelet 2. §-a értelmében az átalányadózás 2022. szeptember 1-jétől történő választása esetén 2022. augusztus 31-ét követően a 2022. évben megszerzett egyéni vállalkozói bevétele tekintetében a rá vonatkozó – az Szja tv. 50. § (1) bekezdés c) pontja szerinti – bevételi értékhatár harmadáig alkalmazhatja az átalányadózást, azzal, hogy az Szja tv. 50. § (7) bekezdésének rendelkezését nem alkalmazza. 

Az Szja törvény (1) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét. Ez jelenleg 10 x 200 000 forint x 12 hó = 24 000 000 forint. Ennek az egyharmada 8 000 000 forint. 

Nem szabályozza a Kormányrendelet azt az esetet, hogy a szeptember 1-je után kezdő vállalkozókra hány forint bevételi értékhatár vonatkozik. Az Szja törvény 50. § (8) bekezdése azt írja, hogy: „A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.” Úgy vélem ez a szabály nem került felülírásra.

Az Szja tv. 52. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében a bevételi korlát az éves minimálbér ötvenszerese, vagyis jelenleg 120 000 000 forint. Kérdés számomra, hogy az ő esetükben napra történő arányosítást kell elvégezni, vagy rájuk is a 8 000 000 forintos bevételi korlát vonatkozik. 

Az Szja tv. 50. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy: „Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.” A Kormányrendelet szövege kissé félreérthető, de úgy gondolom, hogy a 4 éves visszatérési tilalmi szabályt nem kell alkalmazni. Az vállalkozó, aki pl. 2021-ben kiesett vagy kilépett az átalányadó alól, az is választhatja az átalányadózást 2022. szeptember 1-jétől.

Társas vállalkozás kontra egyéni vállalkozás

A tételes adó alól kieső társas vállalkozások közül sokan a megszűnést fontolgatják. Ez lehet a vállalkozói tevékenység totális befejezése vagy egyéni vállalkozóként való tevékenykedés. Arra azonban ügyelni kell, hogy az egyéni vállalkozónak és a betéti társaság beltagjának korlátlan anyagi felelőssége van, ezért a kettőt egyszerre megvalósítani nem lehet. 

A megszűnés egyik lehetősége az egyszerűsített végelszámolás. A kormányrendelet 4. §-a arról rendelkezik, hogy ha a 2022. augusztus 31-én kisadózó gazdasági társaság (BT. Kkt.) az egyszerűsített végelszámolását az állami adó- és vámhatósághoz 2022. szeptember 30-ig bejelenti, akkor, a gazdasági társaság kisadózóként bejelentett tagja a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolásának az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése napjától az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3. § (2) bekezdés d) pontja szerinti feltétel hiányában is felvehető az egyéni vállalkozói nyilvántartásba. Ez segítség a beltagoknak. A kültagok bármikor felvehetők az egyéni vállalkozások nyilvántartásába akkor is, ha a régi Kata tv. alapján kisadózóként bejelentésre kerültek.

Figyelni kell az előírt határidőre, mert az egyszerűsített végelszámolás bejelentésére előírt határidő az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvétel szempontjából jogvesztő. 

Arra is figyelni kell, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv törli az egyéni vállalkozót a nyilvántartásból, ha a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolása a gazdasági társaság megszűnése nélkül ér véget, ideértve, ha az egyszerűsített végelszámolás felszámolási eljárásként folytatódik.

Továbbra is kérdéses terület

Továbbra is kérdés, hogy az új Kata törvény beengedi-e a kiskereskedelmet folytató főállású vállalkozókat. A kiskereskedelmet érintően a törvényben tételes tiltás csak az ingatlan bérbeadásra, hasznosításra található, a kiskereskedelemre nem. Ettől függetlenül adókockázatot rejt a törvény következő mondata:

„Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása az értékteremtő munka, ugyanakkor elismerve annak fontosságát, hogy indokolt a legkisebb gazdasági teljesítményű, saját termékeikkel, szolgáltatásaikkal közvetlenül a lakosságot kiszolgáló egyéni vállalkozások adózási feltételeinek javítása az igazságos közteherviselés követelményeinek megfelelően, a következő törvényt alkotja.” 

2. Az Ekho törvény módosítása

A kormányrendelet az új Kata törvény mellett módosítja az Egyszerűsített közteherviselésről szóló 2005. évi CXX.  évi törvényt (továbbiakban: Ekho törvény). A módosítás érinti az új Kata törvényt, valamint a kifizetői ekho-t is.

Az Ekho törvény 3. § (2a) pontja tiltja az ekho és a kata egyazon adóévben történő egyidejű használatát. A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése feloldja ezt a tilalmat, azonban csak a 2022. adóév vonatkozásában. Erre feltétlenül ügyelni kell. 

Az Ekho törvény 4. §-ának (3) bekezdése alapján a kifizető ekho alap összege után 13 százalék ekhót köteles fizetni. A Kormányrendelet ezt a kifizetői kötelezettséget feloldja, vagyis a magánszemély részére juttatott ekho-alap után egyetlen tevékenység esetében sem kell kifizetői ekho-t fizetni.

A kormányrendelet hármas hatálybaléptetésű:

• A kormányrendelet a kihirdetését követő napon hatályba lépett. Kivétel:
• Az 1. §, a 2. § és a 3.§ 2022. szeptember 1-jén lép hatályba, vagyis az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó szabályozás, az átalányadó bevételi korlátja, és a végelszámolásra vonatkozó passzusok.
• A 6.§ az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Ez a témánk szempontjából most közömbös.

A társasági adó euróban vagy amerikai dollárban történő megfizetése

A 2022. évi 134-es Magyar Közlöny még egy adózást érintő kormányrendeletet tartalmaz. Kormány 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelete (továbbiakban: Kormányrendelet 2) a társasági adó devizában történő megfizetéséről rendelkezik.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 66. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Art. hatálya alá tartozó fizetési kötelezettséget forintban kell teljesíteni, a költségvetési támogatást forintban kell kiutalni. 

A Kormányrendelet2 ezt a szabályt a társasági adóalanyok esetében felülírja és megengedi annak bejelentését az állami adó- és vámhatóság részére, hogy az adóalany a társasági adó fizetési kötelezettségét amerikai dollárban vagy euróban kívánja teljesíteni.

Az USD vagy az EUR választásának határideje:

• az évközben tevékenységüket kezdők azonnal bejelenthetik,
• a már működő vállalkozások az adóév első napját megelőző hónap első napjáig (a naptári évet követő üzleti évvel rendelkezők esetében december 1). 

A bejelentés az egész adóévre szól. bejelentést első alkalommal a 2022. szeptember 30-át követően kezdődő adóév tekintetében az adóév első napját megelőző hónap első napjáig tehet.

Arra is lehetőség van, hogy az adózó a bejelentett deviza helyett másikat válasszon. Dollárról euróra, euróról dollárra, vagy éppen magyar forintra térjen át. Ebben az esetben a bejelentését az adóév utolsó napjáig módosíthatja. A bejelentés módosítása a következő adóév első napjától lesz hatályos.

A társasági adóelőleget és a társasági adót a Magyar Államkincstár által e célból vezetett, deviza adófizetésre nyitott számlára történő átutalással kell teljesíteni.

A deviza átváltási árfolyam 

Az átutalt adó vagy adóelőleg Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyammal számított forint összegben kerül jóváírásra az adózó adószámláján. Amennyiben a terhelés napján nincs a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyam, akkor az ezen a napon érvényes legutolsó közzétett árfolyammal számított forint összeg kerül jóváírásra az adózó adószámláján.

Az állami adó- és vámhatóság az adószámlán nyilvántartott adatokról előállított kivonaton, valamint az adószámla tételes adatainak elektronikus lekérdezése során feltünteti:

• az euróban vagy amerikai dollárban teljesített befizetés euró- vagy amerikai dollár-összegét és devizanemét, 
• az alkalmazott átváltási árfolyamot, valamint 
• az elszámolt forintösszeget.

* * *

Jelentkezz a PENTA UNIÓ Zrt. 2022. szeptember 5-én megrendezésre kerülő Az átalányadózás új szabályai – ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS című konferenciájára. Jelentkezz a konferenciára most még kedvezményes áron >> Jelentkezés!