Bár korántsem újkeletű a szabályozás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao tv.), érdemes azért alaposabban megismerni a fejlesztési tartalékra vonatkozó előírásrendszert annak érdekében, hogy az abban rejlő adóelőnyöket ilyen irányú döntésünk esetén kiaknázhassuk.

Nézzük elsőként, mit is jelent valójában a fejlesztési tartalék jogintézménye. A jogszabály (Tao tv.) kimondja, hogy az adózás előtti eredmény csökkenthető az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegével, melynek felső határa az adóévi adózás előtti nyereség.

Fontos ismernünk, hogy milyen célra lehet fejlesztési tartalékot képezni – a rövid válasz, hogy fejlesztési tartalékot jövőbeli tárgyi eszköz beruházás kapcsán képezhetünk. Fontos feltétel, hogy a megképezni kívánt összeget év végén, a mérleg elkészítésekor az eredménytartalékból át kell vezetni a lekötött tartalékok közé. Ez lényeges pontja a szabályozásnak, mert negatív jogkövetkezményei vannak a lekötés elmaradásának. A lekötött összeg ugyan nem jelent tényleges pénzügyi lekötést, csupán a saját tőke elemeinél eredményez változást. Az eredménytartaléknak a lekötött tartalékba történő átvezetése azonban a korrekciós tényező figyelembe vételének egyik feltétele. Ezt azért is fontos elvégezni, mert a közzétett beszámolók természetesen az adóhatóság számára is nyilvánosak, így egy fejlesztési tartalékot igénybe vevő adózó esetében az adóhatóság munkatársai nagyon könnyen ellenőrizni tudják, hogy jogszerű-e a korrekciós tényező szerepeltetése a társasági adóbevallásban. Amennyiben az ellenőrzés következtében kiderül, hogy az adózó fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódó csökkentő tételt vett figyelembe, azonban annak összegét az adóév végén nem vezette át eredménytartalékból a lekötött tartalékba, úgy az adóhatóság az igénybevett kedvezmény összegével megemelheti az adózó társasági adóalapját, és az így megállapított társasági adót adott esetben adóbírsággal, késedelmi kamattal növelten fizettetheti meg.

A fejlesztési tartalékot a lekötés évét követő négy adóév során beruházás megvalósítására lehet feloldani. A törvény nem ad pontos definíciót arra vonatkozóan, hogy mit tekint beruházásnak, ezért a fogalmi meghatározás ismerete érdekében a társasági adó törvénnyel szorosan összefüggő számviteli törvényt kell segítségül hívnunk. Ez alapján beruházásnak minősül a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is). Beruházás továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.

Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is. Tehát beruházásnak minősül a tárgyi eszköz beszerzése, ez független attól, hogy pénzügyi lízing keretében, a lízingbe adó által beszerzett tárgyi eszközről van szó. Ezek alapján abban az esetben, ha az adózó lízingeli az adott tárgyi eszközt, a beruházás összegére szintén fel tudja oldani a fejlesztési tartalékot.

A feloldásnak nem feltétele a beruházás üzembe helyezése, azaz a kedvezményt akár több éven át tartó beruházás után is igénybe lehet venni, akkor és olyan mértékben, amikor és amilyen összegben a beruházást elszámolják.

A feloldásnak vannak azonban tárgyi korlátai. Fejlesztési tartalék nem használható fel apport, térítés nélkül átvett tárgyi eszköz, valamint olyan tárgyi eszköz beszerzése után, amelyre terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el, pl. földterület, telek, erdő stb. Nem használható fel immateriális javak beszerzésére sem, mivel azokat a számvitelben nem a beruházások között mutatjuk ki, és a társasági adó törvény sem tartalmaz erre irányuló kiegészítő rendelkezést.

A fentiek szerint képzett és lekötött összeget a lekötés adóévéről szóló társasági adó meghatározásakor adóalap csökkentő tényezőként lehet figyelembe venni, tehát a lekötött összeg 9 százalékát tudjuk átmeneti jelleggel megspórolni. 2019-től az adóalap csökkentésként elszámolt összeg nem lehet nagyobb az adózás előtti nyereség 50 százalékánál, és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forintnál. A 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelettel tovább módosultak a fejlesztési tartalék képzésének a szabályai. Megmaradt ugyan a felső 10 milliárd forintos limit, viszont az adózás előtti nyereség 50 százalékához kötött korlátot eltörölte a jogalkotó. 2021-től pedig a 10 milliárdos limit is kikerült a jogszabályból. Ezáltal az adózás előtti eredmény akár teljes összege „lenullázható”. A fejlesztési tartalékot változatlanul a képzés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig kell beruházásra felhasználni. A felhasználáskor a lekötött tartalék feloldható és visszavezetendő az eredménytartalékba.

A kedvezmény igénybevétele az adózó döntése, amely a későbbiekben nem változtatható meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adózó valamely adóévben nem érvényesítette a kedvezményt, azt a későbbiek során önellenőrzéssel nem korrigálhatja.

Gyakori kérdés az, hogy a fejlesztési tartalék hogyan viszonyul a társasági adóban található más kedvezményekhez, mint például a kis- és középvállalkozások adókedvezményéhez. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy a két kedvezmény együttesen alkalmazható, már amennyiben a beruházás megfelel a KKV kedvezmény feltételeinek is.

A fejlesztési tartalék tulajdonképpen nem más, mint egy „előrehozott” értékcsökkenési leírás. Így a fejlesztési tartalékból megvalósított beruházás esetében társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás nem számolható el. Mindez természetesen nem érinti a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírást, azt az általános szabályok szerint kell alkalmazni és adóalap-növelő tételként figyelembe venni.

Mivel a kedvezmény célja az előírt időn belüli beruházás megvalósítása, ezért a jogalkotó értelemszerűen szankcionálja, ha a fejlesztési tartalék felhasználása nem az előírt célra, vagy nem az előírt időben történik meg.

Azt már a fentiekben bemutattuk, hogy a lekötött összeg nem jelent tényleges pénzügyi lekötést, csupán a saját tőke elemeinél eredményez változást, de lehet-e a lekötött tartalék képzése miatt az eredménytartalékunk összege nulla vagy átfordulhat-e az akár negatív összegbe?

Érdemes megismerni alaposabban a negatív jogkövetkezményeket is, mire számíthat az adózó, ha a fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódó csökkentő tételt vett figyelembe, azonban annak összegét az adóév végén nem vezette át eredménytartalékból a lekötött tartalékba, továbbá akkor, ha a beruházás nem valósul meg határidőn belül.

Kérdés lehet, hogy kötelező-e a teljes beruházást fejlesztési tartalékból megvalósítani, vagy bevonható egyéb forrás is?

Felmerülhet bennünk, hogy a fejlesztési tartalékot csak és kizárólag új tárgyi eszköz beszerzéséhez lehet feloldani, vagy lehetséges használt eszköz vásárlását is megvalósítani a lekötött összeg terhére? Emellett van-e bármilyen korlátozás arra vonatkozóan, hogy a tárgyi eszközt mennyi ideig kell nyilvántartani az adózó eszközei között, átsorolható-e például a forgóeszközök közé, értékesíthető-e beruházással érintett eszköz?

* * *

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak választ példákkal illusztrálva azok, akik részt vesznek a társasági adó- és adóalap kedvezményekről, legfontosabb adóalap módosító tételekről valamint azok 2022. január 1-ig elfogadott változásairól szóló előadásunkon. >> 2022. április 19. Adó- és adóalap kedvezmények, legfontosabb adóalap módosító tételek valamint azok 2022. január 1-ig elfogadott változásai