Cikkünk előző részében áttekintettük az áfa-kulcsok kialakulásának történeti folyamatát, a szabályozási indokokra is kitérve, továbbá górcső alá vettük a jelenleg hatályos helyzetet. Cikkünk soron következő része az Európai Tanács 2022.04.05-én elfogadott 2022/542. sz. irányelv főbb szabályait és annak magyarországi várható hatását mutatja be.

3.EB irányelv-módosító javaslata

A Bizottság 2018.01.18-án tette közzé adókulcsra vonatkozó Héa-irányelvet módosító 4 cikkből álló javaslatát. Ennek alapján a jelenleg is hatályos egy, minimum 15%-os normál és a 2 minimum 5%-os kedvezményes adókulcs mellett a 98.cikk módosítása szerint 1, 0%-5% közötti csökkentett adókulcsot és 1 valódi mentes (azaz adólevonási joggal járó) 0%-os kulcsot is alkalmazhatnának az uniós országok a jövőben. Az alkalmazott adókulcsok súlyozott átlagértéke azonban a 99a. cikk értelmében a 12%-ot mindig el kell, hogy érje, ezzel is védve tagállamok költségvetéseit. A III.sz. melléklet helyébe egy 16 tételből álló ún. negatív lista (IIIa. melléklet) lépne, amely azokat a termékeket és szolgáltatásokat tartalmazná, amelyekre kizárólag a normál adómértéket lehet alkalmazni. Röviden tekintsük át, hogy melyek ezek: jövedéki termékek (alkohol, dohányáru, üzemanyag, kenőanyag), nagy értékű, könnyen szállítható áruk (ékszerek, fegyverek, lőszerek, elektronikus eszközök, műtárgyak), speciális teljesítési helyű szolgáltatások (közlekedési eszközök bérlete, karbantartása és javítása), speciális származási ország elve alapján adóztatandó ügyletek (árrés szerint adózó utazási irodák, mezőgazdasági termelők, különbözet szerint adózók) és a tagállamokban adókötelessé tehető adómentes ügyletek (pénzügyi szolgáltatások, szerencsejáték és fogadási szolgáltatások). Összességében azok, amelyek esetlegesen versenytorzulást okozhatnak. 2018-as javaslat értelmében az új rendszert 2022-es évtől tervezték hatályba léptetni, azonban időközben a Covid közbeszólt és sok akkori uniós elképzelést, javaslatot módosított, illetve felülírt. Ennek köszönhetően végül idén, április 5-én fogadta el az Európai Tanács a 2022/542.sz. irányelvét, amely a kedvezményes adókulcsok modernizációját jelenti.

4.2022/542/EU irányelv, mint végső megoldás

Ahogy a bevezetőben is említettem a tagállamoknak még közel 2 éve van arra, hogy az elfogadott irányelvet a belső jogszabályaiba átültessék, így Magyarországnak is 2024.12.31-ig kell az Áfa tv.-t és különösen annak 3.sz. mellékletét módosítania. Most viszont tekintsük át, hogy milyen változásokat jelent vagy jelenthet a közösségi országoknak az új szabályozás. Három fő terület emelnék ki: kedvezményes adókulcsok számának emelését, III.sz.melléklet bővítését, aktualizálását, illetve a kivételes helyzetek adóügyi kezelését. Sorrendbe haladva a kedvezményes adókulcsok számának módosításával kezdem, mivel ez alapvető változásokat hoz. A jelenlegi 2 kedvezményes adókulcs helyébe 4 adókulcs lép azonban meghatározott szempontok alapján. Először is változatlanul lehetősége lesz a tagállamoknak 2 olyan kedvezményes adókulcsot alkalmazni, amely jelenleg is érvényben van, azaz min.5%-nak kell lennie. De már nem minden III.sz.mellékletben szereplő termékre és szolgáltatásra alkalmazhatják, hanem csak a listán szereplő 24 esetben, amelyre rövidesen kitérek. Továbbá 2025.01.01-jétől megnyílik az uniós országoknak a lehetősége a Héa-irányelv 98.cikk (2) bekezdése érelmében, hogy a melléklet legfeljebb 7 pontja alá tartozó esetben egy 5% alatti kedvezményes kulcsot és egy adólevonási joggal járó 0%-os adókulcsot alkalmazhassanak. Itt egy átmeneti rendelkezésre is felhívnám a figyelmet, ugyanis azon országok, amelyek már korábban is 5% alatti adómértéket alkalmaztak olyan termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek nem szerepelnek a lista 7 pontja között, azokat legkésőbb 2032.01.01-jéig vagy a végleges áfa-rendszer bevezetéséig alkalmazhatják. Most pedig kitérnék a III.sz.melléklet átalakítására, amelyet több tényező tett szükségessé. Először is az uniós jogalkotó a származási ország elvére való átállás okán, a tagállamoknak az áfakulcsok meghatározására nagyobb mozgásteret kíván biztosítani. Másrészt környezetvédelmi szempontok okán – gondolva itt alapvetően az Európai Zöld Megállapodásra – olyan környezetbarát fűtési rendszereket kíván támogatni, amelyek nagy hatékonyságú alacsony kibocsátású, környezetvédelmi kritériumoknak megfelelő fűtési rendszerek értékesítését és telepítését teszi lehetővé. További lényeges ok, a digitális átállás segítése, amely az országok értékteremtését és versenyképességét segíti elő. Így a listára felkerült az internet hozzáférési szolgáltatás biztosítása, illetve kulturális vagy sporteseményeken való személyes jelenléten túlmenően már azok online élőben való közvetítése (streamelése) is, valamint elektromos kerékpár értékesítése, kölcsönzése és javítása. További újdonság az is, hogy a semlegesség elvére tekintettel a tagállamok által meghatározott szociálpolitika részeként biztosított lakóingatlan értékesítésen, felújításon túlmenően biztosíthatják a kedvezményes adókulcs alkalmazását az ingatlan lakáscélú bérbeadására is, sőt magánlakáson végzett javításra is. Természetesen a Covid-19 hatására is kibővítésre kerül a lista, különös tekintettel a védőeszközök, maszkok és oltóanyagok tekintetében. Végül 8 új tétel is (pl.: gyermekruházat, cipő, autós gyermekülés értékesítése, munkaügyi bírósági eljárás keretében munkaszerződés hatálya alá tartozó és munkanélküli személyek számára nyújtott szolgáltatások) felkerült a listára, amelyek alapvetően szociális szempontok alapján kerültek be. Befejezésül ki kell emelni a villamos energia, távfűtést és távhűtést is, mivel azokra alkalmazott kedvezményes adókulcs alkalmazása előtt már nem kell majd az Áfa-bizottsággal egyeztetni, hanem a listáról választhatóak lesznek. Összegzésként a jelenlegi lista, amely 21 tételt tartalmaz 2025.01.01-jétől 29-re bővül, a fent említett termékekkel és szolgáltatásokkal. Utolsó pontként a kivételes adóügyi helyzetek kezelését említeném meg, így a Héa-irányelv 101a. és 129a.cikkei alapján gondolva a katasztrófák áldozatainak javát szolgáló termékek importálására, illetve a Covid-19 oltóanyagokra. Ezekben az esetekben ugyanis a jogalkotó valódi mentesség keretében biztosítja azok behozatalát és értékesítését az unióban.

5.Hatása Magyarországra nézve

A kedvezményes adókulcsok alkalmazásának kérdése úgy gondolom minden ország számára egy fontos kérdés, egyben egy lehetőség is, amellyel a végső fogyasztók felé történő értékesítési árakat lehet befolyásolni szociális, egészségügyi, digitális vagy lakáspolitikai szempontok szerint. Az elsődleges cél ez lenne, bár jól tudjuk, hogy a végső eladási árat nemcsupán az áfa mértéke, hanem a szektorális verseny, kereslet rugalmassága és egyéb szempontok is befolyásolják. Mégis véleményem szerint, amely összecseng az új irányelv indokolásával, a cél az lenne, hogy a fogyasztók minél teljesebben tudják élvezni a csökkentett adókulcsok valódi hatását, különösen azért, mert az áfa a végső fogyasztókat terheli, a cégeknél ez csak átfutó tétel, valamint az adócsökkentéseket elméletileg az ő érdekükben hozzák. Hangsúlyozandó, hogy a Héa-rányelvben és különösen annak III. sz. mellékletében szereplő termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó lista csak lehetőséget biztosít az uniós országok kormányainak arra hogy csökkentett adókulcsot alkalmazhassanak, de természetesen minden tagállam maga dönti el, hogy miként és mikortól él majd ezzel és milyen termékkörre vagy szolgáltatásra alkalmazza azokat. Véleményem szerint indokolt lenne átgondolni és racionalizálni a jelenleg alkalmazott kedvezményes adókulcsok körét, különösen azért is, mivel Magyarország jelenleg a KKV-t támogató ún. munka-intenzív területekre nem igazán alkalmaz csökkentett adórátát, illetve a digitális átállás segítése is további fontos szempont kell, hogy legyen véleményem szerint.

6.Konklúzió

Összességében megállapítható, hogy az uniós irányelv módosításának hatása lesz (lehet) hazánkra és a többi tagállamra nézve. Ennek mértéke és gyorsasága természetesen függni fog a nemzeti kormányok döntéseitől, intézkedéseitől, de az kijelenthető, hogy a kedvezményes adókulcsok jövőbeni uniós módosításai nagyobb mozgásteret fognak a tagállamoknak szükségszerűen biztosítani, mint a jelenlegi rendszer.