Az Európai Tanács 2022.06.03-án fogadta el a 2022/890. sz. irányelvét, amely a 2006/112/EK irányelv (továbbiakban: HÉA-irányelv) fordított adózásra vonatkozó 199a. és 199b.cikkeinek alkalmazási határidejét módosította. Az eredetileg elfogadott határidő 2022.06.30-ról 2026.12.31-ig került meghosszabbításra tekintve, hogy az idén 07.01-jétől tervezett végleges Áfa-rendszerre (definite VAT-system) való átállást nem sikerült az uniónak megvalósítania. Az irányelv 2022.06.11-től hatályos. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy az Európai Unió Tanácsa a Bizottság javaslata alapján korábban, a 2018.11.06-án hozott 2018/1695. sz. irányelvében az eredeti 2018.12.31-ei határidőt egyszer már 2022.06.30-ra kitolta. A módosítás Magyarországot is érinti a 2007.évi CXXVII. Áfa törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 142.§ (1) bekezdés h), i) és j) pontjai tekintetében, így érdemes áttekinteni, hogy mit is jelent ez számunkra a gyakorlatban.

Először is fontos kiemelni, hogy főszabály szerint a HÉA-t a termékértékesítést vagy a szolgáltatást végző adóalany köteles megfizetni. Ezt szabályozza az Európai Uniós tagállamok számára a célokat és feladatokat tekintve kötelezően előíró HÉA-irányelv. Ennek a 194. cikke teszi lehetővé a tagállamok számára azt, hogy a 195–199. cikkeiben és a 202. cikkben meghatározott ügyletek során a HÉA megfizetésére azon adóalany legyen kötelezett, aki részére a termékértékesítést, vagy a szolgáltatást teljesítették. Ezt mind a termékértékesítés, mind a szolgáltatásnyújtás esetében alapvetően az adóegyszerűsítés, adóadminisztráció csökkentése, illetve a tudatos adóelkerülés, adócsalás elleni küzdelem tette szükségszerűvé. Az irányelv taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amelyeknél szóba jöhet a fordított adózás, amelyet a külföldi szakirodalomban csak reverse charge-nak hívnak. Persze ez csak akkor alkalmazható, ha az ügylet két belföldön nyilvántartásba vett, adófizetésre kötelezett adóalany között bonyolódik. A hozzáadott-értékadó elve így nem sérül, az áfát ekkor is tulajdonképpen a végső vevő fizeti meg. Ezt mérlegelve az irányelv lehetőséget ad a fordított adózás belföldön történő bevezetésére, összhangban a preambulumának 42. bekezdésével.

„(42) A tagállamoknak meghatározott esetekben képesnek kell lenniük arra, hogy a termékértékesítések vagy szolgáltatások kedvezményezettjét jelöljék meg a HÉA megfizetésére kötelezett személyként. Ez segítheti a tagállamokat abban, hogy meghatározott ágazatokban és bizonyos ügyletfajták esetében egyszerűsítsék a szabályokat, valamint megakadályozzák az adócsalást és adókikerülést.”

Héa-irányelv 199. cikke:

Az irányelv 199. cikke szerint a tagállamok előírhatják, hogy a HÉA megfizetésére azon adóalany kötelezett, aki részére a következő termékértékesítések vagy szolgáltatások bármelyikét teljesítették:

„a) építési szolgáltatások, ideértve az ingatlanhoz kapcsolódó javítási, tisztítási, karbantartási, átalakítási és bontási szolgáltatásokat, valamint a 14. cikk (3) bekezdése értelmében termékértékesítésnek minősülő építési munkák átadása;

b) az a) pontban szereplő tevékenységeket végző személyzet biztosítása;

c) a 135. cikk (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett ingatlan értékesítése, amennyiben az értékesítő a 137. cikk értelmében az értékesítésre adófizetési kötelezettséget választott;

d) a VI. mellékletben felsoroltak szerinti használt anyagok, adott állapotukban újra felhasználásra alkalmatlan használt anyagok, törmelék, ipari és nem ipari hulladék, anyagában hasznosítható hulladék, részben feldolgozott hulladék értékesítése, valamint az ott meghatározott termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása;

e) biztosítékként adott termékek átadása az egyik adóalany által egy másik adóalany részére, a biztosíték érvényesítéseként;

f) a tulajdonjog fenntartás megszüntetését követően termék értékesítése az engedményes részére és e jognak a gyakorlása;

g) ingatlanvagyonnak a végrehajtó által kényszereladási eljárás keretében történő értékesítése.”

A fenti termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat megvizsgálva és összevetve a jelenleg hatályos Áfa törvény 142. §-ban felsorolt termékértékesítésekkel és szolgáltatásnyújtásokkal megállapítható, hogy Magyarország szinte valamennyi lehetőséggel élve vezette be a belföldi ügyekben a fordított adózást, kezdve a hulladékkereskedelemmel 2006.01.01-jével. Tekintve, hogy ennek a cikknek a célja nem általában a fordított adózás bemutatása hazánkban, így csak néhány példát szeretnék bemutatni különös tekintettel azok jelentőségére és aktualitására.

Magyarországon csak olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munkák végzésekor kell fordítottan adózni az Áfa tv.142.§ (1) bekezdés b) pontja alapján, amelyek ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányulnak, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Magyarországon a szabályozásnak ezt a finomítását az egyértelmű alkalmazhatóság követelte meg, ugyanis belföldi viszonylatban, az építőiparban bevezetett 2008. évi szabályozás számos értelmezési problémához vezetett. A 142.§ (1) bekezdés g) pontja szerint az ingatlanvagyonnak a végrehajtó által kényszereladási eljárás keretében történő értékesítését sem rendeli minden esetben a fordított adózás hatálya alá, csak a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termék értékesítését, szolgáltatásnyújtását, ha az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen vagy véglegessé vált döntéssel megállapító eljárás hatálya alatt áll. Itt megemlíteném a 2017.04.26-án hozott Farkas Tibor, C-564/15.sz EUB ítéletet, mivel ez egyértelműen rávilágított, hogy Magyarország kiterjesztően alkalmazta az uniós rendelkezést. Tekintve, hogy ingó tárgyi eszközök (az ítélet szerint mobil hangár) árverés útján való értékesítése a HÉA-irányelv értelmében nem fordítottan, hanem egyenesen adózott volna. Ennek orvoslására a magyar kormány 2017.07.13-án felhatalmazást kért a Bizottságnál az eltérésre, amelyet a 2018/789 végrehajtási határozatában meg is kapott azonban csak 2021.12.31-ig. Ennek hosszabbítását kérte tavaly eredetileg 2026.12.31-ig, de végül az engedélyt csak 2024.12.31-ig kaptuk meg. Az irányelv 199. cikkében felsorolt szolgáltatások, termékértékesítések körét még egy területen bővítette a magyar Áfa törvény. A 142.§ (1) bekezdés c) pontja értelmében korában nemcsupán a 10.§ d) értelmében szabályozott ingatlanértékesítéshez és az engedélyköteles építési-szerelési tevékenységhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés adózott fordítottan, hanem minden termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó. Ez 2015.01.01.-jétől került be a magyar szabályozásba, eltérve az uniós előírásoktól, amelyre tavaly tavaszig derogációt kaptunk. 2021.04.01-től azonban módosításra került 142.§ (1) bekezdés c) pontja, amely alapján már csak az építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadáshoz, vagy ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányuló építési, szerelési és egyéb szerelési munkákhoz kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, és rendelkezésre bocsátás esetén van lehetőség a fordított adózás alkalmazására.

Héa-irányelv 199.a cikke:

“2022. június 30-ig, a tagállamok előírhatják, hogy az alábbiakban felsorolt termékek és szolgáltatások esetében a héa megfizetéséért felelős személy az az adóalany, akinek a részére azokat értékesítették: 

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (1) 3. cikkében meghatározott, üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, az említett irányelv 12. cikke szerint átruházható egységek átruházása; 

b) más, a gazdasági szereplők által az említett irányelvnek való megfelelés céljából felhasználható egységek átruházása; 

c) engedélyezett hálózatokhoz kapcsolódó használatra készült vagy erre alkalmassá tett és meghatározott frekvencián üzemeltetett mobiltelefonok értékesítése, függetlenül esetleges egyéb felhasználási lehetőségeiktől; 

d) integrált áramkörű eszközök, úgymint mikroprocesszorok és központi feldolgozó egységek értékesítése a végtermékbe történő beépítést megelőző állapotukban; 

e) gáz és villamos energia a 38. cikk (2) bekezdésében meghatározott adóköteles viszonteladó részére történő értékesítése; 

f) gáz- és villamosenergia tanúsítványok értékesítése; 

g) a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott távközlési szolgáltatások nyújtása; 

h) videojáték-konzolok, tábla PC-k és laptopok értékesítése; 

i) gabonafélék és ipari növények – ideértve az olajos magvakat és a cukorrépát – értékesítése, amelyek eredeti állapotukban végső fogyasztásra általában alkalmatlanok; 

j) nyers és félig feldolgozott fémek értékesítése, ideértve a nemesfémeket, amennyiben azok egyébként nem tartoznak a 199. cikk (1) bekezdés d) pontja, a 311–343. cikk szerinti, használt cikkekre, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályozás vagy a 344–356. cikk szerinti, befektetési aranyra vonatkozó különös szabályozás hatálya alá.”

A tagállamok a fenti 10 eset közül választhatják ki azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek esetében a fordított adózást alkalmazni szeretnék. Lehetőségük van 1 vagy akár mindegyik esetben alkalmazni. Az alkalmazási időszak minimum 2 év, így legkésőbb 2016.12.31-ig tájékoztatni kellett a Héa-bizottságot a tagállamoknak ahhoz, hogy a fenti listáról kiválasztott ügylet esetében a fordított adózást bevezethessék. Magyarország a középmezőnyben található a választott 3 esettel (199a.cikk a), i) és j) választásával) az Áfa tv.142.§ (1) bekezdés h)-j) pontjai alapján az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása, növényi magvak és acélipari termékek értékesítésével. Itt megjegyzem, hogy lennének még olyan tételek (pl.: mobiltelefonok, laptopok értékesítése stb.) a listán, amit érdemes lenne Magyarországnak átgondolnia. Az uniós országok jogszabálya alapján egyértelműen látszik, hogy többségük a fordított adózást az üvegházhatású gázokra, mobilokra, PC-re, microchipekre és a fémekre vezették be. 

Ennél a résznél álljunk meg egy pillanatra, mivel a cikk elején jelzett uniós Tanácsi irányelv ezt és a következő, 199.b cikkeknek az időbeli hatályát érinti. Fontos kiemelni, hogy ez a két cikk eltérve a „főszabály” szerinti 199.cikktől nem időbeli korlát nélküli, hanem csak meghatározott időszakra és esetben alkalmazható. A 199.a cikk 2 évre szól, míg a 199.b cikk alapján a fordított adózást csak maximum 9 hónapig lehet alkalmazni. Mindkét cikkben előírt intézkedések célja, hogy lehetővé tegyék a tagállamok számára a csalárd kereskedők Közösségen belüli kereskedelem során elkövetett csalás jelentette problémák gyors kezelését. Ahogy már említettem hazánk 3 esetben – 6/A. melléklet szerinti gabonafélék esetében 2012.07.01-jétől, 6/B. melléklet szerinti acélipari terméke esetében 2015.01.01-jétől – alkalmazza a fordított adózást, amelynek a határideje most július 1-jével járt volna le. A kormány a veszélyhelyzetre tekintettel egyes általános forgalmi adóval összefüggő szabályok megállapításáról szóló 613/2021 (XI.8.) Korm.rendelet 5.§-val szerette volna ezt továbbra is fenntartani, azonban 2022.06.01-vel hatályát vesztette a rendelet. Így végül a kormány a 2021.évi CXXX. törvénnyel, 2022.06.02-ai módosításával próbálta a fordított adózást az érintett esetekben továbbra is fenntartani. Ezt követően, 2022.06.03-án jelent meg az uniós 2022/890.sz. irányelv, amely vélemény szerint egyértelművé tette, hogy Magyarországon továbbra is 2026.12.31-ig alkalmazhatja a fordított adózást a jelenleg is használt mezőgazdasági, acélipari termékek és szén-dioxid kibocsátási kvóták értékesítése esetében.

Héa-irányelv 199.b cikke, azaz a QRM:

A 2013/42/EU irányelv 2013.08.15-ei hatállyal módosította a Héa-irányelvet, amelynek következtében a 199.b cikk beillesztésre került. Azonban miért is jelentős ez? Azért, mert a tagállamok már nemcsak a jelenlegi HÉA-irányelv meghatározott cikkeiben felsorolt esetekben, vagy esetleg év(ek)ig elhúzódó derogáció alapján szélesíthetik ki a fordított adózás alkalmazási körét, hanem ezeken túlmenően sokkal rugalmasabb (QRM=Quick Reaction Mechanism, azaz gyors reagálású mechanizmus) eljárás keretében is. Miben is rejlik ez a rugalmasság és mit jelenthet ez a vállalkozások számára a gyakorlatban? A gyorsasága abban rejlik, hogy a tagállamok egyszerűsített formában (meghatározott formanyomtatványon) kezdeményezhetik az Európai Bizottságnál az adóelkerülés visszaszorítására alkalmazott fordított adózású termékek és szolgáltatások körének kibővítését oly módon, hogy annak elbírálására nem 1 évet vagy ezt meghaladóan kell várniuk, hanem főszabály szerint a szükséges adatok birtokában csak 1 hónapot. Azonban az alkalmazási időtartam is csak rövid távú lehet, mivel az a 9 hónapot nem haladhatja meg. Különösen azért nem, mert a Bizottság a fordított adózás alkalmazását az uniós jogszabályi lehetőségeken túlmenően csak átmenetinek tekinti. 

A Bizottság véleménye szerint a Héa-irányelv 199 és 199a. cikke nagyon hatékony segítséget nyújt a tagállamoknak az adócsalás visszaszorításában azonban csak rövid távon, hosszú távon csakis egy csalásbiztos végleges héa-rendszer segíthet. A QRM-t is hatékony eszköznek tekinti, mivel a tagállamok megfelelőbb és hatékonyabb választ tudnak adni a csalás hirtelen és súlyos eseteire, azonban szigorú feltételrendszere miatt még nagyon kevés tagállam tudta alkalmazni. Végül kiemelném, hogy 2018.12.20-val az Európai Tanács elfogadta 2018/2057.sz irányelvét, amely alapján a Héa-irányelvbe bekerült az ÁFAM-t (azaz az általános fordított adózási mechanizmus) lehetővé tevő 199c. cikk is. Ezt azonban nem részletezem most, mivel nem tárgya a jelen cikknek.

Összességében elmondható, hogy az Európai Unió az adócsalás megakadályozása érdekében több eszközzel próbált már élni, illetve eszközt adni a tagállamok kezébe, így a fordított adózás alkalmazásának lehetőségét is. Míg a 199.cikknek megfelelő termékekre és szolgáltatásokra alkalmazható fordított adózással a belföldi adóelkerülés megakadályozását célozza meg, addig a 199a. és 199b. cikk alapján az ún. közösségi hiányzó kereskedős adócsalás minimalizálására, illetve megszüntetésére ad lehetőséget a tagállamok kezébe. A Bizottság már a 2016. évi ún. Áfa-akciótervében meghatározta, hogy az átmenetinek tervezett intézkedéseket csak egy csalásbiztosabb végleges áfa-rendszer bevezetéséig tartja hatályban, amelynek dátumaként 2022.06.30-át határozta meg. Tekintve, hogy ez most nem valósult meg, így az átmeneti szabályok alkalmazási határideje is módosításra került, mégpedig 2026.12.31-ig.

* * *

Folyamatosan kerülnek ki újabbnál-újabb konferenciák a Penta oldalára. Jelentkezz most, szerezd meg szükséges kreditpontjaid és tudj meg mindent az aktualitásokról >> Érdekel a konferencianaptár!