Amikor az adóigazgatási szabályok megváltozott rendszeréről beszélünk, már nem lesz elegendő ismerni az új adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényt (Art), vagy az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) rendelkezéseit. Ma már elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, hogy hol találhatóak még olyan adózási jogokat és kötelezettségeket tartalmazó előírások, amelyek a mindennapi szakmai életben további részletszabályokkal segítenek eligazodni az adóeljárások útvesztőiben.

Az egységes kódex helyébe lépő Art., Air. mellett a törvényalkotó az új Art. koncepció kidolgozása során egyes – főleg az adatszolgáltatási és bejelentési, illetve változásbejelentési – kötelezettségek teljesítésének szabályait az egyes adónemekre vonatkozó törvényekbe telepítette át. Ezt nevezhetjük az adott eljárások tematikus tapadásának is, hiszen tudjuk, hogy például egy áfát érintő eljárási kérdésre a választ – ha azt sem az Art-ban vagy sem az Air-ben nem találjuk -, akkor az adózást érintő törvények között már csak az Áfa törvényben találhatjuk meg.  Azonban vannak olyan, korábban az Art-ban szabályozott kérdések, amelyek kikerültek a törvényi szintű szabályozás alól és átkerültek végrehajtási rendeletbe.

Ezzel tovább bonyolódott, hogy az egyes adózási kérdésekben az adózókat és az adóhatóságokat megillető jogok és kötelezettségek pontosan hol lelhetők fel.  Számos új intézmény bekerült az eljárási szabályozásba, mégis elmondható, hogy az új szabályozási rendszer összességében nem nagyon változtatta meg a korábbi eljárási technikákat.  Azonban aki nem tanulja meg most az adóeljárási szabályozás új rendszerét, a későbbiekben könnyebben elveszhet a szabályozás útvesztőjében.

A személyi jövedelemadóról szóló törvénybe átkerülő rendelkezések

A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló rendelkezések 2018. január 1. napjától a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 7. számú mellékleteként találhatók meg. Az Szja tv. egyik új – szám szerint a 8. számú – mellékletét képezi majd az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje.

Az adózás rendjének átalakításával összefüggésben a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatásával kapcsolatos rendelkezések is az Szja tv-be kerülnek. Szintén itt kapnak helyet a bevallási tervezettel kapcsolatos egyes részletszabályok, illetve ide kerültek át a munkáltató/kifizető által megállapított adó/adóelőleg utólagos módosításának a szabályai is.

Az új adózás rendjéről szóló törvény már nem tartalmazza az adó- és járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó szabályokat, azok is a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe kerülnek át.

Az általános forgalmi adóról szóló törvénybe átkerülő főbb szabályok

Az általános forgalmi adó alanyok összesítő nyilatkozattételi kötelezettsége, valamint ezek részletszabályai a 2007. évi CXXVII. törvénybe (Áfa tv.) 4/A. mellékletében lesznek fellelhetők, ahogy a személygépkocsi Közösségen belüli beszerzéséről, illetve az új közlekedési eszköz értékesítéséről történő adatszolgáltatás szabályozása is.

Az Áfa tv-be kerül átemelésre az a rendelkezés, amelynek értelmében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az egyes gabonaféléket, olajnövényeket és fehérjenövényeket és az egyes acélipari termékeket értékesítő és beszerző adóalanyokat.

Az adóalanyok az áfabevallásukkal együtt kötelesek úgynevezett összesítő jelentést adni partneri szinten azon általuk kibocsátott és befogadott számlák egyes adatairól, amelyekben az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja az 1.000.000 forintot. Ezen bejelentési kötelezettségre vonatkozó részletszabályozást az Áfa tv. 10. számú mellékletébe emeli át a jogalkotó.

Szintén az Áfa tv. 10. számú melléklete tartalmazza a számlaszintű adatszolgáltatást. Egyrészt 1.000.000 Ft-ról 100.000 Ft-ra csökken az az értékhatár (áfa összege), amelynek elérése esetén a számla adatairól azonnali, automatikus adatszolgáltatást kell teljesíteni 2018. július 1-től. Másrészt a kiállított, illetve kibocsátott számlák esetében nem a számlát kibocsátó áfa bevallásának gyakoriságához köti az adatszolgáltatást, továbbá a számla Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmáról kéri az adatszolgáltatást.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a jövőben az Áfa-visszatéríttetési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az Art-ben kell keresnünk.

A társasági adó törvényben szabályozott új rendelkezések

A helyi adóról szóló törvénybe és a társasági adóról szóló és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. (Tao tv.) törvénybe kerültek át az eltérő üzleti éves adózók adókötelezettségeire vonatkozó szabályok, melyek korábban az Art. 6. számú mellékletét képezték. Ezen felül a Tao tv. kiegészült egyes bevallási részletszabályokkal (külföldi vállalkozó belföldi építkezése, bevallást helyettesítő nyilatkozat, jövedelem-(nyereség-)minimum, ingatlannal rendelkező társaság).

Egyéb adónemekre vonatkozó törvényeket érintő változások

Az illeték megállapításának elévülésére vonatkozó rendelkezés 2018. január 1-jétől – változatlan normatartalommal – az Itv-ben jelenik meg. Az ingatlanszerzés bejelentésére vonatkozó szabályok az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szabályai közé kerülnek át, az ingatlan-nyilvántartási eljárást igénylő jogügyletek bejelentésének részletszabályaival együtt. Az új szabályozás normatartalma változatlan, ám szövegezése egyszerűbb lesz.

Az új adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jétől már nem tartalmaz hatásköri és illetékességi rendelkezést a helyi adóügyet, települési adóügyet intéző szervre nézve. A helyi adóügyben, települési adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata (képviselő-testülete) a helyi adót, települési adót rendeletével bevezette.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre vonatkozó eljárási szabályok – érdemi módosítás nélkül – átültetésre kerülnek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénybe (Tbj.). Ugyancsak átkerülnek a Tbj-be az adó- és járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó egyes rendelkezések.

Rendeleti szintű szabályozás

A 2018. január 1-jei hatállyal életbe lépett 465/2017 számú az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet számos, az új Air. és Art. által le nem fedett kérdésben fejti ki a részletszabályokat. Ezek zöme a korábbi szabályozás szerint az Art.-ben szerepelt, illetve pénzügyminiszteri/nemzetgazdasági miniszteri rendeletekben volt megtalálható.

Általános rendelkezései között találhatóak meg:

• az ügyintézési határidőkre vonatkozó részletszabályok,
• az adóhatóság előtti képviseleti jogosultság bejelentésének és vizsgálatának szabályai,
• a változásbejelentés részletszabályai,
• az adószám törléséhez kapcsolódó részletszabályok,
• az adóbevallás kijavításának és kiegészítésének szabályai,
• a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel szabályai,
• az adófizetés módját, időpontját rögzítő szabályok, valamint az egyenlegértesítő,
• a bizonylat és igazolás kiállítása kifizetéséről szóló szabályok, és az adóhatósági igazolások kiállítására vonatkozó szabályok.

A rendeletben külön fejezet rendelkezik:

• Az adóellenőrzés különös szabályairól. E fejezetben többek között az egyszerűsített adóellenőrzés, a becslési eljárás részletszabályait, illetve külön a személyi jövedelemadó és általános forgalmi adó ellenőrzéséhez kapcsolódó becslések részletszabályai kerültek rögzítésre.
• A jogkövetési vizsgálatról.
• Az adóteljesítmény számításának, a kiemelt adózók kijelölésének, illetve az legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításának szabályairól. [A korábban a 4/2012. (II. 14.) NGM rendeletben található szabályok kerültek átemelésre a Kormányrendeletbe.]
• A feltételes adómegállapítás iránti kérelemre indult eljárás (a kérelem és nyilvántartása, a díjfizetés és visszatérítése, valamint a döntés) részletszabályairól. A korábban a 39/2006. (XII. 25.) PM rendeletben található szabályok kerültek átemelésre a Kormányrendeletbe.
• A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemre indult eljárás (a kérelem, nyilvántartás, az éves jelentéstételi kötelezettség, a díj kezelése stb.) részletszabályairól.
• Az adókötelezettségek teljesítése során alkalmazandó térítésköteles nyomtatványok előállítóinak és forgalmazóinak kiválasztásáról.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekel az új adóigazgatási szabályozás koncepciója, vagy bővebben hallanál az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról, akkor jelentkezz a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. május 3-án megrendezésre kerülő Adóellenőrzések és adóperek, adóhatósági kapcsolattartás az új Art., Air alapján – Új helyzetben a gazdálkodók 2018-tól! című konferenciámra.