ART

Átalakult az adózás rendjéről szóló törvény

Több jogszabályból kell tájékozódniuk az adózóknak 2018-tól!

Az adóigazgatás rendjének megújítása alapvetően azt célozza, hogy az adóhatóság ügyfélközpontú szolgáltatást nyújtson, segítse az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében. 2018-tól az egységes kódexjellegű szabályozás helyett azonban több törvény rögzíti, hogy az egyes adózási kérdésekben az adózókat és az adóhatóságokat milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik.

A 2017 novemberében elfogadott adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) és az új adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. (Art.) törvény oly módon kívánja ezt megtenni, hogy a költségvetés bevételi érdekei ne sérüljenek és minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből. Az általános indokolás a fent leírtakon túl az újraszabályozás céljaként határozza meg a következőket:

  • a lehetőségekhez mérten rövid, átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet megteremtését,
  • az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítését,
  • az önkéntes jogkövetés intézményesített támogatását a kötelezettségek teljesítésében,
  • az eljárási határidők és a jogorvoslati rend felülvizsgálatával olyan eljárások kialakítását, melyek ésszerű időn belül lezárhatóak,
  • az adóhatóság rendelkezésére álló információk, adatok hatékonyabb felhasználásával az adózókkal való személyes kapcsolatfelvétel esetköreinek szűkítését, továbbá
  • az adózók adminisztrációs terheinek csökkentését, és az adókötelezettségeik teljesítésének megkönnyítését.

Új koncepció, új szerkezet

Az adóigazgatás egységes újraszabályozása során több törvényben kerül rögzítésre, hogy az egyes adózási kérdésekben az adózókat és az adóhatóságokat milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. 2018-tól az alábbiak szerint tájékozódhatnak az adózók:

  1. Az adóigazgatási rendtartás (Air.) alapvetően olyan általános eljárási szabályokat tartalmaz, amelyek az adóhatósági eljárások egészére, különösen az adóellenőrzésekre jellemzőek.
  2. Az egyes adókötelezettségekre vonatkozó adóigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó speciális részletszabályokat külön törvényben találhatjuk meg, azokat az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) tartalmazza.
  3. Egyes részletszabályok az adott jogterület anyagi jogszabályába – például Áfa törvény, Szja törvény vagy a Társasági adóról szóló törvénybe – kerülnek át a jelenlegi Art-ból.
  • A végrehajtási szabályokat is külön törvényben kereshetjük ezentúl (a 2017. évi CLIII. számú, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben.).
  • Számos adóigazgatási szabály, amely eddig törvényi szinten volt rögzítve, a törvényből kikerülve alacsonyabb szintű, rendeleti szabályozást kap.

Az adóhatósági eljárást, mint egészet érintő legfontosabb változások

Az új törvényi rendelkezések az elektronikus ügyintézésről szóló törvénnyel összhangban teljes körűvé teszik az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Az eseti meghatalmazások tekintetében – néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy kivételével – kikerültek a törvényből a képviselővel szemben támasztott szakmai követelmények, megkönnyítendő ezzel az adózók számára a képviselő útján történő eljárást. Az állandó meghatalmazással eljárók tekintetében továbbra is meghatározza a törvény azt a szakmai kört, akik jogosultak képviseletet ellátni.

Egyszerűsödik az ellenőrzési struktúra, a korábbi hét ellenőrzési típussal szemben a törvény csak két ellenőrzési fajtát nevesít.

  • A jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát.
  • Az adóellenőrzés során az adóhatóság az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vizsgálja.

Az ellenőrzési határidők tekintetében jelentős változások léptek életbe 2018. január elsejétől!

Az alap ellenőrzési határidők változatlanok maradnak: adóellenőrzés 90/120 nap, jogkövetési vizsgálat 30 nap, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, valamint a megbízható adózók tekintetében megmarad a 180 napos maximális ellenőrzési határidő, mely csak abban az esetben léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza.

A vállalkozások számára igen jelentős változás, hogy bekerült a törvénybe egy objektív ellenőrzési határidő, amely szerint az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. Ennek következtében megszűnik minden ellenőrzési határidő nyugvási ok, így a törvény szerint nem fog szünetelni az ellenőrzési határidő pl. a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi megkeresés időtartama alatt.

Az ellenőrzési határidő számításánál szinte teljesen megszűnik a határidő szünetelésének eddig jól ismert intézménye. A korábbi szüneteltetési okok alapján az ellenőrzési határidő meghosszabbítására lesz lehetőség. Indokolt esetben ugyanis továbbra is lehetőség lesz a határidő meghosszabbítására, így az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal hosszabbíthat, ám az ellenőrzés összességében a határidő meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 365 napot.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekel az új adóigazgatási szabályozás koncepciója, vagy bővebben hallanál az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról, akkor jelentkezz a mai napon még kedvezményesen a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. május 3-án megrendezésre kerülő Adóellenőrzések és adóperek, adóhatósági kapcsolattartás az új Art., Air alapján – Új helyzetben a gazdálkodók 2018-tól! című konferenciámra.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!