Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény tartalmazza a számviteli törvény újabb módosítását (kihirdetésre került a Magyar Közlöny 117-es számában).

Cikksorozatunk első két részében a „közérdeklődésre” számot tartó módosításokat ismertettük, így többek között kitértünk a könyvvezetés pénznemére, a követelések engedményezésére, a támogatások elszámolására, az üzleti vagy cégértékre, a KATA szerint adózó ügyvédi irodákra, a negatív kamat elszámolására és az adatkezelésre vonatkozó szabályokra.

Jelen írásukban bemutatásra kerülő cash-flow kimutatás elkészítése a számviteli törvény előírásai szerint kötelezően csak az éves beszámolót, illetve a konszolidált beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkoznak. Azonban előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor a cash-flow kimutatást ezen személyi körön kívüli gazdálkodóknak is el kell készíteniük, így hasznos lehet mindenki számára a vonatkozó új előírások áttekintése.

a) A cash-flowkimutatás új tagolása

A törvénymódosítás részben a gyakorlati végrehajtás egyértelművé tétele érdekében, részben a pénzmozgások jogcímeinek minél pontosabb bemutatása érdekében módosítja, kiegészíti a számviteli törvény szerinti cash-flow kimutatásra vonatkozó előírásokat. [Az nem változott, hogy cash-flow kimutatást csak éves beszámolót és összevont (konszolidált) beszámolót készítő vállalkozásoknak kell készíteni.]

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás

(Működési cash-flow, 1-13. sorok)

1a. Adózás előtti eredmény +

 Ebből: működésre kapott, pénzügyileg rendezett támogatás,

1b. Korrekciók az adózás előtti eredményben +

1. Korrigált adózás előtti eredmény+
2. Elszámolt amortizáció +
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +
4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +
6. Szállítói kötelezettség változása +
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +
8. Passzív időbeli elhatárolások változása +
9. Vevőkövetelés változása +
10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +
11. Aktív időbeli elhatárolások változása +
12. Fizetett adó (nyereség után) –
13. Fizetett osztalék, részesedés –

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás

(Befektetési cash-flow, 14-18. sorok)

14. Befektetett eszközök beszerzése –
15. Befektetett eszközök eladása +
16. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása +
17. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek –
18. Kapott osztalék, részesedés +

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás

(Finanszírozási cash-flow, 19-26. sorok)

19. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele +
20. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +
21. Hitel és kölcsön felvétele +
22. Véglegesen kapott pénzeszköz +
23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –
24. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –
25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése –
26. Véglegesen átadott pénzeszköz –

IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) +

27. Devizás pénzeszközök átértékelése +

V. Pénzeszközök mérleg szerinti változása (IV+27. sorok) +

b) A cash-flow kimutatás sorainak tartalma

A cash-flow kimutatás elkészítésénél abból kell kiindulni, hogy a cash-flow kimutatás fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Az elkészítésénél olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével – a levezetés alapján mutatkozó – halmozódások kiszűrésre kerülnek.

A pénzmozgással nem járó befektetési és finanszírozási tételek korrekciót idéznek elő a működési cash-flow-ban. A korrekciókat az érintett mérlegsoroknál korrekciós sor beiktatásával kell végrehajtani. Ha valamely tétel a befektetési cash-flow-ba tartozik (mint például a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásának bevétele), akkor azt a tételt a működési cash-flow nem tartalmazhatja, annak eredményhatását ki kell szűrni. A véglegesen kapott pénzeszköz a finanszírozási cash-flow-ba tartozik, így annak időbelileg elhatárolt összegét a működési cash-flow passzív időbeli elhatárolások változása nem tartalmazhatja.

A cash-flow-kimutatáshoz kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben részletezni kell az 1b. sorban szereplő korrekciókat jogcímenként, továbbá be kell mutatni az eltérések okát azokban az esetekben, ahol a mérlegsorok állományváltozásától eltérő összeg szerepel a 6-11. sorokban.

A korrekciós sorokra történő kiemelés akkor szükséges, ha annak összege a számviteli politika szerint jelentős.

Korrekciós tételek, amelyeket figyelembe kell venni (a felsorolás nem teljes körű):

• az “1b. Korrekciók az adózás előtti eredményben” sorban többek között a tulajdoni részesedések után kapott osztalékkal, részesedéssel, az apportba átadott eszközökön elért eredménnyel, a fejlesztési céllal véglegesen kapott, illetve véglegesen átadott pénzeszközökkel, az eszközhöz kapcsolódó elengedett kötelezettségekkel kell az adózás előtti eredményt korrigálni.
• a “3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás” sorban az adott időszakban elszámolt értékvesztéseket, terven felüli értékcsökkenési leírásokat pozitív előjellel, azok visszaírását negatív előjellel kell figyelembe venni. Itt kell szerepeltetni azokat a ráfordításokat is (készletek hiánya, többlete, káreseménye, behajthatatlan követelések elszámolása, stb.), amelyek nem minősülnek értékvesztésnek, de jelentősen eltérítik a számviteli eredményt a pénzmozgástól.
• a “4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete” soron az adott időszaki céltartalék képzés többletét pozitív előjellel, a céltartalék felhasználás többletét negatív előjellel kell figyelembe venni.
• az “5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye” sorban a befektetett eszközök eladási ára (kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal csökkentett eladási ára) és könyv szerinti értéke közötti nyereséget negatív előjellel, a veszteséget pedig pozitív előjellel kell figyelembe venni.
• a “7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása” sorban a váltótartozások és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománynövekedését pozitív előjellel, állománycsökkenését negatív előjellel kell figyelembe venni. A megfizetett eredményt terhelő adó és az eredménykimutatás szerinti adókötelezettség különbözetét is ezen a soron kell ellenkező előjellel korrigálni.
• a “9. Vevőkövetelés változása” sorban a Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) állománynövekedését negatív előjellel, állománycsökkenését pozitív előjellel, illetve a Vevőktől kapott előlegek állománynövekedését pozitív előjellel, állománycsökkenését negatív előjellel kell figyelembe venni. A “3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás” sorban szereplő állományváltozásokat itt nem szabad figyelembe venni.
• az egyéb sorokon kimutatott eszköz állományváltozásokat (a befektetési cash-flow-val, a finanszírozási cash-flow-val kapcsolatos tételek kivételével) növekedés esetén negatív előjellel, csökkenés esetén pozitív előjellel kell figyelembe venni, a forrás állományváltozásokat (a befektetési cash-flow-val, a finanszírozási cash-flow-val kapcsolatos tételek kivételével) pedig növekedés esetén pozitív előjellel, csökkenés esetén negatív előjellel kell beállítani.
• a “13. Fizetett osztalék, részesedés” sorban az adott időszakban fizetett osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett kamat összegét kell kimutatni. Az osztalékfizetési kötelezettség állományváltozásával azt a cash-flow kimutatás sort kell korrigálni (növekedés esetén negatív előjellel, csökkenés esetén pozitív előjellel), amely az ilyen jellegű kötelezettséget tartalmazza (pl. egyéb rövid lejáratú kötelezettség sort, vagy a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettség sort, stb.) .
• a “14. Befektetett eszközök beszerzése” sorban az adott időszakban beszerzett befektetett eszközök pénzügyileg rendezett beszerzési értékét kell kimutatni. Az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket a szállítók korrekciójával kell kiszűrni.
• a “15. Befektetett eszközök eladása” sorban az adott időszakban eladott befektetett eszközök eladási árának pénzügyileg is rendezett értékét kell kimutatni, a kamatozó értékpapírok esetében az eladási árban lévő – felhalmozott – kamattal csökkentett összegben. Itt kell továbbá kimutatni a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltása miatt kapott, ténylegesen befolyt névérték összegét. Az ezzel kapcsolatos követeléseket a vevők, illetve az egyéb követelések korrekciójával kell kiszűrni.
• a “16. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása” soron a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, illetve elhelyezett bankbetétek adott időszakban való törlesztéséből, illetve beváltásából, megszüntetéséből befolyt pénzösszeget kell kimutatni.
• a “17. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek” soron az adott időszakban hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek összegét kell kimutatni.
• a “19. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele” soron az adott időszakban jegyzett tőkeemelésből ténylegesen befolyt pénzösszeget kell kimutatni.
• a “20. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele” soron az adott időszakban rövid és hosszú lejáratú kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásából származó, befolyt pénzösszeget kell kimutatni.
• a “21. Hitel és kölcsön felvétele” soron az adott időszakban felvett hitelből és igénybe vett kölcsönből befolyt pénzösszeget kell kimutatni.
• a “22. Véglegesen kapott pénzeszközök” soron az adott időszakban jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék javára véglegesen vagy az eredmény javára fejlesztési célból kapott (befolyt) pénzösszeget kell kimutatni.
• a „23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)” soron az adott időszakban jegyzett tőke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetett pénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont saját részvény, üzletrész visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét a visszavásárlás üzleti évében. A korábbi üzleti években visszavásárolt és a tárgyévben bevont saját részvény, üzletrész könyv szerinti értékével a “10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása” sort kell negatív irányban korrigálni.
• a “24. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetése” soron a kibocsátott kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adott időszakban beváltott, törlesztett összegét kell kimutatni.
• a “25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése” soron az igénybe vett hitel, kölcsön adott időszakban törlesztett összegét kell kimutatni.
• a “26. Véglegesen átadott pénzeszközök” soron az adott időszakban, jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék vagy az eredmény terhére véglegesen átadott pénzeszközöket kell kimutatni.

c) További korrekciós tételeket keletkeztető gazdasági események:

– a forgóeszközök között elszámolt és a “3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás” sorban kiemelt értékvesztések, illetve azok visszaírása korrekciót idéznek elő a kapcsolódó forgóeszköz sorokon ellenkező előjellel. Azok a pénzmozgással nem járó további jelentős ráfordítások, amelyek kiemelésre kerültek ezen a soron, ugyancsak korrekciót idéznek elő a kapcsolódó cash-flow sorokon.

– apportba adáskor a kivezetett forgóeszköz könyv szerinti értéke és a kapott részesedés értéke negatív előjellel a megfelelő mérlegsorok tartalmából kiszűrendő. Apport behozatalkor kiszűrendő a forgóeszköz állományba vételi értéke, valamint a jegyzett tőke, tőketartalék növekedése negatív előjellel.

– a befektetett eszközök átsorolása a forgóeszközök közé, illetve a forgóeszközök átsorolása a befektetett eszközök közé nem jár pénzmozgással, ezért ellenkező előjellel korrigálni kell a kapcsolódó cash-flow sorokat a működés területén.

– a saját előállítású befektetett eszközöket a befektetési cash-flow-ban kell kimutatni olyan mértékben, amilyen mértékben a pénzügyi rendezettség megvalósult.

– a pénzeszközök év végi devizás átértékelése nem minősül pénzmozgásnak, ezért annak hatását a cash-flow kimutatásban külön tételként – a 27-es soron – kell bemutatni.

– a fordulónapi eredményhatású devizás tételek átértékelését a befektetett eszközöknél, és a hosszú lejáratú kötelezettségeknél ki kell szűrni. (Nem realizált árfolyamkülönbözetek a befektetési és a finanszírozási cash-flow-ban nem mutathatók ki, azokat a „27. Devizás pénzeszközök átértékelése” sor tartalmazza.)

– a mérlegben bekerülési értékként figyelembe vett időarányos (ki nem fizetett) kamatok, biztosítási díjak a befektetési cash-flow-ban nem szerepelhetnek, azt az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben ki kell szűrni.

Az nem változott, hogy az cash-flow „V. Pénzeszközök mérleg szerinti változása” sor egyenlegének meg kell egyeznie a mérleg pénzeszköz változásának egyenlegével.

Cikksorozatunk harmadik részében a cash-flow kimutatással foglalkoztunk. Áttekintettük a kimutatás új szerkezetét, a kimutatás főbb sorainak pontos tartalmát, valamint a kimutatás elkészítésénél felmerülő további korrekciós tételeket keletkeztető gazdasági eseményeket.

Következő írásunkban az IFRS beszámolót készítőkre vonatkozó szabály-változások kerülnek ismertetésre.

* * *

Értesülj első kézből a 2019. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2019

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyagai, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2019 helyszínei és időpontjai 2018-ban:

Budapest I. – november 21 – 22.
Székesfehérvár – november 21 – 22.
Pécs – november 26 – 27.
Nagykanizsa – november 26 – 27.
Debrecen – december 3 – 4.
Miskolc – december 3 – 4.
Győr – december 6 – 7.
Budapest II. – december 10 – 11.
Szolnok – december 10 – 11.
Budapest III. – 2019. január 9 – 10.