A T/625. számú törvényjavaslat, amely az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szól, tartalmaz kifejezetten az IFRS szerint beszámolót készítőkre nemcsak számviteli, de adózási törvénymódosítási javaslatokat. Jelen cikkünkben ezeket a várható változásokat foglaljuk össze.

Cikksorozatunk első részében a T/625. számú törvényjavaslat (Javaslat) a vállalkozások számvitelét érintő olyan változásokat foglaltuk össze, amelyek minden vállalkozót érinthetnek. A második részben az IFRS szerint beszámolót készítők számviteli szabályozását érintő törvénymódosítási javaslatokat ismertettük. Jelen cikkünkben ez utóbbi vállalkozások adózására vonatkozó lehetséges változásait foglaljuk össze.

Az IFRS-ek szerint beszámolót készítők adózására vonatkozó rendelkezések

1) Társasági adó

Egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi instrumentumok

A 2018. január 1-jén hatályba lépett IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerint egyes befektetések valós értékének változásait az egyéb átfogó jövedelemben (OCI)  kell kimutatni. E választás esetén a megszerzés és a kivezetés közötti időszakban elért nyereség vagy veszteség nem jelenik meg az eredménykimutatásban. Ebből adódóan az IFRS-ek és a magyar számvitel szerinti adózók között eltérés mutatkozna. A Javaslat egy adóalap módosító tétel alkalmazásával oldja fel az eltérést. Annak érdekében, hogy az adóztatás ne legyen kétszeres, a szabály nem terjed ki a bejelentett részesedésekre. Ez a módosító tétel a 2018. adóévre az adózók választása szerint alkalmazhatóak lennének.

Tárgyi eszközök értékcsökkenése

Az IFRS-ekre történő áttéréskor az adózó az IFRS-eknek megfelelően állapítja meg az eszközeinek bekerülési értékét, könyv szerinti értékét és értékcsökkenési leírását. Ezek az értékek a számviteli törvény szerinti értékektől eltérhetnek, amely eltérés azon eszközök esetében, amelyeknél az adóalapban a számviteli értékcsökkenés összege érvényesül, azt eredményezheti, hogy az adózási számított nyilvántartási érték még nem fogyott el, amikor az IFRS-ek szerinti értékcsökkenéssel az eszköz már számviteli szempontból leírásra került. Számviteli értékcsökkenés hiányában az adózási értékcsökkenést nem lehetne folytatni, a számított nyilvántartási értéket a kivezetéskor lehetne az adóalapban figyelembe venni.

A törvényjavaslat szerint adózói választás alapján három adóév alatt lehetőség lesz a könyv szerinti érték nullára való csökkenése adóévét követő év első napján fennálló számított nyilvántartási érték értékcsökkenési leírásként történő érvényesítésére. Amennyiben a három adóév alatt az eszköz kivezetésére kerül sor, akkor e választás helyett vissza kell térni a kivezetéskor alkalmazandó módosító tételhez.

Az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard speciális szabályokat ír elő az összetett eszközökre vonatkozóan. Ezek olyan eszközök, amelyek bár önállóan megfelelnek a megjelenítés feltételeinek, de komponenseik főbb gazdasági jellemzői egymástól eltérőek, az egyes részek estében nem azonos a hasznos élettartamuk. Az összetett eszközök esetében valamennyi jelentős értékkel bíró komponens hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön meg kell határozni. Ehhez kapcsolódóan 2019. évtől a társasági adó törvény szerinti értékcsökkenési leírást komponensenként (nem az összetett eszközre egyben) külön-külön kell meghatározni. Ennek feltétele, hogy a komponensek a főbb gazdasági jellemzőik alapján egymástól eltérőek legyenek, továbbá, hogy az IFRS-ek szerint a komponensek bekerülési értékét, hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön határozzák meg, valamint a komponensek az adózási értékcsökkenési kulcsokba besorolhatóak legyenek.

Megszűnő adatszolgáltatási kötelezettség

Jelentős egyszerűsítés, hogy megszűnik az IFRS-re áttérők társasági adó feltöltés határidejéhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége.

2) Különadók

2019. január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó, de az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító pénzügyi szervezet a bankadó adóalapját az IFRS-ek szerint köteles megállapítani.

3) Helyi adók

A helyi adókról szóló törvény az IAS 17 Lízingek című standardra hivatkozik a nettó árbevétel megállapítása során, melyet azonban 2019. január 1-jétől kötelező alkalmazással felvált az IFRS 16 Lízingek című standard. A javaslat e változásra tekintettel módosítja az operatív lízingre vonatkozó bevételnövelő tétel szövegét. A módosítás nem okoz tartalmi változást a nettó árbevétel meghatározásában.

A jogszabály bevételnövelő tételként nevezi meg azt a számlázott összeget, melyet a vállalkozó az adóévben vagy azt követően az IFRS-ek szerint bevételként (árbevételként) vagy bevételnövelő tételként nem számolhat el, és korábban sem vett bevételként figyelembe. Előfordulhat azonban olyan eset, hogy az adóévben számlázott összeget a gazdálkodó a korábbi adóévben nem bevételként, hanem – például pénzügyi lízing esetén – bevételnövelő tételként vette figyelembe az adóalap megállapításánál.

Ezt feloldandó a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a számlán szereplő összeg akkor sem válik bevételnövelő tétellé, ha azt a gazdálkodó korábban más jogcímen bevételnövelő tételként vette figyelembe.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem