A számviteli törvény 2013. január 1-től nem tartalmaz a beszámoló ismételt közzétételére vonatkozó szabályokat, a vonatkozó tárgykörre irányadó előírások rendeleti szinten és szűk körben kerültek meghatározásra az elmúlt közel tíz évben.

A COVID-19 járvány hatására ezen esetkörre is speciális szabályok alkalmazását írta elő a jogalkotó.

Cikkünk keretében az ismételt közzététel általános szabályai mellett a járványügyi helyzetre tekintettel előírt speciális előírásokat is ismertetjük az irányadó eljárási szabályok mellett.

1. A beszámoló közzététele

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény írja elő a számviteli beszámoló nyilvánossá tételét. Az erre vonatkozó szabályokról három jogszabály is rendelkezik:

• a számviteli törvény 153-154/B. §-ai,
• a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18-19. §-ai, valamint
• 11/2009. (IV. 28.) IRM-MehVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet).

A számviteli beszámoló jogilag érvényes dokumentummá a társaság legfőbb szervének elfogadásával válik.

A cégnek a számviteli törvény rendelkezései alapján összeállított beszámolót, a független könyvvizsgálói jelentést, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot és az elektronikus űrlapot a személyre szabott ügyintézési felület útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. A beszámoló beküldésekor a beküldő személy az elektronikus űrlap benyújtásával nyilatkozik arról, hogy

• az elektronikus űrlapon megadott adatok a valóságnak megfelelnek, valamint
• az elektronikus űrlaphoz csatolt beszámolóban szereplő adatok az elfogadott beszámoló adattartalmával egyezőek.

Amennyiben a beszámolót a legfőbb szerv, a tulajdonosok elfogadták, akkor annak tartalmát utólag megváltoztatni nem lehet, a beszámolóban szereplő, lezárt üzleti év(ek)et érintő adatok javítására csak a hibafeltárás üzleti évének beszámolójában kerülhet sor, a számviteli ellenőrzés szabályai szerint.

Ugyancsak nincs lehetőség a tulajdonosok által elfogadott és a céginformációs szolgálathoz már megküldött és közzétett beszámolót kicserélésére, valamint – a lentebb ismertetésre kerülő esetkörök kivétellel – a céginformációs szolgálat honlapjáról történő eltávolítására sem.

2. Ismételt közzététel az „általános” szabályok szerint

Mindazonáltal a fenti rendelkezés alól kivételt képez az az eset, amikor nem az elfogadott beszámoló került közzétételre, vagyis, ha a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló nem azonos a közzétett beszámolóval.

2.1 Más társaság beszámolójának közzététele – hivatalból történő eltávolítás

A Rendelet 3. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, ha a céginformációs szolgálat azt észleli, hogy a közzétett beszámolóval együtt megküldött elektronikus űrlapon megadott cégadatok, a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeznek a cég cégjegyzékének adataival, és ezáltal a beszámoló nem annak a cégnek a beszámolójaként került közzétételre, amelyre a beszámoló adatai alapján vonatkozik, a beszámolót haladéktalanul eltávolítja a honlapjáról.

Az eltávolítás tényéről a céginformációs szolgálat elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy ügyfélkapus tárhelyére, valamint az állami adóhatóságnak. Ebben az esetben a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni és a cég a beszámoló helyes benyújtásáról köteles gondoskodni.

2.2 Nem a végleges és elfogadott beszámoló került közzététele – kérelem alapján passzív státusz

A Rendelet 3. § (7) bekezdése alapján, ha nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló került benyújtásra és közzétételre, a cég erről szóló nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi.

3. Ismételt közzététel a „veszélyhelyzeti” szabályokra tekintettel

A veszélyhelyzet alatt a jogi személyek tagjainak egy szűk kivételi körtől eltekintve tilos volt a személyes jelenlét melletti döntéshozó szervi ülés megtartása.

A korlátozás mellett is megtartható volt az ülés elektronikus hírközlő eszköz segítségével való kapcsolattartás útján, vagy meghozható volt a döntéshozó szervi határozat írásbeli döntéshozatallal (levélszavazással). Ha ezek a lehetőségek az adott jogi személy esetében mégsem jelentettek volna megoldást, akkor Kormányrendeleti szabályozás (102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet) 2021. május 31-ig biztosította, hogy „a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is” a jogi személy ügyvezetése hozza meg a tagok helyett.

Erre figyelemmel a 2020. és a 2021. évre vonatkozó számviteli beszámolók egy részét az ügyvezetés fogadta el. Mivel e döntés a jogi személy döntéshozó szervének hatáskörében született, a határozat a döntéshozó szerv határozatának jogi sorsát osztja, vagyis ezen ügyvezetés által elfogadott számviteli beszámolót kell közzétenni.

A veszélyhelyzeti rendelkezések, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő törvényi rendelkezések lehetőséget adtak, illetve adnak arra, hogy a veszélyhelyzet alatt a döntéshozó szerv hatáskörében az ügyvezetés által meghozott határozatokat a döntéshozó szerv utóbb felülvizsgálhassa. Ebből következően nem kizárt, hogy a jogi személy döntéshozó szerve más tartalommal fogadja el a jogi személy számviteli törvény szerinti beszámolóját. Amennyiben ez az esetkör áll fenn – vagyis a taggyűlés, a közgyűlés eltérő adatokkal fogadja el a beszámolót, mint ahogy azt az ügyvezetés korábbal elfogadta és közzétette -, úgy a cég kérelmére a Céginformációs Szolgálat passzív státuszba helyezi az ügyvezetés által elfogadott és közzétett beszámolót, továbbá a taggyűlés, közgyűlés által elfogadott végleges beszámolót közzéteszi.

4. Eljárási szabályok a beszámoló ismételt közzététele során

A céginformációs szolgálat az ismételt közzététel lehetőségét – mind a 2.2 mind a 3. pontban részletezett esetben – a beszámoló benyújtását követő egy éven belül, és kizárólag egy alkalommal biztosítja. Ha a céginformációs szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi, feltünteti az utólagos közzététel napját és a változás tényét is. A passzív státuszú beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján továbbra is megismerhető marad. A változás tényéről a céginformációs szolgálat elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy ügyfélkapus tárhelyére, valamint az állami adó- és vámhatóságnak.

* * *

Gyarapítsd kreditpontjaid a PENTA UNIÓ Zrt. konferenciáin. Kattints most, hogy folyamatosan naprakész legyél >> Érdekel a konferencianaptár

Böngéssz az 5percAdó SzakkönyvBoltjában és vásárold meg a legújabb szakmai kiadványokat >> Megnézem SzakkönyvBolt kínálatát!