A társasházi beszámoló és a kapcsolódó „érdekességek”

Mennyire felel meg a jogszabályi előírásoknak a társasház által megküldött beszámoló?

társasházak

A társasházak a 2000. évi C. törvény a számvitelről (a továbbiakban Sztv.) alapján az egyéb szervezetek közé tartoznak (3. § (1)), de számunkra a lényeg, hogy egyáltalán az Sztv. hatálya alá tartoznak.

Az Sztv. preambulumának megfogalmazása szerint a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen az, hogy a piaci szereplők (köztük a társasházak) vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről objektív információk álljanak rendelkezésre.

Az Sztv. kógens előírása szerint mindenesetre a társasháznak (is) beszámolási kötelezettsége van, melynek célja éppen a vagyoni, stb. helyzetről való objektív információk biztosítása. Mivel egy társasház jellemzően nem olyan szereplője a piacgazdaságnak, mint pl. egy társas vállalkozás, így természetesen a társasházi beszámoló más, speciális szerepet is (!) betölt, mégpedig a társasházban lakó, egyben jellemzően nem számviteli szakember tulajdonosok informálása a társasházuk vagyoni, pénzügyi, illetve jövedelmi helyzetéről. Bár a tulajdonosok hozzá értése a beszámolóban szereplő információk értelmezése szempontjából – finoman fogalmazva – kérdéses, egy dolog egyértelmű, a szigorú számviteli fogalmak és szabályok betartása, illetve be nem tartása egy (jellemzően a közös képviselő és egy tulajdonos közötti) jogvita esetén megbízható és főleg jogszerű megoldást eredményezne, legalábbis „normális esetben”.

Mindennek a beszámolóban leggyakrabban megjelenő területe a társasházi követelések és kötelezettségek témaköre, de előtte még:

Érdekesség 1: A társasházak hivatalos ügyeit intéző személy (jellemzően külső vállalkozó) a közös képviselő, akinek a feladata a 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (a továbbiakban Tht.) 43. § előírása szerint (többek között) a közgyűlés (vagyis a tulajdonosok) határozatait (vagyis jogszerű döntéseit) előkészíteni és végrehajtani, mégpedig úgy, hogy azok megfeleljenek mind a társasház alapító okiratának, mind a szervezeti és működési szabályzatának, mind pedig a jogszabályi előírásoknak. Mint látható, ebben semmi konkrét előírás nincs a számviteli beszámolóról, mint közös képviselői feladatról, és természetesen nem is lehet, hiszen a közös képviselői feladatok ellátása, illetve a számviteli beszámoló elkészítése teljesen más szakmai tudást és hátteret igényel. Érdekességképpen mégis az az általános gyakorlat, legalábbis kutatásaim és tapasztalataim szerint, hogy a közös képviselők a megválasztásukkal együtt a számviteli feladatok végzését, és közte a beszámoló elkészítését is automatikusan elvállalják, amelynek a tulajdonosok általi elfogadtatása (ha egyáltalán szóba kerül) általában nem jelent problémát, éppen a hozzá nem értésük miatt. Pedig ennek kiemelt jelentősége van/lenne a számviteli szolgáltatás végzésére (közte a beszámoló készítésre) való jogosultság, illetve felelősség szempontjából.

Ha ennek okát, illetve magyarázatát keressük, akkor elsősorban azt kell látnunk, illetve tudnunk, hogy a közös képviselői tevékenységet végző vállalkozások jellemzően saját könyvelővel (vagyis a számviteli feladatokat ellátó szakemberrel) rendelkeznek, és így eléggé evidens, hogy akkor a társasház számviteli „ügyeit” is a közös képviselő könyvelője végezze, de:

Egyrészt erről nem a tulajdonosok döntenek, hiszen általában nem is tudnak róla, vagyis becsapják őket, ami önmagában elfogadhatatlan;

Másrészt a bemutatott modell (egyben jellemző gyakorlat) a tulajdonosok megkárosítását jelentheti, mint azt nemsokára látni is fogjuk.

A beszámoló jelentőségét bizonyítja, hogy a Tht. 48. § szerint a közös képviselő által kötelezően elkészítendő éves elszámolás (amely egyszerűen fogalmazva a – szakszerűen és jogszerűen –  tervezett és tényleges kiadásokat és bevételeket, valamint a tulajdonosok ehhez kapcsolódó finanszírozási kötelezettségeit, illetve azok teljesítését mutatja be) a „számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján” készül. Így pedig talán érthető, hogy egy közös képviselő számára alapvető jelentőségű kérdés, hogy a beszámolót (és az azt megalapozó könyvvezetést, vagyis egyszerűen fogalmazva nyilvántartási rendszert) vagy saját maga, vagy pedig a beosztottja készíti. Sokak számára talán nehezen érthető ennek jelentősége, de:

Érdekesség 2: Tudományos kutatásaim és személyes tapasztalataim alapján megalapozottan jelenthető ki, hogy egészen különleges „beszámolókkal” lehet találkozni a gyakorlatban, hol egy-két, egészen furcsa táblázat formájában (melynek természetesen semmi köze a számviteli törvény – és a kapcsolódó kormányrendelet, lásd később – szerinti valós beszámolóhoz), hol valami beszámoló néven szereplő szöveges anyagban. A lényeg, hogy mindegyikre általánosan érvényes az, hogy még a benne szereplő fogalmak sem felelnek meg a kógens számviteli előírásoknak, így a közös képviselő (és esetleges „cinkosai”) úgy értelmezi azokat, ahogy – jellemzően – személyes érdekei megkívánják. Márpedig ennek következménye vitathatatlanul a tulajdonosok érdeksérelme (pusztán a nem egyértelmű és jogilag megalapozott értelmezhetőség hiánya miatt), és megkárosítása, mint látni fogjuk.

Megjegyzés: Hogy ez mennyire elterjedt és káros gyakorlat, azt a napokban hozzám került hivatalos „közösképviselő – képzés” néven szereplő és nyilvánosságra került anyag „mérlegbeszámoló” néven szereplő hivatalos, a közös képviselő által aláírandó magánokiratának az említése, hiszen ilyen fogalom, hogy mérlegbeszámoló, nem létezik, vagyis számomra ez a hirdetett képzés szakmai hátterét erősen megkérdőjelezi…

Mindenesetre, ha már szóba kerültek a társasházi beszámolóhoz kapcsolódó előírások (mind formai, mind tartalmi értelemben), akkor szeretném megemlíteni az ezt az Sztv-n kívül részleteiben szabályozó 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) előírásait is. A rendelet címe utal az egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságaira, illetve az 1. § azt is megfogalmazza, hogy mindez az Sztv. alapelveivel összhangban történik.

A rendelet formai szempontból (többek között a társasházak vonatkozásában) a következő beszámolókat különbözteti meg:

  • Egyszerűsített beszámoló a rendelet 1. melléklete szerinti egyszerűsített mérlegből és 2. melléklete szerinti eredménylevezetésből;
  • Egyszerűsített éves beszámoló a rendelet 3. melléklete szerinti mérlegből és 4. melléklete szerinti eredménykimutatásból és az Sztv. szerinti kiegészítő mellékletből, illetve;
  • Sztv. szerinti éves beszámoló.

A formai szempontok alkalmazásának ismerete (vagyis hogy milyen beszámolót kell, illetve lehetséges egy adott társasháznak készítenie) jelentős számvitelszakmai ismereteket igényel, mindenesetre már az is jelentős súllyal bír, hogy a közös képviselő által a közgyűlés elé terjesztett, beszámolónak nevezett hivatalos magánokirat pusztán a neve alapján összehasonlítható a kormányrendelet mellékleteiben (illetve az Sztv-ben) szereplő mintákkal, vagyis a tulajdonosok esetleges becsapása már „alapfokon” bizonyítható. Bár ez sokak számára kevésnek tűnhet, kutatásaim és tapasztalataim szerint már ennyi is elegendő az esetek jelentős részében, vagyis a beszámolónak nevezett magánokiratok jelentős hányada már ezen a szinten „megbukik”, ami a jogszerűség és a tulajdonosi érdeksérelem szempontjából alapvető jelentőségű lehet.

Tartalmi szempontból is vannak bizonyos, helyenként jelentős eltérések, melyeknek az ismerete szintén számvitelszakmai ismereteket igényel, mindenesetre „alapfokon” érdemes a már korábban kihangsúlyozott két legfontosabb tényező (követelések, illetve kötelezettségek) kapcsán azokat a szabályokat megjegyezni, illetve ellenőrizni, hogy:

  • Sztv. 29. és 65. §: Követelés (például a közös költség vonatkozásában) csak egy teljesített, és a másik fél (például társasházi résztulajdonos) által elismert szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódóan szerepelhet jogszerűen a beszámolóban (és mindezt alátámasztja a Rendelet 32. § is);
  • Sztv. 42. §: Kötelezettség ugyanúgy, vagyis egy másik fél által teljesített és a „vállalkozó”, vagyis ebben az esetben a társasház tulajdonosközössége által elismert szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódóan szerepelhet jogszerűen a beszámolóban (és mindezt alátámasztja a Tht. 28. § is, mely szerint a közgyűlés kizárólagos hatásköre a közösséget terhelő kötelezettségek vállalása).

Vagyis tudományos kutatásaim és személyes tapasztalataim alapján megalapozottan jelenthető ki, hogy:

Érdekesség 3: A társasházi beszámolókban (ha egyáltalán léteznek) szereplő, tulajdonosokkal szembeni közös költség követelések jelentős hányada jogilag megalapozatlan lehet, hiszen nincs mögötte tényleges és a tulajdonos által elismert szolgáltatásteljesítés. Sajnos ugyanez lehet bizonyos esetekben érvényes a kötelezettségekre is, hiszen ezek egy része mögött nem kizárólagos közgyűlési kötelezettség vállalás van, hanem valamilyen, jellemzően közös képviselői „manipuláció”.

Érdekesség 4: Bár a társasház számvizsgáló bizottságának a Tht. 51. § szerint szigorú véleményezési kötelezettsége van az éves (és a számviteli beszámoló alapján készült) elszámolás vonatkozásában többek között a követelések, illetve kötelezettségek tekintetében, de ez a véleményezés vagy eleve nem is létezik (akár van elszámolás, akár nincs), vagy pedig sem szakszerűség, sem jogszerűség nincs mögötte, ami súlyos tulajdonosi érdeksérelem.

Érdekesség 5: A hatósági (például bírósági) joggyakorlat sok esetben a jogszabályok ismerete, illetve figyelembe vétele nélkül működik, ami sok család indokolatlan meghurcolását, akár családi tragédiákat is okozhat, de ez a téma már meghaladja a cikkem kereteit.

* * *

Legyél társasházkezelő! Tanulj a legkorszerűbb és leghatékonyabb oktatási módszerrel!

A Pentánál a társasházkezelő online képzés nem csak nevében az. Az országban elsőként és egyedülállóan videós tananyaggal, és folyamatos kérdezési lehetőséggel segítjük a képzésben résztvevőket, hogy sikeres társasházkezelő vizsgát tegyenek! Kattints ide most, ha érdekel a képzés!

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése