A kisadózó vállalkozások tételes adóját szabályozó 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: régi Kata tv.) 2022. augusztus 31.-ei hatályon kívül helyezése…
A pénzintézeteket terhelő extraprofit adók
A pénzügyi intézményeket terhelő különadók és tranzakciós illeték változásáról, valamint biztosító társaságokat sújtó biztosítási pótadó bevezetéséről
A Magyar Közlöny 2022/93. számában közzétételre került az extraprofitok adóztatásával kapcsolatos 197/2022 (VI. 4.) Korm.rendelet. A kormányrendelet több ágazatra is többletfizetési kötelezettséget ír elő valamilyen formában.
Jelenlegi cikkünkben csak a pénzügyi szférát közvetlenül érintő extraprofit adóztatással foglalkozunk.
- A pénzügyi intézményeket sújtó különadó
A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások körét a 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Htp.) szabályozza. A Htp. értelmezésében hitelintézetnek minősül: bank, szakosított hitelintézet a takarékszövetkezet és a hitelszövetkezet. A pénzügyi vállalkozás az a pénzügyi intézmény, amely a Htp-ben meghatározott egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, vagy fizetési rendszer működtetését végzi. Pénzügyi vállalkozásnak minősül továbbá a pénzügyi holdingtársaság is. A pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom
A különadókkal érintett időszak
Az extraprofitot sújtó különadókat a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan kell megfizetni. A fizetési kötelezettség első alkalommal a 2021. december 31-ét követő, de a 2022. július 1-jét magába foglaló teljes adóévre kell alkalmazni.
Az adózás módja: önadózás. Az érintetteknek az adó önálló megállapítására, bevallásra és megfizetésre kötelezettek. Az adó megállapítása és megfizetése két részletben történik.
A 2022. adóévben az extraprofitot terhelő különadót két egyenlő részletben kell bevallani és megfizetni. 2023-ban ugyanezen adót három egyenlő részletben kell bevallani és megfizetni.
Előfordulhat olyan eset is, hogy bármely ok miatt megszűnik a pénzügyi intézmény. Ebben az esetben sem mentesül az adó alól. A különadót a megszűnést követő 30 napon belül teljesítenie kell. Természetesen ez abban az esetben igaz, ha ez az időpont későbbi, mint a kormányrendelet által előírt fizetési határidő.
Ugyanez a helyzet áll elő akkor is, ha a pénzügyi intézmény bármely ok miatt kikerül az extraprofitot szabályozó kormányrendelet hatálya alól.
Az adó alapja
A pénzügyi intézmények különadójának alapja az előző adóévi nettó árbevétel, amelyet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint kell meghatározni. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások nettó árbevételének meghatározását a Helyi adó tv. 52. §-ának 22. a) pontja szabályozza.
Az adó mértéke
A hitelintézeteket és a pénzügyi vállalkozásokat terhelő különadó mértéke 2022-ben 10 százalék. Ez 2023-ban 2 százalékkal csökken, vagyis 8 százalék lesz.
Adókötelezettség | 2022. adóév | 2023. adóév | |||
Adó megállapítás | 2022. 10. 10. | 2022.12.10. | 2023.06.10. | 2023.10.10. | 2023.12.10. |
Az adófizetés | 2022. 10. 10. | 2022.12.10. | 2023.06.10. | 1023.10.10. | 2023.12.10. |
Az adó mértéke | 10 százalék | 10 százalék | 8 százalék | 8 százalék | 8 százalék |
- A tranzakciós illeték
A kormányrendeletben kihirdetett tranzakciós illeték a 2077. évi CXXXVIII. törvény szerinti befektetési vállalkozásokat és a befektetési szolgáltatásokat is nyújtó 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézeteket terheli.
A befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tranzakciós illetéket kötelesek bevallani és megfizetni a KELER Rt. által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszközök ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után.
A tranzakciós illeték alapja az ügyfélszámlán jóváírt érték, másképpen az értékpapír számlán jóváírt vételár. Ez a vételár azonban deviza is lehet. Ebben az esetben az MNB által közzétett, a teljesítés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell számolni. Az illeték mértéke az illetékalap 0,3 százaléka, de legfeljebb vételenként 10 000 forint.
A befektetési vállalkozás és a hitelintézet az illetéket havonta állapítja meg. A bevallási és illetékfizetési határidő a teljesítés napját követő hónap 20-a.
Nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
- Pénzügyi tranzakciós illetéket fizet
A kormányrendelet módosította a pénzügyi tranzakciós illetéket szabályozó 2012. évi CXVI. törvényt is. A törvény hatálya kiterjesztésre került a határon átívelő szolgáltatásként nyújtott:
- pénzforgalmi szolgáltatásra,
- hitel- és pénzkölcsön nyújtására,
- a pénzváltásra és a pénzváltás-közvetítési tevékenységre is.
A Hpt. 6. § (1) bekezdésének 38. pontja értelmében határon átnyúló szolgáltatásnak minősül az olyan pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, amikor a szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe. Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a hitelintézet pénzügyi szolgáltatást vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani egy másik EGT-államban, akkor a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik EGT-államban végezni kívánt tevékenységet.
Az érintett szolgáltatók 2022. július 1-jén válnak a pénzügyi tranzakciós illeték alanyává evégett és 2022. szeptember 1-jéig kötelesek bejelentkezni az állami adóhatósághoz (NAV).
Előfordulhat, hogy valamely szolgáltató 2022. július 1-jét követően válik illetékfizetésre kötelezetté. Ebben az esetben a bejelentkezési kötelezettség a pénzügyi tranzakciós illeték alanyává válást követő hónap első napja. Az illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de a Pti. tv. 7. § (1) a) és h) pontjai esetében fizetési műveletenként 6 ezer forint helyett legfeljebb 10 ezer forint.
4. A biztosítási pótadó
A biztosítási adót előíró 2012. évi CII. törvény (továbbiakban: Bizta tv.) alapján a biztosító társaságok biztosítási ágazatai közül a gépjármű felelősségbiztosítást, a casco biztosításokat, valamint a vagyon- és balesetbiztosításokat évek óta biztosítási adó terheli.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás adója az adóalap (biztosítási díj) de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.
A casco biztosítások díját is adó terheli, azonban az adó mértéke az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben realizált díjbevétel nagyságától függ. 8 milliárd forintot el nem érő adóalap után sávos adóztatás került bevezetésre.
Amennyiben az adóalap 100 millió forintot nem haladja meg, akkor az adó mértéke a 15 százalék 25 százaléka. Ha az összesített adóalap 100 millió forint és 700 millió forint közé eső része után az adó mértéke 15 százalék 50 százaléka. A 700 millió fölé eső adóalap után már 15 százalék adót kell fizetni. A 8 milliárd forintot meghaladó összesített adóalap esetén nincs sávozás. Az adó mértéke 15 százalék.
A vagyon- és a balesetbiztosítások esetén az adó alapja szintén a biztosítási díj. Az adó mértéke sávosan alakul. Amennyiben az adóalap 100 millió forintot nem haladja meg, akkor az adó mértéke a 10 százalék 25 százaléka. Ha az összesített adóalap 100 millió forint és 700 millió forint közé eső része után az adó mértéke 10 százalék 50 százaléka. A 700 millió fölé eső adóalap után már 10 százalék adót kell fizetni.
A most kihirdetett kormányrendelet pótadót vezet be a biztosítási adóval is sújtott biztosítási szolgáltatásokra, vagyis a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra. Pótadó bevezetésére kerül sor a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit) 2. számú melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás nyújtása utáni díjbevételekre. A Bit. 2. számú melléklete az életbiztosítási ágazatokat tartalmazza kockázati besorolás szerint. Ilyen biztosítások pl. a kockázati életbiztosítás, a házassági biztosítás, a születési biztosítás, a befektetési egységekhez kötött (unit linked) biztosítások stb. A pótadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat a Nemzeti Adó és Vámhivatal látja el. Az adót a NAV által meghatározott számlára kell majd befizetni.
A biztosítási pótadó fizetésének kötelezettsége 2022. július 1. és 2023. december 31-e közötti időszakra terjed ki. Az adó mértéke sávosan meghatározott. Az adó megállapításához mind a Bit. mind pedig a Bizta törvény szabályait figyelembe kell venni.
Figyelni kell arra, hogy a Tao. törvény szerint egymással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban állók esetében az adóalapokat össze kell adni. Az adót az adóalapok arányában kell megosztani a kapcsolt vállalkozások tagjai között.
A biztosítási adóval is sújtott szolgáltatások esetében (a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás)
A Bizta tv. szerinti biztosítási díj összege 2022.07.01.-.2022.12.31. | Az adó mértéke |
Az 1 milliárd forintot meg nem haladó rész után | 4 százalék |
Az 1 milliárd forintot meghaladó, de a 18 milliárd forint alatti rész után | 8 százalék |
A 18 milliárd forint meghaladó rész után | 14 százalék |
Az életbiztosítási ágazatok esetében a pótadó az alábbiak szerint alakul
A Bizta tv. szerinti biztosítási díj összege 2022.07.01.-.2022.12.31. | Az adó mértéke |
Az 1 milliárd forintot meg nem haladó rész után | 2 százalék |
Az 1 milliárd forintot meghaladó, de a 18 milliárd forint alatti rész után | 3 százalék |
A 18 milliárd forint meghaladó rész után | 6 százalék |
A biztosítási pótadóelőleg és a biztosítási pótadó megfizetése
A biztosítóknak 2022. november 30-áig pótadóelőleget kell fizetniük. Ennek összege azonos a fenti táblázatok alapján megállapított pótadó összegével. A biztosítási pótadót 2023. január 31-ig kell bevallani és megfizetni.
Ugyancsak pótadóelőleget kell fizetni 2023. május 31-éig. ennek összege azonos a 2023. január 1-jéig bevallandó – a fenti táblázat alapján számítandó – pótadóval.
A biztosítási adóval is sújtott szolgáltatások esetében (a casco biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás) a 2023. adóévre:
A Bizta tv. szerinti biztosítási díj összege 2023.01.01.-.2023.12.31. | Az adó mértéke |
A 2 milliárd forintot meg nem haladó rész után | 2 százalék |
A 2 milliárd forintot meghaladó, de a 36 milliárd forint alatti rész után | 4 százalék |
A 36 milliárd forint meghaladó rész után | 7 százalék |
Az életbiztosítási ágazatok esetében a pótadó az alábbiak szerint alakul a 2023. adóévre:
A Bizta tv. szerinti biztosítási díj összege 2023.01.01.-.2023.12.31. | Az adó mértéke |
A 2 milliárd forintot meg nem haladó rész után | 1 százalék |
A 2 milliárd forintot meghaladó, de a 36 milliárd forint alatti rész után | 1,5 százalék |
A 36 milliárd forint meghaladó rész után | 3 százalék |
A biztosítóknak az előző két táblázat alapján megállapított pótadót 2024. január 31-éig kell bevallania és megfizetnie.
* * *
Szerezd meg szükséges kreditpontjaid a Pentánál három különböző formában:
1) A hagyományos TANTERMI továbbképzések a megszokott helyszíneken, a megszokott oktatókkal. Továbbra is profitálhatsz a továbbképzések megszokott extráiból: Adó 2022 magyarázatok e-könyv, Pénzmosással kapcsolatos e-továbbképzés, szakterület-specifikus e-learning továbbképzés 50% kedvezménnyel, kérdés-válasz adatbázis.
2) ÉLŐ ONLINE közvetítés: otthonról (irodából), valós időben nézheted és hallgathatod az előadást, mintha a tanteremben ülnél. Felteheted kérdéseid is a jól ismert előadóknak. Ez a megoldás kombinálja az otthon (iroda) biztonságát a tantermi képzés előnyeivel. A hagyományos tantermi továbbképzés extráit itt is biztosítja a Penta.
3) Az E-LEARNING egy praktikus és ezért népszerű képzési forma, amellyel saját időbeosztása szerint, akár több részletben is megtekintheted a továbbképzés videóit.
Ismerd meg bővebben az egyes továbbképzési formák előnyeit, illetve hátrányait, válaszd ki a számodra legkedvezőbb megoldást! Szerezd meg kreditpontjaid akár már most!>> Jelentkezem a kreditpontos továbbképzésre
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás