A brexit kiküldetésekre gyakorolt hatásairól szóló előző cikkemben ígéretet tettem arra, hogy a kiküldetésekkel kapcsolatos kockázatokról is szót ejtünk. A kockázatok egyik fő oka az adott jogszabályok ismeretének hiánya, vagy helytelen értelmezése. Talán többen hallották már adóellenőr szájából is azt a kijelentést, hogy a jogszabály ismeretének hiánya nem mentesít a kötelezettségek betartása, és a szankciók alól. A brexit esetében talán egy bizonytalansági faktor a magyar jogalkotó szorgalmának köszönhetően megszűnni látszik: március 26-án a Magyar Közlöny 50. számában megjelent a 2019. évi XV. törvény, amely Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetén tartalmaz törvénymódosításokat. A törvény tartalmazza azokat a szabályokat is, amelyek a rendezetlen kilépés esetén a folyamatban lévő kiküldetésekre vonatkoznának társadalombiztosítási szempontból.

Kiküldött érkezik – miért büntethet a NAV?

Kicsit eltávolodva a lassan szappanoperai jellemzőket felmutató brexittől, nézzük meg, hogy egy egyszerűnek tűnő esetben, amikor kiküldötteket fogadunk, milyen hibákat követhetünk el. Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy még a jelentős számú kiküldötti állományt fogadó cégeknél is felmerülhet probléma abban az esetben, ha a fogadó cég HR osztálya, vagy adócsoportja általánosít, és minden, egyébként különböző ismérveket felmutató kiküldetést azonos módon kezel. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények nagymértékben hasonlóak, azonban itt sem mindegy, hogy például Franciaországból, vagy Németországból fogadunk munkavállalót, hiszen az adóztatás országának megállapításához a két egyezmény némileg eltérő szabályokat tartalmaz. Mindez pedig komoly hatással lehet a helyes adóztatás megállapítására. A helyzetet nehezíti továbbá, hogy a nemzetközi cégcsoporton belül mozgó munkavállalók esetében a kiküldetés alapját képező szerződéses viszonyok is igen nagy változatosságot mutatnak. Alapesetben a külföldi csoportcég által Magyarországra küldött munkavállaló továbbra is a külföldi cég kötelékében marad, külföldről kapja a fizetését, és a munkavégzése Magyarországon ideiglenesnek tekinthető, jellegét tekintve pedig igen változatos lehet (konkrét munkavégzés, projekt megvalósítása, betanulás, tapasztalatcsere, stb.)

Tapasztalataink alapján az alábbi hibák szoktak a leggyakrabban előfordulni a Magyarországra érkező kiküldöttekkel összefüggésben (hangsúlyozom, hogy a felsorolt kockázatok listája nem teljes körű, és nem is feleltethető meg valamennyi kiküldetési helyzetre):

• az érkező kiküldött bejelentésének elmulasztása (mulasztási bírság);
• nem megfelelő értelmezés esetén a magyar adószám kérésének elmulasztása (mulasztási bírság);
• az egyezmény részletszabályainak helytelen értelmezése miatt a magyar adóztatás hiánya (adóhiány és adóbírság);
• az illetőség helytelen megállapítása miatt egyes jövedelemtípusok bevallásának elmulasztása (adóhiány, adóbírság), vagy feleslegesen történő dupla adófizetés esete;
• helyes adómegállapítási eljárás, azonban a magyar adóelőlegek nem kerülnek időben befizetésre (késedelmi pótlék);
• magyar adóbevallási határidő elmulasztása, igazolási kérelem elmulasztása, vagy a szabályok helytelen értelmezésével összefüggésben a magyar bevallás beadásának figyelmen kívül hagyása (mulasztási bírság);
• mindkét érintett országban felmerülő adófizetési kötelezettség esetén az arányok helytelen megállapítása (adóhiány, adóbírság);
• adókedvezmények helytelen figyelembevétele (túl sok, vagy esetlegesen nem teljes mértékig történő adókedvezmény kihasználás);
• harmadik országból Magyarországra kiküldött munkavállaló esetében a magyar adóbeszámítási szabályok (90%-os szabály) mellőzése (dupla adófizetés kockázata);
• a Koordinációs Rendeletek hatálya alá tartozó kiküldetések esetén hiányzó A1-es igazolás (dupla járulékfizetés, magyar szociális hozzájárulási adó- és járulékhiány kockázata, kapcsolódó mulasztási bírságokkal);
• a kiküldetéssel kapcsolatos költségtérítések helytelen adóminősítési kockázata (lakásbérlés, autóbérlés, étkezés, szálloda költségek helytelen kezelése).

Külföldre indul a kiküldött – mi okozhat problémát?

Az előző pontot, a Magyarországra érkező kiküldöttek esetét „önző” módon csak a magyar adóellenőrzések szemszögéből vizsgáltuk meg, bár azokban az esetekben is felmerülhetnek a kiküldő országra vonatkozó adókockázati tényezők. A Magyarországról kiküldött munkavállalók esetében mondhatjuk, hogy a tét eggyel nő, hiszen a fogadó ország adóhatósága is képbe kerül, és kreatív adóellenőrök minden országban megtalálhatóak (az adóellenőrök védelmében pedig azt sem szabad elhallgatni, hogy kreatív adózók is léteznek). A Magyarországra érkező kiküldöttekkel kapcsolatosan felsorolt adókockázatok ez esetben is fennállnak, és alapos mérlegelést igényel, hogy melyik országnak, és milyen jövedelmek tekintetében van adóztatási joga a magyar és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények tükrében, valamint a járulékok esetében a Koordinációs Rendeletek, a szociális egyezmények, valamint a hazai jogszabályok alapján.

A leggyakrabban előforduló problémák a következők lehetnek:

• A1-es igazolás hiányában végzett munka (külföldi járulék kockázat);
• rendelkezésre álló A1-es igazolás birtokában feltárásra kerül, hogy a tényleges munkáltató a fogadó fél (külföldi járulék kockázat);
• magyar járulékfizetési kötelezettség esetén a magyar járulékalap hibás meghatározása (túl alacsony járulék és szociális hozzájárulási adó alap);
• a kiküldetés csak látszólagos, valójában a személyes szükségletek kielégítését szolgálja (kiküldetéshez kapcsolódó szállás és utazási költségek adókezelése).

Azt is látni kell, hogy más kockázati szintet képvisel egy pár napos külföldi konferencia, egy több éves külföldi kiküldetés nemzetközi cégcsoporton belül, az ügyvezető külföldi egy hónapos nyelvtanulása, vagy akár egy felváltó kiküldetéseknek minősíthető külföldi munkavégzés.

A konferencián az előbb felsorolt adókockázatok mellett az esettanulmányok ismertetése során kitérünk a kiküldetések során leggyakrabban elkövetett hibákra, amelyeknek sajnos súlyos szankció is lehetnek. A jogszabályok helyes értelmezése elengedhetetlen minden egyes esetben, és egyet kell értenünk a NAV által az állásfoglalásokban sokszor megfogalmazott kitétellel is, mely szerint egy adott ügylet (esetünkben kiküldetés) helyes adókezelésének megállapításához minden egyes körülményt körültekintően kell megvizsgálni.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. május 7-én tartandó előadásunkon résztvevők többek között azt is megtudhatják, hogy milyen adó és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni akkor ha külföldi munkavállalókat fogadunk >>Külföldiek Magyarországon, magyar munkavállalók külföldön – A nemzetközi adózás műhelytitkai érthetően