A Magyar Közlöny 214/2022. számában kihirdetésre került az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítását tartalmazó 582/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet. A módosító kormányrendelet egy 4/A. §-sal egészítette ki a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletet. A módosítás a kormányrendelet kihirdetését követő napon hatályba lépett.

A kiegészítés alapján az extraprofitadó visszamenőlegesen kiterjesztésre került a gyógyszergyártó vállalkozásokra.

A szabályozás értelmében a gyógyszergyártók a 2022. és a 2023. adóévre különadó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezettek.

A gyógyszergyártó a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2023. adóév ötödik hónapjának huszadik napjáig, azaz május 20-áig külön nyomtatványon köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. A 2023. évre vonatkozó különadót pedig 2024. május 20-áig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

A kormányrendelet a 2023. évre adóelőleg-fizetési kötelezettséget is előír. A gyógyszergyártó a 2023. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján köteles megállapítani. Az adóelőleget a NAV által rendszeresített nyomtatványon 2023. november 20-áig kell bevallani és megfizetni.

A kormányrendelet értelmében gyógyszergyártásnak minősül:

• a gyógyszerkészítmények gyártása (TEÁOR 2120) és
• A gyógyszeralapanyag-gyártás (TEÁOR 2110) szakágazati tevékenység.

A TEÁOR 2120 szakágazatba tartozik:

• a gyógyszerek gyártása,
• antiszérumok és egyéb vérkészítmények,
• vakcinák,
• különböző gyógyszerek (beleértve a homeopátiás készítményeket),
• a vegyi, külső felhasználású fogamzásgátló termékek és a hormonális fogamzásgátló szerek, gyógyszerek gyártása,
• az orvosi diagnosztikai reagensek gyártása (terhességi tesztanyagokkal együtt)
• a radioaktív in-vivo diagnosztikai hatóanyagok gyártása,
• a biotechnikai gyógyszerek gyártása,
• a gyógyászati felhasználású és minőségű vatta, géz, pólya, kötszer stb. gyártása,
• a növényi eredetű gyógyszerkészítmények előállítása (őrlés, osztályozás),
• a gyógynövények gyógyszerészeti célú feldolgozása.

A TEÁOR 2110 szakágazatba tartozik:

• a gyógyszeripari célra alkalmazott, gyógyszerkészítmény előállítására alkalmas hatóanyagok – antibiotikumok, vitaminok, szalicilsav, orto-acetilszalicilsav stb. – gyártása
  • a vérfeldolgozás,
  • a vegytiszta cukor gyártása,
  • a mirigyek feldolgozása, a mirigykivonatok készítése.

Az adóalapnál a szabályozás visszautal a helyi iparűzési adó szerinti nettó árbevételre, de megkülönbözteti a Számviteli törvény és az IFRS szerint beszámolót készítőket.

A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) szerinti, az adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel.

A Htv. 52. § 22.a) pontja definiálja a nettó árbevétel fogalmát. Különösen érdekes, hogy annak nem képezi részét a jogdíjból származó árbevétel. A gyógyszeriparban azonban igencsak megjelennek a szabadalmak és oltalmi tanúsítványok. a szabályozás alapján ezek az bevételek nem képezik az új különadó alapját.

A számviteli beszámolóját IFRS szerint készítő adóalany esetén a Htv. 40/C. §-a szerinti nettó árbevételt kell figyelembe venni. A Htv. 40/C. §-a úgy rendelkezik, hogy

a nettó árbevétel az üzleti évben az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard szerint elszámolt és a más standardok által az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard szerint bevételként elszámolni rendelt bevétel (árbevétel), de ezt a bevételt korrigálni kell a 40/C. § (2) és (3) bekezdésében található tételekkel.

A különadó alapjának meghatározását előíró szabályozás nem tesz különbséget az összes árbevétel és a TEÁOR 2120 és a TEÁOR 2110 szakágazathoz tartozó nettó árbevétel között. Az érintetteknél ez értelmezési zavarhoz vezethet. Ezen azt értem, hogy olyan bevételre is fizetendő lehet a különadó, amely nem a két szakágazathoz tartozik.

További kérdésként merülhet fel, hogy csak a belföldi értékesítésekből vagy az összes értékesítésből származó árbevételt kell-e figyelembe venni.

A különadó mértéke az adóalap függvényében sávosan került meghatározásra.

A kormányrendelet módosítása nem tartalmaz a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó egybeszámítási szabályt. Ebből az következik, hogy az adó alapját külön-külön vállalkozásonként kell megállapítani.

Abban az esetben, ha az adóév rövidebb, mint 12 hónap, akkor az adóalapot naptári napi időarányosítással, 365 napos időszakra számított összege alapján a sávosan megállapított adóösszegnek a naptári napokkal arányos része.