A COVID-19 járvány egyes tényezőinek hatásai a 2021. éves pénzügyi kimutatásokra az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében

A COVID-19 járvány még most is a mindennapi és gazdasági életet egyaránt jelentősen befolyásoló tényező szinte a világ minden országában, bár ma már az országok között jelentős eltérések mutatkoznak a fertőzöttek száma, az oltottak aránya, és a korlátozó intézkedések mértéke és jellege tekintetében.

A járvány hatásaként a gazdálkodóknak korábban soha nem tapasztalt működési és pénzügyi kihívásokkal kell megküzdeniük, a szokásos működési körülmények visszaállítása, az infláció, az ellátási lánc zavarai és a munkaerőhiány miatt.  Az ebből a helyzetből adódó bizonytalanság befolyásolja a számviteli elszámolásokat is. Ezen tényezőknek a közös jellemzője, hogy bizonytalanná teszik a számviteli becsléseket, ami különösen fontossá teszi a becsléseknél alkalmazott megfontolások közzétételét és a lehetséges kimenetelekre való érzékenység vizsgálatának bemutatását a pénzügyi kimutatásokban.

Az ellátási lánc zavarai

Az ellátási lánc megszakadása növeli a termelési és szállítási költségeket, emiatt a készletek önköltsége nő. Ebből következően a gazdálkodóknak mérlegelni kell, hogy szükséges-e a készletek nettó realizálható értékre történő leírása.

Emellett az ellátási lánc zavara növelheti a késztermék előállításához szükséges időt, melyek egyik következménye lehet, hogy a beszámoló fordulónapján jelentős a befejezetlen állományú készlet. Ennek értékelési módszere és pontossága is hatással bír a tárgyidőszaki eredményre.

A megnövekedett költségek csökkentik a termék nyereségességét vagy akár veszteséget is okozhatnak. Ha egy gazdálkodó nem tudja a költségek növekedésével arányosan emelni eladási árait, mérlegelnie kell a csökkent vagy negatív jövedelmezőség ​​számviteli következményeit, a hátrányos szerződések értékelésére vonatkozó szabályok alapján.

Az ellátási lánc zavarai miatt lehet, hogy módosítani kell a gyártási folyamatokat is annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a termékek szállításának késedelmét vagy a kényszerűségből alkalmazott helyettesítő anyagok használatát. Ez utóbbi akár a termékek minőségét negatívan befolyásolhatja.

Munkaerőhiány

A munkaerőhiány hatása a munkavállalói fluktuáció és a magasabb bérek iránti igény.

Mivel a munkaerő megtartásának költségei nőnek, ezek hatnak az önköltségre, és a készletek év végi értékelésekor vizsgálni kell, hogy az önköltség megtérül-e áremelések által vagy szükség lesz-e a készletek nettó realizálható értékre történő leírásra.

Elképzelhető, hogy a munkáltatók a munkaerő megtartásának érdekében a munkavállalói juttatási csomagjaikat módosítják (például bónuszok összegeinek növelésével, vagy további részvényalapú juttatások nyújtásával, vagy más módon). Ilyen esetben azokat újra kell értékelni és a különbségeket elszámolni az IAS 19 Munkavállalói juttatások vagy az IFRS 2 Részvényalapú kifizetések standard szerint.

A megnövekedett fluktuáció és az alkalmazottak hiánya hatással bír a gazdálkodó belső ellenőrzési környezetére is, hiszen az egyes munkakörökhöz kapcsolódó felelősségi körök is megváltozhatnak.

Alapanyagok beszerzési árai

Az emelkedő nyersanyagárak szintén növelik a működési költségeket, ami értékvesztés vagy nettó realizálható érték és önköltség egymáshoz viszonyított vizsgálatát indokolja, vagy szélsőséges esetekben megkérdőjelezheti azt, hogy a gazdálkodó továbbra is képes- lesz-e a vállalkozás folytatása elve szerint működni. Az árnövekedés egyedi szerződésekre is hatással lehet. Például, ha a termék előállítási költsége megnő, és ez a költség nem hárítható át a vevőre, céltartalék elszámolása szükséges, mert hátrányossá válik egy szerződés.

Infláció

Az ellátási lánc problémáin és a munkaerőhiányon kívül, amelyek közvetlenül befolyásolják a gazdálkodó működését, az infláció növeli a készletek bekerülési értékét vagy a vevői szerződések teljesítésének költségeit, ami ugyancsak a nettó realizálható értékre történő leírást vagy hátrányos szerződések miatti céltartalék képzését teheti szükségessé.

Az infláció a hosszú távú szerződések, például a lízing vagy a hosszú távú szállítási szerződések újratárgyalását is eredményezheti, aminek hatásait számviteli szempontból kezelni kell. Az infláció a kamatlábak növekedését és ennek megfelelően a pénzügyi eszközök értékének csökkenését okozhatja.

Az infláció hatásaként a gazdálkodók valószínűleg felülvizsgálják befektetési stratégiájukat is, fontolóra vehetik más vagy típusú befektetések megszerzését, így például aranyba, kriptovalutákba vagy fektetnek. Ez utóbbi számviteli elszámolását nehezíti az a tény, hogy a hatályos IFRS-ek nem utalnak kifejezetten a kriptovalutákra.  A különböző kriptovaluták eltérő tulajdonságokkal rendelkezhetnek, és megszerzésük okai eltérőek lehetnek, ami eltérő számviteli feltételeket eredményezhet. ezért minden gazdálkodónak egyedileg kell eldöntenie a kapcsolódó számviteli politikáról és értékelési módszerről szem előtt tartva azt, hogy ami megfelelő az egyik esetre, az nem biztos, hogy alkalmazható egy másikra.

A vállalkozás folytatásának elve

Annak eldöntése, hogy továbbra is helyénvaló-e pénzügyi kimutatást a vállalkozás folytatása alapján elkészíteni, meg kell indokolni, ami jelen helyzetben a szokásosnál körültekintőbb mérlegelést kíván.

Az IAS 1 standard előírja, hogy az éves vagy időközi pénzügyi kimutatások elkészítésekor a vezetés értékelje a gazdálkodó folyamatos működésének képességét.  Általában az a kiindulópont, hogy a pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatása alapján készülnek kivéve, ha a vezetés szándékában áll a gazdálkodó felszámolása vagy működésének beszüntetése. Az IAS 1 standard előírja a vezetésnek, hogy legalább 12 hónapra előre nézzen, de azt is hangsúlyozza, hogy a jövőbeni kilátások nem korlátozódhatnak csak 12 hónapra.

2021 januárjában az IFRS Foundation oktatóanyagot tett közzé „Going concern – közzétételek a középpontban” címmel, amely kiemeli, hogy a vezetésnek mérlegelnie kell azokat a tényezőket, amelyek a gazdálkodó jelenlegi és várható jövedelmezőségéhez, és a finanszírozási források visszafizetésének ütemezéséhez kapcsolódnak, de a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben minden gazdálkodóra a múltnál szélesebb körű tényezők is hathatnak. Például a világjárvány okozhatja a gazdálkodó tevékenységeinek ideiglenes leállítását vagy korlátozását, de kérdés lehet, az esetleges állami támogatások folyamatos elérhetősége is, és megfontolandók olyan hatások is, mint például a vásárlói magatartás változásai.

Az IAS 10 standard szerint a vezetés értékelésének tükröznie kell a beszámolási időszak vége után bekövetkezett események hatását a pénzügyi kimutatások közzétételre történő engedélyezésének napjáig. Ha a pénzügyi kimutatások közzétételre történő engedélyezése előtt kiderül, hogy a vezetésnek nincs más reális alternatívája mint, hogy beszüntesse a működést, a pénzügyi kimutatásokat nem szabad elkészíteni going concern alapon.

Állami támogatások

A különféle formájú kormányzati segítségnyújtás várhatóan továbbra is jellemző lesz a járványhelyzetben vagy akár az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás ösztönzése érdekében.

A támogatások elszámolása azok jellemzőitől függ, ezért el kell dönteni, hogy egyes eseteiben melyik IFRS standardot kell alkalmazni, hiszen az állami támogatás a több formában jelentkezhet:

• A költségek, fejlesztések állami támogatása az IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami segítségnyújtás közzététele standard hatálya alá tartozó.
• Adójóváírás az IAS 12 Nyereségadók standard hatálya alá tartozik.
• A piaci kamat alatti kamattal nyújtott kölcsön az IAS 20:10A bekezdése szerint állami támogatásnak minősül. A piaci kamatnál alacsonyabb kamatból eredő haszon a kölcsön kezdeti könyv szerinti értéke és a kapott bevétele közötti különbség, amelyet az IAS 20 standard szerint kell elszámolni.

Az állami támogatásokkal kapcsolatos közzétételek szintén fontosak, különösen az, hogy mennyire észszerű bizonyossággal állítható, hogy a gazdálkodó teljesíteni fogja a támogatás feltételeit és a támogatást meg fogja kapni.

Várható hitelezési veszteségek modelljének alkalmazása a pénzügyi eszközök értékvesztéséhez

A COVID-19 világjárvány okozta visszaesések többek között ahhoz vezethetnek, hogy az adósoknak fizetési nehézségeik lehetnek, amit figyelembe kell venni a követelések várható értékének és hitelezési veszteségek értékelésében. Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerint ennek az értékelésnek tükröznie kell:

• A leértékelés egy elfogulatlan és valószínűséggel súlyozott összeg legyen, amelyet a lehetséges kimenetelek értékelése alapján határoznak meg.
• Vegye figyelembe a pénz időértékét.
• Olyan észszerű és alátámasztható információn alapuljon, amely indokolatlan költség vagy erőfeszítés nélkül rendelkezésre áll a jelentéskészítés időpontjában a múltbeli eseményekről, aktuális helyzetről és a jövőbeli gazdasági feltételek előrejelzései alapján.

Nyereségadók

Annak meghatározása, hogy ki lehet-e mutatni a halasztott adóköveteléseket (DTA), hasonló az értékvesztés felülvizsgálatához annyiban, hogy a jövőbeli teljesítmény előrejelzésén (jövőbeni adóköteles nyereség) alapulnak. Ez az értékelés érzékeny az éghajlat, a COVID-19 vagy más tényezők okozta bizonytalanságokra.

Ha a bizonytalanság ellenére DTA-t mutatnak ki, az azt alátámasztó bizonyítékokat nyilvánosságra kell hozni, különösen, ha a gazdálkodó veszteséges, hiszen a DTA-k felhasználása a jövőbeni nyereségtől függ. Ezen kívül a közzétételek (például hogyan határozták meg a halasztott adókövetelések megtérülési valószínűségét és a becslési bizonytalanságot azok jövőbeni megtérülésére vonatkozóan), szintén fontosak.

Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A gazdálkodóknak minden évben legalább egyszer fel kell mérniük, hogy nem merültek-e fel értékvesztést kiváltó tényezők, például a piacon bekövetkezett kedvezőtlen változások vagy az eszközök műszaki avulása miatt. Ehhez a használati értéket vagy az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéket kell meghatározniuk az értékvesztés felülvizsgálata céljából

Az IAS 36 Eszközök értékvesztése standard előírja a gazdálkodó cash flow-inak előrejelzését viszonylag hosszú időszakra előre.

Az éghajlatváltozás és a COVID-19 egyaránt bizonytalanságot okozhat az értékvesztés felülvizsgálatánál használt cash flow-k előrejelzésében.  A bizonytalanság szükségessé teheti több lehetséges forgatókönyv figyelembevételét az előrejelzések kidolgozása során.

A pénzáramlási előrejelzések, a növekedési ráták és a diszkontráták körültekintő kiválasztása kritikus tényezője az értékvesztés számításoknak. A jövőbeli cash flow-k becslésekor a gazdálkodóknak biztosítaniuk kell, hogy a feltételezések konzisztensek legyenek külső információforrásokkal, éghajlati stratégiájukkal és az ezzel kapcsolatos nyilvános kötelezettségvállalásaikkal. A jövőbeni cash flow-knak azon kell alapulniuk, amit a mérleg fordulónapján ésszerűen tudni lehet.

Az alkalmazandó diszkontráta annak a kamatlábnak a becslése, amelyet egy piaci szereplő egy ugyanolyan kockázatos befektetés esetén várna. Ha a COVID-19 és/vagy az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos kockázatok és bizonytalanságok mértéke, vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás hatása nem tükröződik a vizsgált eszköz vagy pénztermelő egység tervezett cash flow-iban, akkor tükröződnie kell az alkalmazott diszkontrátában.

 * * *

Amennyiben érdekel az IFRS-ek világa, jelentkezz a PENTA UNIÓ Zrt. IFRS mérlegképes könyvelő képzésére. Bemeneti feltételek, és az online képzés részleteit itt találod: IFRS mérlegképes könyvelő