A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) több ponton módosult a 2015-ös év során, az évközi változások mellett jelenleg két további törvényjavaslat (a T/6636. és a T/6638. számú) van az Országgyűlés napirendjén, amelyek érintik a Tao. tv. rendelkezéseit. Az alábbiakban a legfontosabb elfogadott, illetve elfogadásra váró módosításokat mutatjuk be röviden.

Progresszív mentesítés, mint a kettős adóztatás elkerülésének módszere

A Tao. tv. 28. § (2) bekezdésének 2015. július 25-étől hatályos módosítása megteremtette a jogszabályi alapot a progresszív mentesítés belföldi alkalmazására. A változás értelmében a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó belföldön adóköteles jövedelme utáni társasági adó megállapításakor figyelembe kell venni a külföldön adóztatható jövedelmet, ha az érintett egyezmény így rendelkezik.

A Magyarország által megkötött egyezmények egy – Ausztráliával kötött – egyezmény kivételével nevesítik a progresszív mentesítést. A kettős adóztatás elkerülésének ez a módja tulajdonképpen azon adózók esetében bír gyakorlati jelentőséggel, amelyeknél a külföldről származó jövedelem figyelembevételével megállapított – mentesítés előtti – adóalap az 500 millió forintot meghaladja. Itt ugyanis a külföldi jövedelem mintegy „feltolja” a belföldi adóalapot a magasabb, 19%-os adókulcs alá, ezáltal pedig magasabb lesz a fizetendő adó.

Az új szabály már a 2015-ös adókötelezettség megállapítása során is irányadó, tehát a feltöltésre kötelezett adózóknak célszerű már ezen előírás figyelembevételével meghatározni a várható adójukat és ennek megfelelően teljesíteni az előleg-kiegészítést. A változás nem érinti azon adózókat,

• amelyek csak Ausztráliából szereznek külföldi jövedelmet,
• amelyek olyan jövedelmet szereznek, amelyre az érintett egyezmény alapján a beszámítás módszerét kell alkalmazni,
• amelyek olyan államból szereznek jövedelmet, amellyel Magyarország nem kötött egyezményt.

A visszatérített bírság figyelembevétele az adóalapnál

A jogerős határozatban megállapított bírságokhoz az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti (kivéve önellenőrzési pótlék), illetve a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekhez „páros korrekciós tétel” kapcsolódik a Tao. tv-ben. A fentiekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege ugyanis növeli az adózás előtti eredményt, míg az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábban növelő tételként figyelembe vett összeg csökkenti azt.

A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja 2015. július 25-i hatállyal módosításra került, a módosított szöveg már kimondja, hogy – a bírság elengedése mellett – annak visszatérítése esetén is jogosult az adózó csökkenteni az adózás előtti eredményt, feltéve, hogy a bírságból adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összegével korábban növelte azt.

A módosítás – figyelemmel az ahhoz fűzött indokolásra is – jogtechnikai pontosításnak tekinthető, nem értelmezhető tehát akként, hogy bírság visszatérítése címén kizárólag 2015. július 25-ét követően lenne lehetőség a csökkentő tétel alkalmazására.

A növekedési adóhitel kedvezménye

Szintén 2015. július 25-i hatállyal egy teljesen új, idáig nem ismert jogintézmény került bevezetésre a Tao. tv. 26/A. §-aként. Az új konstrukció lényege, hogy a fejlődést mutató vállalkozásoknak – erre irányuló választásuk esetén – az adóévi adó egy részét csak később, az adóévet követő két adóévben kell megfizetniük, halasztott módon.

A növekedési adóhitel összege az adózó tárgyévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része, feltéve, hogy ez a nyereségnövekedés oly mértékű, hogy az összege eléri vagy meghaladja a megelőző adóévi adózás előtti eredmény abszolút értékének az ötszörösét („ötszörözési feltétel”).

A növekedési adóhitelre jutó adó halasztott megfizetésére jogosultsághoz – az „ötszörözési feltétel” mellett – további előírásoknak is eleget kell tenniük az adózóknak, így például csak azok választhatják, amelyek az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vettek részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.

A növekedési adóhitel konstrukció választásáról az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig – általános esetben 2015. december 21-éig – nyilatkozni kell az adóhatóság részére. E nyilatkozatot a feltöltésre kötelezett adózók a 1501 jelű nyomtatványon, a feltöltésre nem kötelezett adózók pedig a 15NAHI jelű nyomtatványon tehetik meg.

Módosuló szabályok a civil szervezetek adóalapját érintően – az ingatlanhasznosítás „eredményére” vonatkozó új szabály

A T/6636. számú törvénymódosító javaslat jelentősen át kívánja alakítani az alapítványok, közalapítványok, egyesületek, köztestületek adóalapjának megállapítására vonatkozó szabályokat. A legmarkánsabb módosítás az, hogy az ingatlan használatának átengedése, átruházása – törvény erejénél fogva – nem vállalkozási tevékenységnek minősülne, viszont az e tevékenységből származó „eredmény” – az alapcél szerinti/közhasznú bevétel és költség a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét módosító tételkénti alkalmazása következtében – a társasági adóalap részét képezné.

Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózókra vonatkozó speciális szabályok

A T/6638. számú törvénymódosító javaslat által beiktatandó módosítások az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózók társasági adókötelezettségének megállapítására vonatkoznak.

Az első ízben a 2016. üzleti évtől – választásuk szerint – „áttérő” adózóknak speciális korrekciós tételeket is alkalmazniuk kell majd (Tao. tv. 18/B. – 18/C. §).

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016