A munkavállalók lakáshoz való jutását az elmúlt években több kormányzati intézkedés is segítette. Ettől függetlenül munkáltatói támogatások sem veszítettek jelentőségükből. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyre több munkáltató kíván segíteni munkavállalójának, amit alapvetően az ösztönöz, hogy a munkáltató adómentesen is támogathatja munkavállalóinak lakáshoz jutását, és így ez a juttatás adótervezési szempontból sem közömbös.

A támogatási cél és a támogatás módja többféle lehet. A támogatások elszámolását azonban bonyolítja, hogy nem csupán a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), hanem a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (Kormányrendelet), továbbá az eljárási szabályokat tartalmazó 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szabályait is figyelembe kell venni. Ezen jogszabályok együttes betartása mellett nyílik meg a munkáltatói juttatások adómentessége.

A három rendelet együttesen szabályozza többek között:

• a jogviszonyt, amely lehetővé teszi az adómentes támogatás folyósítását,
• az adómentesen nyújtható támogatás összegét, amely abszolút értékben és a felmerülő költségek százalékában is korlátozott,
• a támogatás folyósításakor figyelembe veendő időtartamot, és ezen időtartam alatt nyújtott korábbi támogatások összegét,
• a támogatás felhasználásának lehetőségeit, avagy a támogatott célokat,
• a támogatás folyósításának módját,
• a folyósított támogatás felhasználásának ellenőrzési kötelezettségét,
• az igazolások és az adatszolgáltatások körét és idejét, valamint
• a munkáltató, a munkavállaló és a hitelintézet/kincstár kötelezettségeit.

Az Szja tv. értelmében a lakáscélú támogatást sem bér, sem egyéb munkához kapcsolódó jövedelem (pl. jutalom, prémium stb.) helyettesítésére nem adható. Azt azonban egyetlen jogszabály sem tiltja, hogy egyéb – nem kötelezően adandó – juttatások terhére történjen forrás átcsoportosítás.

A lakásszerzéssel kapcsolatos kiadások (vételár, építési költség, hiteltörlesztés stb.) nagyon sok munkavállalót érintenek, ezért a munkáltatói lakáscélú támogatás – tekintettel annak adómentességére – komoly alternatívája lehet a klasszikus béren kívüli juttatásoknak.

Amennyiben a munkáltató módjában áll forrást biztosítani lakástámogatási célra, legátláthatóbban a cafeteria rendszerbe illeszthetően működhet a támogatás. Természetesen cafeterián kívül is adható támogatás.

A támogatható magánszemélyek köre

A munkáltatói lakáscélú támogatás nem minősül az Szja tv. 71. § szakasza szerinti béren kívüli juttatásnak. Ezért arra nagyon figyelni kell, hogy ez a támogatás kizárólag a munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottaknak adható. A társas vállalkozás közreműködő tagjai ilyen juttatást nem kaphatnak. Természetesen nincs jogszabályi előírás a munkaviszonyban eltöltött időre, a munkaviszony kezdetére és arra sem, hogy a munkavállaló foglalkoztatása teljes munkaidőben történjen. Arra sincs jogszabályi előírás, hogy a juttatás folyósítása után a támogatott munkavállaló nem szüntetheti meg a munkaviszonyát. A munkáltató hatáskörébe tartozik, hogy ebben az esetben miként kíván eljárni.

A szabályzat

A munkáltatói lakáscélú támogatások esetében a munkáltatónak szabályzatot kell készítenie arról, hogy milyen feltételrendszer mellett kívánja a támogatást folyósítani (kik, milyen ismérvek mentén, milyen gyakorisággal és milyen összegben lehetnek jogosultak a támogatásra). Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes munkavállalót azonos feltételek mellett kellene támogatnia, azt sem jelenti, hogy azonos összegeket kellene rendelkezésre bocsátani, de még csak azt sem, hogy minden – akár régi, akár új belépő – alkalmazottnak alanyi jogon járna ez a támogatás. Arra azonban érdemes oda figyelni, hogy amennyiben a vállalkozás egyetlen munkavállalóval rendelkezik és ez a munkavállaló történetesen a többségi tulajdonos, akkor a támogatás folyósítása adókockázattal jár. Meg van az esélye annak, hogy az átutalt összeget osztalékká minősíti az adóhatóság. Ebben az esetben 15% szja és 14% eho hiány állapítható meg. Az adóbírság már csak ráadás.

A lakáscélú felhasználás

Az Szja tv. 3. § 73. pontja értelmében lakásnak minősül az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 9.3.1. pontja értelmében lakáscélú felhasználásnak minősül, és így adómentesen támogatható:

• a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának megszerzése (vásárlás, csere),
• a belföldön fekvő lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,
• belföldön fekvő lakás zártvégű lízingbe vétele (nyílt végű lízing nem),
• a belföldön fekvő lakás építése, vagy építtetése,
• a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése (bővítés)
• belföldön fekvő lakás korszerűsítése,
• belföldön fekvő lakás akadálymentesítése.

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja értelmében lakáscélú felhasználásnak minősül, továbbá:

• a munkáltató által – korábban – lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege,
• hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól – felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetésére nyújtott támogatás.

Amennyiben a munkáltató az adómentes résztől nagyobb összegű tartozást enged el munkavállalója javára, akkor a Szja tv. 4.§ (2) c) pontja értelmében a magánszemély nem pénzben szerzett bevételének minősül az elengedett tartozás összege. Az szja fizetési kötelezettségen felül járulékfizetés is terheli mind a juttatót, mind a magánszemélyt. Mindemellett az illetéktörvény szabályait is szem előtt kell tartani.

A munkáltatói kölcsön elengedése az egyes nyereségadó törvény hatálya alá eső munkáltatók adóalapját eltérően érinti. A Tao tv. 8.§ (1) dzs) h) 1. pontja értelmében nem növeli az adózás előtti eredményt az a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, amely magánszemély javára történik. A Kiva tv. 20. § (5) b) pont értelmében a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a hitel vagy kölcsön nyújtása.

Az adómentesen nyújtható támogatás összege

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja értelmében a támogatás összege nem haladhatja meg:

• a lakás vételárának, a teljes építési költségnek vagy a korszerűsítés költségének 30%-át,
• a támogatás összege legfeljebb 5 millió forint lehet. Az adóévben és az adóévet megelőző négy évben bármilyen formában lakáscélra nyújtott munkáltatói támogatások összege összeszámítandó. A munkáltatónak tehát vizsgálnia kell azt is, hogy a folyósítás évében vagy az azt megelőző 4 évben más munkáltató adott-e már adómentes lakástámogatást az érintett munkavállalónak. erről a munkavállaló nyilatkozatát be kell kérnie.

A további feltételrendszerrel a cikk 2. részében foglalkozunk.

* * *

Legyél az elsők között! Írd be tavaszi konferenciáink dátumait már most a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016 – TAVASZ