Előző cikkünkben végignéztük, milyen kérdéseket kell átgondolni a végelszámolás megindítása előtt. Ha eldöntöttük a végelszámolást, akkor a következő számviteli feladatokra kell számítanunk. A végelszámolás számviteli feladatait a 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza.

Számviteli feladatok a végelszámolás megindításakor

A végelszámolásra kerülő vállalkozás vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – a normál üzletmenet üzleti évéről tevékenységét lezáró beszámolót készít a számviteli törvénynek, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendeletnek az adott gazdálkodóra vonatkozó előírásai szerint. A tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni és a jóváhagyásra jogosult testülettel elfogadtatni, azt – kötelező könyvvizsgálat esetén – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a 30. napon a végelszámoló részére át kell adni. A tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni. A tevékenységet lezáró beszámolót – kötelező könyvvizsgálat esetén – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.

A beszámoló tulajdonosok általi elfogadásakor – ha arra van fedezet – osztalékot jóvá lehet hagyni.

Számviteli feladatok a végelszámolás időszaka alatt

A végelszámoló a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege (az azt alátámasztó leltár) alapján végelszámolási nyitó mérleget (nyitó leltárt) készít. A végelszámolás alatt álló vállalkozás könyvviteli nyilvántartásait a végelszámolási nyitó mérleg (nyitó leltár) adatai alapján nyitja meg, az eszközök és azok forrásai változását érintő gazdasági eseményeket a számviteli törvény, illetve a kormányrendelet könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásai szerint számolja el. A végelszámoló a végelszámolási nyitó mérleg (nyitó leltár) adatait a hitelezők igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján – szükség szerint – korrigálja. Ennek során dönthet a végelszámolási nyitó mérlegben (nyitó leltárban) nem szereplő követelések, illetve kötelezettségek felvételéről, továbbá értékhelyesbítés és értékelési tartalék, időbeli elhatárolás, értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, céltartalék elszámolásáról, a korábban ilyen címen elszámolt összegek módosításáról. A végelszámoló ezekről az eltérésekről (korrekciókról) tételes (eszközönkénti-forrásonkénti részletezésben) jegyzéket készít, és az általa megállapított eltérésekkel módosítja a végelszámolási nyitó mérleg adatait.

A végelszámoló által készített korrigált végelszámolási nyitó mérleg:

– első oszlopa a végelszámolási nyitó mérleg adatait,

– második oszlopa a végelszámoló által megállapított eltéréseket,

– harmadik oszlopa pedig az első és második oszlop összevont adatát tartalmazza.

A korrigált végelszámolási nyitó mérlegben az eltérések együttes adózás előtti eredményt érintő összegéből

– az adózott eredmény sorba kell beállítani a számított (kalkulált) társasági adóval csökkentett részt, míg

– a számított (kalkulált) társasági adó összegét a kötelezettségek között kell kimutatni.

Az eltérésekkel a megnyitott könyvviteli nyilvántartások adatait kell módosítani, a módosításokat – az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék összegét érintő tételek kivételével –  a megfelelő eredményszámlával szemben kell elszámolni. A korrigált végelszámolási nyitó mérleg készítésekor a könyvviteli nyilvántartásokat nem szabad lezárni, illetve társasági adóbevallást sem kell készíteni.

A végelszámolónak a korrigált végelszámolási nyitó mérleget a végelszámolási nyitó mérleg elkészítését követően legfeljebb 75 napon belül kell elkészítenie és azt a vállalkozás legfőbb szerve elé terjesztenie, azonban azt nem kell letétbe helyezni, közzétenni. A korrigált végelszámolási nyitó mérleg a végelszámoló döntésének megfelelő értéken tartalmazza a végelszámolásra átvett vállalkozás eszközeit és kötelezettségeit, a végelszámolás kezdő időpontjában meglévő vagyonát.

A végelszámolás időszaka alatt a végelszámoló 12 hónaponként beszámolót köteles készíteni, ha a végelszámolás 12 hónap alatt nem fejeződik be (ez azt jelenti, hogy a végelszámolás indításával új üzleti évek kezdődnek).

A végelszámoló a végelszámolás első üzleti évéről olyan beszámolót köteles készíteni, amelynek

– mérlege külön-külön oszlopban tartalmazza a végelszámolási nyitó mérleg adatait, illetve korrekció esetén a korrigált végelszámolási nyitó mérleg adatait, valamint az üzleti év záró adatait;

– eredménykimutatása az előző üzleti év adatai mellett külön-külön oszlopban tartalmazza a végelszámoló által megállapított korrekciók eredményre gyakorolt hatását, a tárgyévi tevékenység bevételeit, költségeit, ráfordításait, valamint ezek összevont adatait (a tárgyévi üzleti év adatait).

A végelszámolás időszaka alatt készített beszámolóban is a jelentős összegű hibákkal összefüggő, az előző üzleti év(ek)vel kapcsolatos módosításokat külön oszlopban kell bemutatni. A végelszámolás időszaka alatt készített beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni.

A végelszámolás időszaka alatt készített (a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott) beszámolót – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt – a végelszámolási időszak üzleti éve mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni.

A vitatott hitelezői igények fedezetére, továbbá a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási, kártérítési kötelezettségek rendezésére az eredménytartalékkal szemben képzett lekötött tartalékot kell képezni. Amennyiben a végelszámolás időszaka alatt a vitatott hitelezői igények rendezésre – kielégítésre, vagy a hitelezők részéről elengedésre – kerülnek, akkor az ilyen címen képzett lekötött tartalékot fel kell oldani. Ha a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére az ügy összes körülményei figyelembevételével képzett lekötött tartalékot, illetve az ennek megfelelő eszközt (pénzeszközt) harmadik személynek át kell adni, az átadást a lekötött tartalékkal szemben kell elszámolni.

Amennyiben a végelszámoló a cég vagyonához tőke-hozzájárulás teljesítésére köteles, a végelszámoló által teljesített tőke-hozzájárulást a saját tőkébe (az eredménytartalékba) kell elszámolni.

Ha a végelszámolás alatt álló vállalkozás legfőbb szerve a végelszámolás megszüntetéséről és a gazdálkodó működésének továbbfolytatásáról dönt, akkor a végelszámolás megszüntetésének időpontjáról is döntenie kell. A végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének időpontjával – mint mérlegfordulónappal – köteles a végelszámolási időszakról beszámolót elkészíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni, valamint azt a mérlegfordulónapot követő ötödik hó végéig letétbe helyezni, közzétenni.

Ha a végelszámoló kezdeményezésére a vállalkozás felszámolását rendelik el, a végelszámoló a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – köteles a végelszámolási időszakról beszámolót elkészíteni, a felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet előírásainak figyelembevételével, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Az így elkészült beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia, azonban a beszámolót a mérlegfordulónapot követő 30 napon belül köteles letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.

Amennyiben a vállalkozás a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendelte el, a végelszámoló a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját (kényszertörlési eljárás megindításáról szóló bírósági végzés közzétételének napja) megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – köteles a végelszámolási időszakról beszámolót elkészíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Az így elkészült beszámolót szintén nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.

A végelszámolás időszaka alatt készült beszámolók tulajdonosi elfogadásakor – ha arra van fedezet – osztalékot jóvá lehet hagyni.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal – mint mérleg-fordulónappal – a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró beszámolót köteles készíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni.

Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló köteles azokat tételesen piaci értéken értékelni, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségek átértékeléséből adódó különbözetet pedig az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között – a könyvviteli számlák zárása előtt – elszámolni.

A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, értékelési különbözet, illetve értékelési tartalék, valamint aktív és passzív időbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki.

Ezért a piaci értéken történő értékelés elszámolása előtt a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni, a követelés jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések közé, a kötelezettség jellegű időbeli elhatárolásokat a kötelezettségek közé át kell vezetni, az egyéb időbeli elhatárolásokat az egyéb ráfordításokkal, illetve az egyéb bevételekkel szemben, a céltartalékokat az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni. Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló vállalakozás eszközei között olyan eszközök is vannak, amelyek után az áfa törvény szerint a tulajdonosoknak történő eszköz-kiadáskor áfa fizetési kötelezettség keletkezik, akkor a fizetendő általános forgalmi adót a kötelezettségek közé be kell állítani az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve, ha az a tulajdonosokra áthárítható, a tulajdonosokkal szembeni követelésként.

A végelszámoló díját, továbbá – amennyiben a végelszámolás befejezéséig azokat nem számolták el – a végelszámolás költségeit, az iratanyag őrzésének a költségeit és a vállalkozás megszűnésével kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, ráfordításokat (ideértve az adófizetési kötelezettségeket is) a kötelezettségek közé kell beállítani a megfelelő költségekkel, ráfordításokkal szemben. A végelszámolás befejezéséig el nem számolt, a vagyon kiadásáig – a kiadandó eszközökhöz kapcsolódóan – felmerülő bevételeket a megfelelő bevételek között a követelésekkel szemben kell figyelembe venni.

A végelszámolást befejezésekor készült beszámoló a saját tőkét még tartalmazza, azt nem lehet a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként kimutatni.

Ebben az esetben a végelszámolást lezáró beszámolót a vállalkozás törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló mérlegfordulónapját követő 60 napon belül letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. A beszámoló és az azt alátámasztó leltár alapján zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A zárómérleg annyiban tér el az éves beszámoló mérlegétől, hogy abban – az éves beszámolóban szereplő – adózott eredmény az eredménytartalékba átvezetésre kerül.

A vagyonfelosztási javaslatba a beszámoló mérlegében kimutatott eszközöket a következők szerint – elkülönítve – kell beállítani:

– a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott vagyoni eszközök;

– a beszámoló mérlegében kimutatott kötelezettségek (ideértve a lekötött tartalékként kimutatott kötelezettségeket is) rendezésére szolgáló eszközök;

– a tulajdonosok részére kiadandó eszközök.

A vagyon kiadása

A vagyonfelosztási javaslat elfogadásakor a végelszámolás alatt álló vállalkozás legfőbb szerve dönt a felosztott vagyon kiadásáról. A végelszámoló a vagyon kiadását akkor kezdheti meg, ha a vállalkozó törlésére vonatkozó végzést a cégbíróság meghozta.

A végelszámoló a vagyoni eszközök kiadása, a beszámoló mérlegében szereplő kötelezettségek rendezése előtt köteles a könyvviteli nyilvántartásokat újra megnyitni, a vagyoni eszközök kiadását, a kötelezettségek rendezését a számviteli törvény előírásai szerint bizonylatolni, a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Nyitást követően kell – a vagyonfelosztási javaslatnak megfelelően – a saját tőkét a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként kikönyvelni. A végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, ha a vagyoni eszközök kiadása, a kötelezettségek rendezése megtörtént, ha a könyvviteli nyilvántartások értékadatokat nem tartalmaznak.

A vagyon kiadásának számviteli elszámolása, ha az pénztől eltérő eszközben történik:

• piaci értéken

T 31. Vevőkövetelések

            K 9. Bevételek

            (kapcsolódó tétel: az eszközök könyv szerinti értékének kivezetése a 8-as számlaosztályba)

• a beszámítás elszámolása

T 479. Tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek

            K 31. Vevőkövetelések

            K 36. Egyéb követelések tulajdonosokkal szemben (fizetendő áfa miatt)

Egyéb adókkal (pl. szja, szocho) kapcsolatos követelés beszámítása:

T 479. Tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek

            K 36. Egyéb követelések tulajdonosokkal szemben

A vagyon kiadásának számviteli elszámolása pénzben:

T 479. Tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek

K 38. Pénzeszközök

A vagyon kiadásáig többlet-pénzbevétel, illetve pénzbevétel-elmaradás adódhat a pénzeszközök kamatából, a devizák árfolyam különbözetéből, amely különbözetet indokolt a tulajdonosoknak közvetlenül kiadni (a tulajdonost terhelő esetleges adó megfizetése után), illetve a különbözet a tulajdonosokat terheli (az ő veszteségük).

A hitelezőkkel szembeni tartozások rendezése is – a megfelelő kötelezettség számlával szemben – az előbb leírtak szerint történik.

Cikksorozatunk következő részében az egyszerűsített végelszámolás alkalmazhatóságának lehetőségeit elemezzük.

* * *

Értesülj első kézből a 2020. évi jogszabályváltozásokból>> Adóegyetem 2020

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén:

• Hagyományos, kétnapos továbbképzés
• Mérlegképes könyvelők elektronikus továbbképzése