Az 1994. évi LIII. bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) új rendelkezései szerint 2017.június 17-től a belépő munkavállaló – amennyiben nem ad le tartozásigazolást – köteles nyilatkozatot tenni annak hiányáról. Ebben a cikkben megnézzük a kapcsolódó részletszabályokat.

Régi rendelkezés, hogy amennyiben az adós nem fizeti meg határidőre tartozását, a végrehajtásra jogosult szerv közvetlenül – egyéb esetben végrehajtói közbenjárással – érvényesítheti a kötelezettség behajtását. Az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint (továbbiakban: Mt.), a munkabérből való levonásnak jogszabály alapján vagy – gyermektartásdíj kivételével a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A levonásmentes munkabér összege megegyezik az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegével, ami 2008. január 1-től változatlanul 28.500 Ft. A munkaviszony alapján kapott nettó munkabérből legfeljebb 33 %-ot lehet levonni. Több letiltás esetén azonban 50 %-ig terjedhet ez az összeg, továbbá ha a követelés tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, vagy jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg átutalni a végrehajtói számlára. További kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon:

• értesítse az adóst a letiltásról,
• intézkedjen, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek,
• értesítse a letiltás foganatosításáról, vagy annak akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

Mint a bevezetőben is említettem, a Vht. 78§ (4) rendelkezései szerint a munkáltató köteles a belépő munkavállalótól tartozásigazolást bekérni, és a végrehajtást folytatni. A tartozásigazolás hiányáról a munkavállaló a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni. Ez az új rendelkezés egyrészről plusz adminisztrációs terhet ró a munkáltatóra, másrészről az érdekeit védi. Ugyanis ha a belépő munkavállalótól nem kéri az előző munkahelyen kiadott igazolásokat, és nem nyilatkoztatja tartozás nem létéről, az súlyos anyagi következménnyel járhat. Ebben az esetben ugyanis a munkáltató a letiltás összegéig készfizető kezesként felel, miszerint a jogosult a kötelezett mellőzésével egyenesen a kezes ellen is fordulhat. Tehát a munkáltató köteles haladéktalanul eleget tenni a fizetési felszólításnak, esetleg neki kell kiegyenlíteni az adós tartozását.

Nem célom, hogy bárkit is ijesztgessek, hiszen a gyakorlatban elég gördülékeny a kommunikáció a végrehajtást kérő és a munkáltatók között. Tegyük fel, hogy egy belépő munkavállaló nem adja le az említett igazolást, a nyilatkozat is elmarad, de tartozása van. A végrehajtó viszonylag hamar észreveszi, ha nem érkezik a munkavállalótól a levonandó összeg, vagyis megszakad az addigi befizetés. Ekkor az Egészségbiztosítási Pénztártól lekérik az adós munkáltatójának adatait, akit napokon belül felszólítanak a letiltás foganatosítására. Kb. 1 hónap türelmi idő letelte után a munkáltatóval szemben – amennyiben nem vonja a követelés összegét – a végrehajtó rendbírság kiszabását kezdeményezheti a bíróságon. Ha akadályoztatásnak minősül a munkáltató részéről a letiltás foganatosításának mellőzése, a céget és az ügyvezetőt is 500 000 Ft-ig terjedő bírság megfizetésére kötelezhetik.

Fentiek miatt nagyon figyeljünk oda új munkavállalók esetén a pontos adminisztrációra, és a határidők betartására!

* * *

Értesülj első kézből a 2018. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2018

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2018 helyszínei és időpontjai 2017-ben:

Budapest I. – november 23.- november 24.
Székesfehérvár – november 23.- november 24.
Pécs – november 27.- november 28.
Nagykanizsa – november 27.- november 28.
Debrecen – december 4.- december 5.
Miskolc – december 4.- december 5.
Győr – december 7.- december 8.
Budapest II. – december 11.- december 12.
Szolnok – december 11.- december 12.
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.