2026. június 6-i hatállyal módosult a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet. A nyilvánosságban sokszor csak vendégmunkás stopként hivatkozott intézkedés ugyan szűkíti a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásához kapcsolódó lehetőségeket, közel sem biztos, hogy a kívánt hatás elérésére alkalmas.

Vendégmunkás-tartózkodási engedély

A változások nyomán vendégmunkás-tartózkodási engedély a továbbiakban sem munkaerő-kölcsönzés céljából, sem saját állományban történő foglalkoztatás céljából nem adható ki. E változás a már kiadott, érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedély alapján történő foglalkoztatás jogszerűségét nem érinti, a már vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók az engedélyükben meghatározottak szerint továbbra is foglalkoztathatók. A változások hatálybalépésekor már vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók esetében emellett a továbbiakban is lehetőség lesz az engedély meghosszabbítására, illetve újbóli kiadására, ennek megfelelően a jelenleg már Magyarországon dolgozó munkavállalók továbbfoglalkoztatását a hatóság a jövőben is engedélyezheti, a munkavállalók foglalkoztatását aktuális engedélyük lejárta okán a változások következtében nem szükséges végleg megszüntetni. 

Foglalkoztatási célú tartózkodási engedély

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadásának feltételeit a jogszabály-módosítás nem érinti, arra tehát továbbra is csupán Örményország, Georgia, illetve a Fülöp-szigetek állampolgárai lehetnek jogosultak. 

Lényeges lehet ugyanakkor, hogy a Fülöp-szigetek kapcsán a továbbiakban már egyedileg szükséges vizsgálni, hogy az ország rendelkezik-e Magyarországon olyan, a Fülöp-szigetek által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó magyar jogszabályokban, illetve az Európai Unió jogi aktusaiban foglaltak be nem tartása esetében állampolgára elhagyja Magyarország területét, és ebbe az országba visszatér, illetve kötött-e Magyarországgal vagy az Európai Unióval visszafogadási megállapodást. Előbbi feltétel teljesülését eddig egy KKM közlemény állapította meg, ennek visszavonásával a feltétel teljesülését a hatóság a továbbiakban egyedileg vizsgálja. E változásnak ugyanakkor az engedélyezés gyakorlatára vélhetően – legalábbis a kormányrendelet bevezető részében foglaltak alapján – nem lesz hatása és a Fülöp-szigetek állampolgárai továbbra is részesülhetnek foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyben. Nem zárható ki ugyanakkor az sem, hogy a közlemény visszavonása után a minisztériumi álláspont is megváltozik a Fülöp-szigetek magyarországi irodája, valamint állampolgárai foglalkoztatása vonatkozásában. 

A munkaerő-kölcsönzés lehetőségei

Habár a jelenlegi változások a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet szabályait nem érintik, annak 20. § (1) bek. k) pontjában meghatározott rendelkezése a fenti változások tükrében különös jelentőséget nyer. E szabály szerint ugyanis a szakhatóság nem köteles a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának támogatását megtagadni, ha annak foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzést valósít meg, amennyiben a foglalkoztató olyan minősített kölcsönbeadó, aki a regisztrációs és foglalkoztatási díjat megfizette. E szabályra tekintettel a harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatása jogszabály alapján foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel is lehetséges, legalábbis a szakhatósági támogatásnak jogszabályi akadálya nincs. E lehetőség a kérelmezők számára ugyan korábban is nyitva állt, ám a kifejezetten munkaerő-kölcsönzés céljából kedvezőbb feltételeket biztosító vendégmunkás-tartózkodási engedély mellett a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt a gyakorlat a belső állományban történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó engedélynek tekintette, így munkaerő-kölcsönzési célú felhasználása eddig nem volt jellemző. A hatóság e tárgykörhöz kapcsolódó álláspontja, illetve gyakorlata ennek okán nem is ismert, a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély munkaerő-kölcsönzés céljából történő kiadása ennek hiányában a gyakorlatban biztosra jogszabályi akadály hiányában sem vehető.

***

5percAdó ajánló

A nemzetközi foglalkoztatás, a külföldi munkavégzés és a határon átnyúló munkaviszonyok egyre összetettebb társadalombiztosítási kérdéseket vetnek fel. Az uniós koordinációs szabályok, a kétoldalú egyezmények és a folyamatos jogszabályi változások miatt ma már elengedhetetlen a naprakész, speciális szaktudás.

Ezt a célt szolgálja a PENTA UNIÓ Zrt. >>Minősített Nemzetközi TB Szakértő képzése képzése, amely magas szintű szakmai keretek között nyújt átfogó ismereteket a nemzetközi TB legfontosabb területeiről.