Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásokra vonatkozó jogszabályok legutóbb 2016 augusztusában változtak, de 2016. utolsó napjaiban is megjelent egy NGM rendelet, amely tartogat számunkra néhány új rendelkezést.

A 2016. december 30-án hatályba lépett 66/2016. NGM rendelet módosította az adómentes munkáltató lakáscélú támogatás vonatkozásában a hitelintézeti igazolásra, a méltányolható lakásigénynek való megfelelésre, illetve a támogatás felhasználásának igazolására vonatkozó (15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletben szabályozott) előírásokat az alábbiak szerint.

Hitelintézeti igazolás

Az új rendelkezés értelmében a hitelintézet vagy kincstár, amely a munkáltató megbízásából a támogatás átutalását indította, a támogatás adómentességéhez szükséges igazolást akkor is kiadhatja, ha a munkáltató megbízásából a támogatás összegét belföldön levő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez nyújtott támogatás során az eladó által adásvételi vagy más visszterhes szerződésben megjelölt pénzforgalmi számlára folyósította. E rendelkezés visszamenőleg, már 2014. április 4-étől alkalmazható.

A korábbi szabályozás alapján a hitelintézet, illetve a kincstár igazolása csak abban az esetben volt kiadható, ha hitelintézet vagy kincstár a támogatás összegét a magánszemélynek hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalta.

Méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata

A munkáltatónak az SZJA törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. alpont c) pontjában meghatározott méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a magánszemély azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza. Ennek megfelelően e helyen a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletből is törlésre került a korábban „vezérfonalként” alkalmazott, lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendeletre történő hivatkozás.

A módosított szabályozás alapján pontosításra került, hogy az együtt költöző, együtt lakó gyermektelen, egy- vagy kétgyermekes – az SZJA törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. alpont d) pontja szerint fiatalnak minősülő – házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket mely jogszabályok előírásain alapuló okiratok igazolják.

Míg korábban ez csak a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat lehetett, a jövőben elfogadható lesz a

• lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Kormányrendelet szerinti családok otthonteremtési kedvezményének igénybevétele esetén a kedvezményt biztosító hitelintézet által kiállított okirat, illetve
• az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásokról szóló 16/2016. (II. 10.) Kormányrendelet vagy a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény igénybevétele esetén a kedvezményt biztosító hitelintézet által kiállított okirat is.

Újdonság, hogy amennyiben a fiatal házaspár megelőlegező kölcsönt vagy családi otthonteremtési kedvezményt nem vett igénybe, a később születendő gyermekek számáról közös nyilatkozat tehető. E rendelkezés már 2016. augusztus 1-től alkalmazható.

Támogatás felhasználásának igazolása

A hitelintézettől, vagy a korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek (különösen: kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, jelzálogjog törlési díj, előtörlesztési díj és az olyan biztosítási díj, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a vételár, a teljes építési költség, a korszerűsítésre fordított költség és a támogatás arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés igazolására, a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az tartalmazza az SZJA törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontjában meghatározott lakáscélú felhasználás költségére vonatkozó adatot.

A jövőben a fent felsorolt támogatható célok közé tartozik az az összeg is, amely a hitelszerződésből megállapítható módon vagy hitelintézeti igazolás alapján közvetve szolgálja a tőke törlesztését (ez a rendelkezés is 2014. április 4-étől alkalmazható).

A támogatás felhasználásának igazolása során lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése, illetve korszerűsítése esetén nemcsak az a számla számolható el, amely a magánszemély vagy a magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére került kiállításra, hanem a magánszemély élettársának a nevére szóló is.

A támogatás felhasználását a jövőben a rendeletben felsorolt okiratok, bizonylatok másolatával is lehet igazolni – e rendelkezés mindenképpen üdvözlendő, hiszen így például nem szükséges az eredeti, törlesztést igazoló bankszámlakivonatokat elkérni a munkavállalóktól – legalábbis 2016. december 30-át követően.

* * *

Amennyiben szeretnél velem személyesen is találkozni, és érdekelnek a telephelyekre, fióktelepekre vonatkozó legfontosabb adózási és számviteli előírások, akkor jelentkezz 2017. január 14-ig kedvezményesen a Telephely keletkezésének kérdései címmel 2017. március 14-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!