Az 5percAdó korábbi cikkéhez csatlakozva – melyben ismertetésre került az életbiztosítások személyi jövedelemadó vonzata – mai írásunkban a vállalkozások által kötött életbiztosítások számviteli elszámolásainak tudnivalóit foglaljuk össze.

Az életbiztosítások típusai

Az életbiztosításoknak három fajtája van: elérési vagy kockázati biztosítás, illetve ezek kombinációja.

Az elérési biztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha biztosított a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor a szerződésben megjelölt kedvezményezett részére a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a szerződés lejárata előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díjak és a felhalmozott hozam a kedvezményezettet illeti.

Kockázati életbiztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor a kedvezményezett részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik. Ez a biztosítás hitelfedezeti életbiztosításként is használható.

Vegyes biztosítás esetén a biztosítási esemény egy előre meghatározott időpontban (a biztosítás lejáratakor) a biztosított életben léte, vagy a biztosítás időtartama alatt bekövezett halála.

Számviteli elszámolás

A vállalkozások által fizetett biztosítási díj számviteli elszámolása attól függ, hogy az azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy pedig olyan jogokat keletkeztet a vállalkozás számára, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj fizetésével nem vagy egy későbbi cselekménytől függően következik be. A számviteli elszámolást viszont nem befolyásolja, hogy a biztosított a társaság munkavállalója vagy annak közeli hozzátartozója, illetve, hogy a biztosítási szerződés csoportos szerződés, ahol lehetőség van a biztosítottak cseréjére.

A vállalkozások által kötött életbiztosítások közös jellemzője, hogy a szerződő fél a vállalkozás, a biztosított a munkavállaló (vagy nem munkavállaló, de természetes személy), kifizetés pedig a biztosítási esemény bekövetkeztekor történik, amely lehet a biztosítás futamidejének lejárata (elérés), visszavásárlás vagy pedig halál.

1. eset:

A kedvezményezett a munkavállaló és a vállalkozás által a biztosítás megkötésekor közösen megnevezett természetes személy.

Ekkor a biztosított hozzájárulása szükséges a biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához, valamint a kedvezményezett személyének megváltoztatásához. Ha a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosított a szerződő fél helyébe léphet.

Ha a biztosított a vállalkozás munkavállalója, vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja, akkor a biztosítás gazdálkodó szervezet által fizetett folyamatos és eseti díjai személyi jellegű egyéb kifizetés költségeként számolandóak el és társasági adó szempontjából elismert költségnek minősülnek.

Ha a biztosított nem a vállalkozás munkavállalója, vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja, akkor a biztosítás díját egyéb szolgáltatás költségeként kell elszámolni, amely társasági adó szempontból nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősül.

Ha a befizetett díj folyamatos (havi, negyedéves vagy éves), és a biztosítási időszak túlnyúlik a mérlegfordulónapon, akkor a tárgyévben felmerült összegnek a következő üzleti évet terhelő része aktív időbeli elhatárolásokkal szemben felvehető.

Ha a biztosítási díj egyszeri vagy eseti díj, azt egy összegben kell költségként elszámolni, az időarányosítás elve ebben az esetben nem értelmezhető.

2. eset:

A kedvezményezett a biztosított hozzájárulásával a vállalkozás és/vagy a biztosított személy előre lemond arról a jogáról, hogy a szerződés megszüntetésének szándéka esetén az eredeti szerződő helyébe lépjen, ideértve a visszavásárláshoz való előzetes hozzájárulását is.

Ilyen biztosítás esetén a befizetett összeget biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni.

Amiatt, hogy a vállalkozásnak a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, rész-visszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja, a vállalkozást – mint szerződőt – a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni.

Amennyiben a szerződés aláírásakor a biztosított az előzőekben említett jogairól lemondott -, akkor a biztosítási díjat (unit linked biztosítások esetén azok díjtartalékba kerülő részét) nem lehet költségként elszámolni. Ugyanígy a fizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, ha például a biztosított előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezett jelölés jogáról. Ezekben az esetekben mindaddig, amíg a biztosítási szerződés a vállalkozás számára meg nem szűnik, a befizetett biztosítási díjat a vállalkozásnál a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni.

A vállalkozás a biztosító által a biztosítási esemény bekövetkeztekor fizetett összegből először a korábban fizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni. A biztosító által fizetett összeg és a követelésként kimutatott összeg különbözetét pedig annak jellegétől függően pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni. A pénzügyi műveletek között elszámolt biztosítói kifizetés összege a vállalkozás érdekében felmerülő költség/bevétel.

Ha bármely okból a vállalkozás biztosítóval szembeni követelését nem térítik meg, annak oka lehet, hogy:

• nem módosíthatóan utólag mégis a magánszemély válik kedvezményezetté,
• a biztosított a vállalkozás helyébe lép szerződőként.

Ekkor a biztosítóval szembeni követelés már nem fog megtérülni, ezért abban az időpontban, amikor a biztosításból származó jövedelmet már a biztosított személy fogja megszerezni, a követelést a személyi jellegű egyéb kifizetésekkel szemben kell elszámolni.

Példával szemléltetve:

Egy vállalkozás 10 éves lejáratra olyan életbiztosítási szerződést köt, amelynek biztosítottja a munkavállaló (pl. ügyvezető), kedvezményezettje a biztosított halálesetének bekövetkeztekor a munkavállaló által megnevezett természetes személy (pl. ügyvezető felesége), lejáratkor pedig a vállalkozás. Ebben az esetben az éves biztosítási díj megfizetése nem jelent végleges vagyonvesztést. Ezért a biztosító számára átutalt összeget a hosszú lejáratú követelések között kell kimutatni mindaddig, amíg a vállalkozás azt vissza nem kapja, illetve amíg a munkavállaló halála be nem következik és kedvezményezettként a vállalkozás helyébe a biztosított által megnevezett természetes személy lép.

Ha a biztosítási díjat a vállalkozás megkapja (nem következik be a biztosított halála), akkor a kapott összeggel csökken a követelés, a különbözetet pedig jellegének megfelelően pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni.

Ha a munkavállaló a biztosítási időszak alatt meghal, akkor a biztosítási díjat az általa megnevezett természetes személy pl. hozzátartozó kapja meg. Ezzel az időponttal kell az addig követelésként kimutatott biztosítási díjat a személyi jellegű egyéb kifizetések közé átvezetni.

* * *

Az 5percAdó rendezvény-ajánlata számvitel témakörben:

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem