Vállalkozásindítás: hogyan adjunk tanácsot?

A hatékony tanácsadás alapkérdései

Feltételezem, sokan kerültünk már olyan szituációba, hogy valaki eljött hozzánk tanácsot kérni vállalkozásindítással kapcsolatban és elmondta, milyen tevékenységet szeretne végezni, de már azt is közölte, hogy milyen formában, ráadásul azt is hozzátette, hogy KATA adózó akar lenni, mert a szomszéd sógorának a nagymamája azt mondta, hogy ilyen vállalkozást indítson, hiszen ez a legjobb. Gondolom, most sok olvasó bólogat!

A kérdés: hogyan is kezeljük ezt a helyzetet és hogyan legyünk gyorsak és hatékonyak? Ebben a cikkben szeretném – a teljesség igénye nélkül – megosztani az én gondolataim és gyakorlati tapasztalataim, ami reményeim szerint sokak hasznára válik.

A helyzet megismerése és a bizalom elnyerése

Természetesen a bevezetőben említett példa szélsőséges helyzetet mutat be, de valóban, a – leendő – ügyfél elsőként azt közli, milyen tevékenységet szeretne végezni és ebben kér tőlünk segítséget. Sokan tájékozódtak már ismerősöktől, internetes honlapokról, egyesek még a NAV ügyfélszolgálatát is felhívták és valóban alapos „kutatómunkát” végeztek, mire eljutnak hozzánk. Ahány ember, annyi variáció.

Mégis, nagyon fontos, hogy már az első találkozás alkalmával mi is alapos munkát végezzünk és a lehető legtöbb információt összegyűjtsük a választott tevékenységre vonatkozóan, hiszen e nélkül nem adhatunk megfelelő tanácsot. Sokaktól hallom, hogy a könyvelő „helyzetelemzés” nélkül rávágja, hogy melyik vállalkozási és adózási forma a megfelelő és nem is törődik a részletekkel, de higgyük el, megéri!

Ha az első találkozás alkalmával máris látszik rajtunk, hogy törődünk az ügyféllel, a legjobbat akarjuk neki, érdekelnek a részletek, tudjuk, mit kell kérdezni és szakszerűek, felkészültek vagyunk, akkor olyan bizalmat ébresztünk benne, hogy nem csak ő, hanem az ő ajánlására többek is megfordulnak majd az irodánkban!

Milyen kérdéseket tegyünk fel?

Elsőként javaslom, hogy ne álljunk meg annál, hogy az ügyfél kitalálta, hogy egyéni vállalkozó szeretne lenni és KATA adózást akar alkalmazni! Javaslom tájékoztatni őt arról, hogy érdemes végiggondolni több dolgot ahhoz, hogy eldönthessük. A végén lehet, hogy az általa jónak tartott variáció lesz az optimális, de érdemes meggyőződni róla, hiszen a „játék” zsebre megy!

Az egyszerűség kedvéért vegyük a leggyakoribb eseteket és szűkítsük le a kört! Tételezzük fel, hogy egyéni vállalkozás, betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság közül érdemes választani az ügyfélnek! Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, neki melyik a legoptimálisabb megoldás, tegyünk fel ilyen és ehhez hasonló kérdéseket:

Van-e heti 36 órát elérő munkaviszonya („főállása”)?

Miért fontos ez? Mert ha van, akkor sem egyéni vállalkozóként sem pedig társas vállalkozóként nem kell neki alapvetően havi szinten fizetnie „maga után” a járulékokat, ami igencsak kedvező! Csak a felhalmozódott nyereséget kell leadóznia. Ne felejtsük el, hogy egyéni vállalkozóként osztalékként kötelező leadózni az adózott nyereséget, míg bt vagy kft esetén a társasági adó megfizetése után szabadon dönthet, hogy kiveszi-e osztalékként a cégből, vagy „bent hagyja” a cégben az összeget. Itt tehát máris tudunk „spórolni”, hiszen bár végül az adó ugyanannyi lesz, mégsem mindegy, hogy kötelező-e vagy csak lehetőség saját jövedelemként kezelni a megtermelt és leadózott nyereséget.

Emellett azért is fontos ez az információ, mert KATA adózóként sem mindegy, hogy 25 vagy 50 (netán 75) ezer forintot fizet majd havonta.

Ha esetleg már van részmunkaidős állása, akkor érdemes javasolni neki, hogyha megoldható, bővítse fel heti 36 órára (találkoztam olyan esetekkel, ahol 35 órás munkaviszonyban volt valaki és csak heti 1 órára volt szüksége, amit meg is kapott a munkahelyén!)

Mennyi árbevételre számít éves szinten?

Sokan nincsenek még azzal sem tisztában, mennyi bevételre számíthatnak (leszámítva azokat, akik már korábban is végezték a tevékenységet és most szeretnék végre legalizálni), hiszen a legtöbb esetben nincs (és nem is lehet konkrétan) információjuk, így csak „tapogatóznak”. Ez természetes, de ha nincs is adat, akkor magyarázzuk el az adózási hátterét, hogy megértse, mennyire nem elhanyagolható ez az információ.

De miért is fontos ez a kérdés? Egyrészt az áfakör miatt. Amennyiben alapvetően nem áfamentes tevékenységről van szó, akkor figyelembe kell venni az alanyi mentesség lehetőségét is. Amennyiben a bűvös 6 millió alatt marad várhatóan a bevétel, akkor kalkuláljunk ezzel. Amennyiben már a tevékenység jellegénél fogva át fogja lépni ez a határt, akkor sincs nehéz dolgunk, várhatóan érdemes máris áfakörrel indítani (sőt, ha alaposan megnézem a törvény szövegét, választási lehetőségünk sincs). Amennyiben viszont bizonytalan az értékhatár elérése, akkor legtöbb esetben először induljunk el az alanyi mentesség lehetőségével és kalkuláljunk ezzel, majd vegyük górcső alá az áfakört is!

Az alanyi mentességen kívül a KATA értékhatár megállapításánál sem elhanyagolható, hogy mennyi lesz a bevétel, hiszen a 6 millió forint feletti rész 40%-kal adózik. A magas adó ellenére viszont itt is javaslom, hogy ne rettentsen el ez az aránytalanul magasnak tűnő adómérték, mert kalkuláltam már olyan esetet is, ahol közel 12 millió forint éves árbevételnél is megérte KATA adózónak lenni (tekintettel arra, hogy teljes egészében költségmentes szolgáltatási tevékenységet végzett az ügyfél)! Ezért javaslom kiszámolni erre az esetre is az éves összes adóterhet!

De ne feledjük: ha minden kötél szakad, és nem tudunk valószínűsíteni sem bevételt, akkor magyarázzuk el az ügyfélnek, hogy van még a tevékenység megkezdését követően is lehetőség arra, hogy időben lépjünk (pl. időnként megéri „sima” vállalkozói szja szerinti adózással indulni és csak év közben átlépni KATA adózás alá!)

Várhatóan mennyi költséget tud generálni éves szinten ehhez a bevételhez?

Ez kulcsfontosságú kérdés annak megállapításához, hogy mennyi jövedelemre lehet szert tenni! Hiszen a magasabb költségigényű tevékenységek esetén kevesebb jövedelem termelődik, míg egy – szinte – költségmentes tevékenységnél (pl. szellemi jellegű szolgáltatásnál) szinte az egész árbevétel jövedelemnek számít majd, így a várható költségek ismeretében máris láthatjuk, hogy mennyi jövedelem várható és így – ismerve az adott adózási módra vonatkozó szabályokat – könnyen kiszámítható, hogy mennyi adót kell majd éves szinten fizetnie az ügyfélnek!

A költségeknél az sem elhanyagolható, hogy milyen jellegű költségek lesznek! Hiszen az iparűzési adónál figyelembe vehető költségek (pl. magas anyagköltség, ELÁBÉ vagy közvetített szolgáltatás) magas összege esetén lehetséges, hogy pl. KATA adózóként nem érdemes választani az éves 50 ezres maximális iparűzési adófizetést, hanem jobban megéri az általános szabályok szerint adózni.

Hol legyen a székhely, telephely?

Ha már az iparűzési adónál tartunk: tudjuk, hogy vannak települések, ahol 2% az iparűzési adó, de rengeteg helyen ez az adó ennél (jóval) alacsonyabb, sőt, sok helyen be sem vezették azt. Amennyiben lehetőség van – a tevékenység jellegéből vagy más okból kifolyólag – székhely, telephely megválasztására, sokat spórolhatunk már az indulás előtt az ügyfélnek az optimális székhely vagy telephely választással és a későbbiekben az iparűzési adó megosztásához kapcsolódó megfelelő tájékoztatással.

Mennyi alaptőkével rendelkezik az ügyfelünk?

Mondanom sem kell, hogy tájékoztatnunk kell ügyfelünket az egyes gazdálkodási formák jellemző tőkeigényéről! Nem elég elmondani, hogy egyéni vállalkozónál nem kell alaptőke, a betéti társaságnál minimális és kft-nél pedig minimum 3 millió forint, de – főként kft esetében – arról is érdemes beszélni, hogy ezt milyen formán kell tudni prezentálni. Mert lehetséges, hogy ügyfelünknek nincs 3 millió forint készpénze, viszont rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges, nagyértékű tárgyi eszközökkel, amiket apportként be tud vinni a cégbe és máris lehetősége van kft-t alapítani! (Természetesen a felelősségi szabályokat se hanyagoljuk el ennél a témánál!)

Az alapítás költségei is fontosak, ugyanis egy egyéni vállalkozásnál nincsenek illetékek, eljárási díjak, míg cégalapításnál ezekkel is számolnunk kell – nem beszélve arról, hogy az adószám megszerzése egy egyéni vállalkozásnál ma már szinte csak egy pillanat, míg gazdasági társaságok esetében több napig is eltarthat!

Természetesen a fentieket még oldalakon keresztül lehetne folytatni, sőt, több száz oldalas, részletes tanulmányt is lehetne a témáról írni, ami meghaladja a cikk kereteit. Számos egyéb kérdést kell tisztázni annak érdekében, hogy megfelelő tanácsot tudjunk adni! Mindezek ellenére remélem, hogy a leírtak hasznosnak bizonyulnak és egy-két újabb ötletet adtak az olvasóknak! A legfontosabb tanácsom pedig továbbra is az, hogy legyünk felkészültek mindig a vállalkozás indításának témakörében (is), mivel a befektetett idő többszörösen megéri, hiszen mindannyian olyan ügyfélre vágyunk, aki nem a más által könyvelt anyagot adja át nekünk, hogy folytassuk, hanem olyanra aki „tiszta lapokkal indul”!

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be a konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!