Új elem a társasági adó sporttámogatási rendszerében

A látvány-csapatsportok támogatása alapján igénybe vehető adókedvezmény 2011-ben történt bevezetése óta a jogi szabályozása számos esetben változott. A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának köre új lehetőségekkel bővült ki, így jelenleg a társasági adó optimalizálására törekvő profitorientált vállalkozásoknak minden korábbinál több lehetősége nyílik arra, hogy a rendszerben rejlő lehetőségeket a lehető leghatékonyabb módon használják ki. Cikkemben a sporttámogatáshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételének a legfontosabb szabályait mutatom be – különös tekintettel az olimpiai pályázathoz kapcsolódó lehetőségekre.

Amint az sokak számára ismert a sporttámogatások rendszerében a támogatható tevékenységek köre 2016 márciusától bővült, ugyanakkor az eddigi lehetőségek is változatlanul megmaradtak. A kedvezmény igénybevételének szabályai szempontjából az egyes támogatási típusok jelentősen eltérnek egymástól, ezért érdemes röviden áttekinteni, mik is a jogosultság megszerzésének feltételei.

A sporttámogatáshoz kapcsolódó alapvető jogszabályi rendelkezéseket a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.), illetve a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint a visszafizetésének szabályairól a 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet (kormányrendelet) tartalmazza.

A szabályozás értelmében bármely, lejárt köztartozással nem rendelkező adóalanynak lehetősége nyílik a kedvezmény igénybevételére. A Tao. törvényben rögzített értelmező rendelkezés alapján látvány-csapatsportnak minősül a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong, így az ezekben a sportágakban tevékenykedő országos sportági szakszövetségek, amatőr és hivatásos sportszervezetek, sportiskolák, az adott sportágak fejlesztésére létrejött közhasznú alapítványok, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság részére nyújtott támogatás jogosítja fel az adózót adóalap- és adókedvezményre. A támogatók a következő jogcímeken nyújthatnak támogatást a jogosult szervezeteknek: az utánpótlás nevelés költségei, személyi jellegű ráfordítások, a képzéssel összefüggő költségek, valamint szakszövetségek, amatőr sportszervezetek és közhasznú alapítványok esetében a versenyeztetés költségei.

A 2011-ben bevezetett sporttámogatáshoz kötődő adókedvezmény érvényesítése érdekében a potenciális támogató és a támogatásra jogosult szervezetnek megállapodást kell kötnie a támogatásról, annak összegéről, illetve a jogcíméről. A szerződéskötést követően a jóváhagyó szervezet támogatási igazolást állít ki az alaptámogatás és a kötelezően fizetendő ún. kiegészítő támogatás összegéről, utóbbi az adózó által várhatóan alkalmazott adókulcs mértékétől függően a támogatás összegének 7,5, illetve 14,25 százaléka. Az alaptámogatással ellentétben a kiegészítő támogatás szponzorációnak minősül, így a támogató ezen összeg erejéig ellenszolgáltatásra válik jogosulttá.

A támogatás összege elismert ráfordításnak minősül, e mellet az igazolásban szereplő összeg erejéig a támogatás adóéve és az azt követő hat adóév adójából adókedvezmény vehető igénybe (legfeljebb az adókedvezménnyel csökkentett adó 70 százalékáig), így összességében 2,5-4,75 százalékos előny is elérhető.

A 2015. január 1-jétől bevezetett adófelajánláshoz kapcsolódó konstrukció keretében az adózó a havonta vagy negyedévente esedékes társasági adóelőlegei, az adóelőleg-kiegészítés („feltöltés”), valamint a fizetendő adó meghatározott részének támogatási célra történő felajánlásáról rendelkezhet. A potenciális támogató és a kedvezményezett szervezet között megállapodás jön létre a felajánlás összegéről és jogcíméről, valamint szponzori szerződés kerül megkötésre a felajánlott összeg 12,5 százalékának megfelelő összegű kiegészítő sporttámogatásban részesíteni kívánt kedvezményezettel. A felajánlás összege a fizetendő adó 80 százalékáig terjedhet, melyről a kijelölt eljáró hatóság igazolást állít ki. A felajánlás, valamint a kiegészítő sporttámogatás és az 1 százalékos hatósági díj átutalását az adóhatóság teljesíti kedvezményezett szervezet részére. Az adózót a felajánlás ellenében adójóváírás illeti meg, melynek alapja a felajánlott összeg 87,5 százalékának 99 százaléka, mértéke pedig akár 7,5 százalék is lehet, amennyiben az adózó legkésőbb a „feltöltéskor” (naptári éves adózók esetében december 20-ig) megteszi a szükséges nyilatkozatot, míg a feltöltést követően már csak 2,5 százalék. Az adójóváírás összege egyik esetben sem haladhatja meg a fizetendő adó 80 százalékának a 7,5, illetve 2,5 százalékát.

Fontos megjegyezni, hogy adófelajánlás és adókedvezmény együttesen nem alkalmazható, így az adózó döntésén múlik, melyik lehetőséggel kíván élni az adott adóévben.

2016 márciusában a társasági adó sporttámogatási rendszere az olimpiai pályázathoz kapcsolódó adókedvezménnyel bővült. Ez alapján a pályázat lebonyolításával összefüggésben felmerülő költségek támogatói levonhatják támogatásuk összegét a társasági adójukból.

Az adókedvezmény igénybevétele érdekében az adózóknak első lépésként támogatási megállapodást kell kötniük az Olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős társasággal (Budapest 2024 Nonprofit Zrt.), mely a támogatásra jogosult szervként a támogatás pontos összegét feltüntető támogatási igazolást állít ki annak figyelembevételével, hogy a támogatási igazolások összértéke 2016-ra és 2017-re vonatkozóan nem haladhatja meg a 19 milliárd forintot.

Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését követő 30 napon belül teljesítse a támogatás összegének a támogatásra jogosult szervezet részére történő átutalását, illetve azt 8 napon belül bejelentse az adóhatóság részére. Amennyiben a támogatási megállapodásban rögzített teljesítési naptól számított 30 napon belül a támogató nem teljesíti a támogatást, akkor a támogatásra jogosult szervezet a támogatási igazolást visszavonja és erről a tényről értesíti az adóhatóságot.

Az adókedvezmény a támogatási igazolásban szereplő összegig, de legfeljebb a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett társasági adó 70 százalékáig vehető igénybe. Az olimpiai pályázat támogatásának adókedvezménye és a látvány-csapatsport tevékenységek támogatásának adókedvezménye egyidejűleg is igénybe vehető, azonban ilyen az esetben a 70 százalékos korlát az igénybe vett adókedvezmények együttes összegére értendő.

Mivel az elszámolt támogatás 25 százaléka társasági adó szempontból elismert ráfordításnak minősül, így a támogatásra tekintettel – az alkalmazott adókulcs mértékétől függően – akár 2,5 – 4,75 százalékos adóelőny is elérhető. A támogató a későbbiekben saját döntése szerint az általa meghatározott adóévekben használhatja fel az adókedvezményt.

A támogatási rendszer évközi változásként került bevezetésre, ezért az adókedvezményt már a 2016. március 10-ét követően nyújtott támogatások alapján is érvényesíteni lehet – az adózó döntése szerint – a támogatás adóévétől akár a támogatás naptári évét követő hatodik évig.

Külön rendelkezés biztosítja, hogy az adókedvezmény lehetőségével ezen időponttól mind a naptári éves, mind az eltérő üzleti éves adózók élhetnek. Az adókedvezmény rendszere 2018. január 1-jén hatályát veszti, vagyis a kedvezményre való jogosultságot az adózók ezen időpontig szerezhetik meg.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be a konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016