Bár az őszi adócsomag részleteit jelenleg még homály fedi, és vélhetően még néhány hétig nem is tudjuk meg, hogy milyen adóváltozásokat tervez a Kormányzat a következő évekre, de a nyáron elfogadott 2019. évi LXXIII. törvény részeként már megismerhettünk néhány változást.

A következőkben a személyi jövedelemadó törvényben már elfogadott, az idei évben, illetve 2020-tól hatályos két jelentősebb változását szeretnénk bemutatni, és röviden összefoglalni.

Négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák kedvezménye

A változások közül a legjelentősebb, a Családvédelmi Akcióterv során meghirdetett kedvezményekhez kapcsolódik. Az Akcióterv keretében a jogalkotó újabb nagyszabású adókedvezmény bevezetéséről döntött, ez pedig a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák személyi jövedelemadó kedvezménye.

A kedvezmény az édesanyák családban és a munka világában tanúsított kettős helytállását kívánja méltányolni, és támogatni azzal, hogy élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.

A módosítás, vagy inkább jogszabálybővítés következtében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) új alcímmel egészült ki: „A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye”, mely alcím a törvény adóalapot megállapító rendelkezéseit egészíti ki. A kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként került meghatározásra. A következőkben nézzük meg a kedvezmény igénybevételének módját!

A törvény tételesen felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyek vonatkozásában a kedvezmény érvényesíthető, tovább meghatározza a kedvezmény érvényesítésére jogosult személyét és a jogosultsági időszakot.

Tehát a kedvezmény a következő, összevont adóalapba tartozó, jellemzően személyes munkavégzéshez kapcsolódó jövedelmek esetében vehető igénybe:

• az Szja tv. értelmében bérnek minősülő jövedelmek,
• az egyéb, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összege, kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
• az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül:
  • a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme,
  • a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme,
  • az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
  • a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
  • a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme,
  • a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, de díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

A kedvezmény érvényesítésére az az édesanya jogosult, aki négy vagy több vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevel vagy nevelt, és a gyermekekre tekintettel

• családi pótlékra jogosult, vagy
• családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt.

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján az édesanya négy vagy több gyermeket nevelőnek minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek. A kedvezmény érvényesítéséhez az édesanyának az adóbevallásában tett nyilatkozatában fel kell tüntetnie a kedvezményre jogosító gyermekek nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában a természetes személyazonosító adatait).

A kedvezmény évközi érvényesítése érdekében a jogosult édesanya bármely, az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizetőnek nyilatkozatot tehet, de a nyilatkozatban – hasonlóan az adóbevalláshoz – fel kell tüntetnie a kedvezményezett gyermekek azonosító adatait. A kedvezmény érvényesítése minden más kedvezményt megelőz, tehát az alapját képező jövedelem más kedvezménnyel már nem csökkenthető. Ettől függetlenül az édesanya megteheti a családi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozatát, azonban adóelőleg alap hiányában a nem érvényesített családi kedvezményt csak járulékkedvezmény formájában veheti igénybe.

A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható.

Új fogalom, a magánalapítvány

Szintén a nyári adócsomag részeként új fogalommal bővült az Szja tv.  fogalomrendszere. Az idei évtől hatályos változással meghatározásra került a magánalapítvány fogalma, és ezzel a bővítéssel a jogszabály követi a Ptk. által már meghatározott alapítványi definíciót, és egyértelművé teszi az alapítványoktól származó jövedelmek adójogi besorolását.

A Ptk. fogalma szerint az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. A hangsúly a „tartós célon” van, hiszen a régi Ptk. szabályai szerint Magyarországon alapítványt kizárólag „tartós közérdekű célra” lehetett létesíteni, tehát például: korábban a család tagjainak tartása, vagy a család magánvagyonának kezelése nem lehetett legitim alapítványi cél.

Az Szja tv. új rendelkezései szerint tehát magánalapítványnak minősül az a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott alapítvány, amelyet az alapító és a csatlakozó, az alapító és a csatlakozó hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében hoz létre. Ebbe a körbe tartozik a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány is. Fontos feltétel, hogy ezek az alapítványok csak akkor minősülnek az Szja tv. szerinti magánalapítványnak, ha azok kizárólag a magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott, vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal, valamint ezek hozamaival gazdálkodnak.

A magánalapítványtól származó jövedelem adókötelezettségét a jogszabály a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan rögzíti. Ennek értelmében egyéb indokkal adómentes a magánalapítvány vagyona (ide nem értve az említett vagyonok hozamait) terhére, a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték.

Nem adómentes a magánalapítványtól kapott bevétel (vagyoni érték), ha a kedvezményezett magánszemély a bevételt valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte. Nem lehet adómentes a bevétel abban az esetben sem, ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a vagyonok hozamai nem különíthetőek el a kezelt, vagy az alapítványi vagyontól. Ha a kapott bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, akkor a kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.

A magánalapítvány fogalmának bevezetésével a jogalkotót meghatározta az a juttatási formát, amelyet a feltételeknek megfelelő alapítvány adómentesen adhat a kedvezményezett magánszemélyeknek.

A bemutatott két változás közös tulajdonsága, hogy alapvetően a családok, és hosszú távon a magánszemélyek adóterhét kívánja csökkenteni, bár ezt teljesen különböző formában, és eszközökkel teszi meg.

 * * *

Értesülj első kézből a 2019. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2020

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2020 helyszínei és időpontjai:

• Budapest I. – 2019. november 21 – 22.
• Székesfehérvár – 2019. november 21 – 22.
• Pécs – 2019. november 25 – 26.
• Nagykanizsa – 2019. november 25 – 26.
• Debrecen – 2019. december 2 – 3.
• Miskolc – 2019. december 2 – 3.
• Győr – 2019 december 5 – 6.
• Budapest II. – 2019. december 10 – 11.
• Szolnok – 2019. december 10 – 11.
• Budapest III. – 2020. január 8 – 9.