Közeledik a félév vége, és ezzel az államháztartás szervezeteinél a tulajdonosi joggyakorló beszámolók elkészítési határideje is közeleg. Az egyik legnagyobb volumenű feladat ezen beszámolók összeállításánál a tulajdoni részesedések értékelése. A következőkben a részesedés értékelés alkalmazható módszerei kerülnek ismertetésre.

A tulajdonosi joggyakorló beszámoló készítési kötelezettség

Az államháztartás számviteléről 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 6. § (1) bekezdés e) pontja alapján éves költségvetési beszámoló készül a tulajdonosi joggyakorló szervezetek mérlegében kimutatható vagyonról és az általuk kezelt központi kezelésű előirányzatokról azok egészére. Az Áhsz. 30/A. § f) pontja alapján a mérleg készítés napja tulajdonosi joggyakorló szervezet által elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év június 15-e, és a 32. § (3) bekezdés alapján a beszámolót költségvetési évet követő év június 30-áig kell elkészíteni.

Tulajdoni részesedések értékelése

Az Áhsz. 18. § (1) bekezdése az értékvesztések esetében, és a 19. §-a az értékvesztések visszaírása, és értékhelyesbítések esetében előírja, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásait kell alkalmazni az Áhsz-ben meghatározott eltérésekkel, kiegészítésekkel.

Tulajdoni részesedéseknél a következő esetekben kell értékvesztést elszámolni az Szt. 54. § (1)-(2) bekezdések előírásai szerint:

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

A tulajdoni részesedés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:

• a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját,
• a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget,
• a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén az Szt. előírásai szerinti, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken.

Az Szt. 54. § (3) bekezdése alapján, ha a részesedés mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a részesedés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket.

Az Szt. 54. § (7) bekezdése alapján pedig a külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét, az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt követően kell az árfolyamváltozás hatását megállapítani.

Az Áhsz. 18. § (2) bekezdése kiegészítést tesz az Szt-hez kepést, amely alapján a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer – tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió – forintot.

A részesedések értékvesztését és értékvesztésének visszaírását a pénzügyi műveletek ráfordításain belül az Áhsz. 21. § (7) bekezdése alapján a részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése között kell elszámolni. Fontos, hogy az értékvesztés visszaírása ebben az esetben ráfordítást csökkentő tételként kerül elszámolásra.

Tartós részesedések esetében értékhelyesbítés elszámolására is van lehetőség az Áhsz. 19. § (2) bekezdése alapján, ha a mérlegkészítéskori piaci érték és az értékvesztések visszaírása utáni könyv szerinti érték közötti különbség jelentős. A tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a tartós és az értékesítési célú állami tulajdonú részesedések piaci értéke – a tőzsdén jegyzett társasági részesedések kivételével – a saját tőke érték részesedésre jutó arányos értékével egyezik meg. A tartós részesedések után értékhelyesbítés csak a gazdasági társaságokban – ide nem értve az állam jegybankban fennálló részesedését – fennálló tartós részesedések után mutatható ki. Fontos, hogy az Áhsz. 16. melléklete nem tartalmaz főkönyvi számot a nonprofit gazdasági társaságokban lévő részesedések értékhelyesbítésére vonatkozólag, mivel a nonprofit gazdasági társaságokban lévő tartós részesedések esetén – a társaság nonprofit tevékenységéből adódóan – nem értelmezhető az értékhelyesbítés.

Tulajdoni részesedések piaci értékének megállapítása

A tulajdoni részesedések értékelésének módját a számviteli politika keretében az értékelési szabályzatban kell rögzíteni. A tőzsdén jegyzett gazdasági társaságok esetén a mérlegkészítéskori tőzsdei árfolyam a piaci érték alapja. A tőzsdén kívüli gazdasági társaságok esetében a részesedés piaci értékének megállapításánál az Áhsz. előírásai alapján a saját tőke alapú cégértékelés alkalmazható.

A saját tőke alapú cégértékelés azt mutatja, ha a cég befejezné a tevékenységét, akkor eszközeinek értékesítése és a kötelezettségek visszafizetése után mennyi jövedelemhez jutnának a tulajdonosok. A saját tőke alapú cégértékelés lényegében a saját tőke piaci értékét mutatja, amely általában megegyezik a saját tőke könyv szerinti értékével. A részesedés piaci értékét a részesedésre jutó saját tőke alapján kell meghatározni. Ezen felül az így meghatározott piaci értéket csökkenteni kell a jóváhagyott osztalékkal. 

A saját tőke alapú cégértékelés alapdokumentuma a gazdasági társaságok beszámolója. Az Szt. 153. § (1) bekezdés alapján a gazdasági társaságok beszámolóját az üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni. Abban az esetben, ha a gazdasági társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel, akkor a beszámoló elkészítési határideje a tárgyévet követő év május 31. Ez a tulajdonosi joggyakorló beszámolók esetében ideális időpont, mivel a mérlegkészítés napja tárgyévet követő év június 15. és a beszámoló feladási határideje június 30., így van idő az értékelés elvégzésére. Probléma abban az esetben merül fel, ha a gazdasági társaság beszámolója nem készül el a költségvetési beszámoló mérlegkészítés napjáig (pl. a gazdálkodó naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz). Az értékelés – naprakész információ hiányában – nem végezhető el a mérlegkészítés időszakában, csak év közben, a társasági beszámoló közzétételét követően (kivétel a tőzsdén jegyzett társaság, mert a mérlegkészítéskori piaci érték az aktuális tőzsdei árfolyam).

Mivel a saját tőke alapú cégértékelés alapja a beszámoló, ezért évente egyszer van lehetőség a részesedések piaci értékének megállapítására, ebből következően a piaci érték előző évről tárgyévre történő változása esetében a tartósság kritériuma fennáll.

Részesedés értékelés bemutatása példán keresztül

A „TULAJDONOSI JOGGYAKORLÓ Hivatal” két gazdasági társaságban gyakorol tulajdonosi jogokat. A mérlegkészítés időszakában a gazdasági társaságokkal kapcsolatosan a következő információkkal rendelkezünk (adatok eFt-ban):

Kiegészítő információk:

• A könyv szerinti érték minden esetben megegyezik a bekerülési értékkel, nincsen nyilvántartott értékvesztés és értékhelyesbítés.
• A gazdasági társaságok nem fizetnek osztalékot.
• A hivatal él az értékhelyesbítés lehetőségével

Feladat:

Végezze el a gazdasági társaságok értékelését sajáttőke-alapú cégértékelés módszerével, és határozza meg a részesedések értékvesztését, vagy értékhelyesbítését.

Kidolgozás:

„A” társaság

A gazdasági társaság piaci értéke: 135. 400 eFt

A részesedés piaci árfolyama (saját tőke/jegyzett tőke): 135. 400 eFt/120.000 eFt= 112,83%

A Hivatal 100%-ban tulajdonos az „A” társaságban ezért a részesedés piaci értéke 15. 400 eFt-tal és 12,83%-kal meghaladja a könyv szerinti értéket, ezért 15. 400 eFt értékhelyesbítés számolható el a részesedésre.

„B” társaság

A gazdasági társaság pici értéke: 235. 000 eFt

A részesedés piaci árfolyama (saját tőke/jegyzett tőke): 235.000 eFt/280. 000 eFt= 83,93%

A pici árfolyam 16,07%-kal alacsonyabb, mint a részesedés névértéke.

A piaci érték részesedésre jutó része: 235.000 eFt×50%= 117. 500 eFt

A különbözet jelentősnek minősül, mert meghaladja a 10%-ot és tulajdonosi joggyakorló esetében a 10.000 eFt-ot. Ezért a Hivatalnak 22. 500 eFt értékvesztést kell elszámolnia a „B” társaságban lévő részesedésére.

***

A PENTA UNIÓ Zrt. 2023-ban is egész évben szervez államháztartási továbbképzéseket áprilistól egészen decemberig. Válassz helyszínek, előadók, és időpontok közül! Legközelebbi időpontok a hagyományos, kétnapos továbbképzéseinken:
2023.10.17-10.18 – TANTERMI előadás – Budapest
2023.11.07-11.08 – ÉLŐ ONLINE közvetítés

E-learning képzésünkön is szeretettel várunk! Jelentkezz most, biztosítsd be 2023-as kreditpontjaid! >> Az e-learning képzési formát választom!