Civil szervezeteknél egyre többször szembesülök vele, hogy gyűjtőfogalomnak használják az önkéntesség fogalmát, de sokszor helytelen értelmezésben. Megítélésük szerint általában mindenki önkéntes, aki munkát végez. Ez egészen addig működik is, amíg egy ellenőrrel nem találkozik a szervezet, amire mostanság már egyre többször van példa. Ezért fontos tisztázni előre, javasolhatóan még akkor is írásban, amikor ezt jogszabály nem követeli meg, hogy kinek mi a státusza. Tekintsük át, kivel is lehet dolga egy civil szervezetnek.

A tipikus formák között említhető meg a munkaviszony, megbízási jogviszony, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony, és több esetben akár még a munkaerő kölcsönzés is. Az ezekkel kapcsolatos részletszabályok alkalmazása semmiben nem tér el a forprofit és a nonprofit szféra esetében. Ugyanakkor a civilekre jellemző atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása során a mindennapokban még mindig sok probléma merül fel. Az atipikus foglalkoztatási formák közül kiemelendő a közérdekű önkéntes tevékenység, illetve a közösségi szolgálat megítélése.

Közérdekű önkéntes tevékenység

A közérdekű önkéntesek a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (Köt.) alapján foglalkoztatottak az alábbi feltételek mentén:

Az egyik és legfontosabb feltétel a fogadó szervezet regisztrációja a minisztériumnál. Fogadó szervezet lehet a magyarországi székhellyel rendelkező civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és működésével összefüggő tevékenysége körében. Aki fogadó szervezetté kíván válni, annak ezen szándékát be kell jelenteni a családpolitikáért felelős miniszternek, a Köt. mellékletét képező adatlap segítségével, melyhez csatolni szükséges a hatályos létesítő okirat másolatát, a bírósági nyilvántartásba vétel igazolását, 30 napnál nem régebbi szervezet adatait tartalmazó kivonatot, illetve a jogszerű működés igazolását.

A regisztrációs kérelem benyújtásánál figyelemmel kell lenni a Köt. azon előírásaira, mely taxatív felsorolja, hogy mely területeken jöhet egyáltalán szóba a regisztráció!

Ha a regisztrációs folyamatnak eleget tett a szervezet, és minden rendben van, akkor a minisztériumtól a kért paraméterekkel határozat érkezik. A továbbiakban e határozatban foglaltak alapján kell eljárni. A regisztrációt követően az önkéntesekkel szerződést kell kötni, mely történhet szóban és írásban, egyes esetekben kötelező írásban megkötni a szerződést (pl. határozatlan időre szóló szerződés esetén, vagy ha legalább 10 napra kötik, engedélyköteles építési munka keretében foglalkoztatják, külföldön foglalkoztatják, az önkéntes harmadik országból érkező személy, az önkéntes kérésére).

Bár nem minden esetben kötelező a szerződés írásba foglalása, javasolható azonban minden esetben az írásbeliség. Két dolog miatt is fontosnak tartom, egyrészt a munkaviszonytól vagy egyéb más jogviszonytól való elkülönítés, másrészt a felek közti későbbi jogviták elkerülése érdekében. Fontos kihangsúlyozni, hogy egy, az adott szervezetnél “szolgálatban lévő” önkéntes biztosan kell, hogy szerepeljen az önkéntesek nyilvántartásában!

Az önkéntesekről köteles a fogadó szervezet nyilvántartást vezetni, mely nyilvántartás tartalmazza:

• az önkéntes azonosító adatait
• lakóhelyét
• külföldi esetén az állampolgárságát
• korlátozott cselekvőképesség, illetve kiskorú esetén a törvényes képviselő adatait
• a tevékenység tartalmát
• a tevékenység ellátásának helyét
• a tevékenységre fordítandó időt, pihenőidőt
• a tevékenység megkezdésének időpontját
• határozott idő esetén a megszűnés időpontját
• az önkéntesnek nyújtott juttatásokat.

Önkéntesnek adható juttatások:

• munka- és védőruha
• utazás, szállás, étkezés, kiküldetési rendelvény
• védőoltás, szűrővizsgálat
• iskolarendszeren kívüli képzés
• önkéntes tulajdonában álló, feladatellátáshoz szükséges állat ellátási költsége
• önkéntes külföldön tartózkodása esetére napidíj (havi összege nem haladhatja meg a minimálbér 20%-át)
• jutalom (éves összege nem haladhatja meg a minimálbér 20%-át)

Csak a fentiekben vázolt szabályok menték foglalkoztatott önkéntes kerülhet bele a közhasznúsági melléklet ilyen létszámába.

Az önkéntes munkának ellenértéke van, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet értelmében az önkéntes munka egy órára jutó értékének számításához a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) százhatvanad részét kell figyelembe venni, az alábbiak szerint:

• 2014-es minimálbér (101.500 forint/hó) alapján: 634,375 forint/óra
• 2015-es minimálbér (105.000 forint/hó) alapján: 656,25 forint/óra

Könyvelési bizonylat: időszakonként kimutatás alapján

Könyvelése: T 55 K 96

Hol lehet nagyon fontos, hogy a könyvelésben megjelenjen? Ott ahol pályázat elszámolásának lehetőségét előírja, ahol fontos a bevételek aránya (vállalkozási tevékenység arányánál)

Közösségi szolgálat

A másik erre a szektorra egyre jellemzőbb atipikus foglalkoztatási forma a közösségi szolgálat jogintézménye. E tekintetben viszont a legnagyobb problémát az jelenti, hogy igen sokszor összemossák a két jogintézményt, illetve annak szabályait.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a jogforrása, mely szerint közösségi szolgálat keretei között:

• a) az egészségügyi,
• b) a szociális és jótékonysági,
• c) az oktatási,
• d) a kulturális és közösségi,
• e) a környezet-és természetvédelmi,
• f) a katasztrófavédelmi,
• g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport-és szabadidős

területen folytatható tevékenység

A középiskolai nappali képzésben résztvevő és az érettségi vizsgát 2016. január1-ét követően megkezdő tanulók esetében az érettségi bizonyítvány kiállításának feltétele az 50 óra közösségi szolgálat igazolása.

A közösségi szolgálat keretében diákokat fogadni kívánó szervezetek részére egyelőre kötelező regisztrációs előírás nincs.

Szem előtt kell tartani, hogy szakmai feladatokat nem végezhetnek a diákok, ilyen tevékenység végzése, végeztetése tilos. Kizárólag olyan segítő tevékenységeket végezhetnek, amelyek szakképzettséget nem igényelnek, és az nem az adott szervezet munkatársainak a munkaköri feladata. Természetesen adománygyűjtési célból ilyen típusú jogviszony nem létesíthető!

Ők tehát nem közérdekű önkéntesek, célszerű megvizsgálni azt is, hogy a fenti tevékenységi területbe ilyen tekintetben fogadó szervezetként szerepelni tudunk-e. Sokszor hallom, látom, hogy egy olyan szervezetnél van a diák közösségi szolgálat keretében, amelynek a tevékenysége nem tartozik a fenti rendeletben felsorolt tevékenységek körébe. A probléma gyökere pedig ebben hármas: tájékozatlan a szülő, és vele együtt annak gyermeke, a fogadó szervezet, és az iskola is. Arra is felhívom a figyelmet, hogy fogadó szervezetként – amennyiben ilyen diákokat fogad vagy fogadni kíván a későbbiekben a szervezet magáról a “foglalkoztatás” folyamatáról, annak részletszabályairól is tájékozódni szükséges.

A fenti kérdéskörrel és természetesen sok mással is igyekszem a szeptember végi konferencián kiemelt figyelemmel foglalkozni. A fentieken túl természetesen szó lesz a számviteli rendszerről, és az adózásról is, támogatásokról és sok minden egyébről is. A szeptember 28-i konferencián szeretettel várok mindenkit, akit a téma érdekel, akinek kérdése van, aki ilyen szervezetet irányít vagy gazdasági vonalon életükben közreműködik.

Legyél Te is vállalkozásod vagy ügyfeled nonprofit specialistája!

Jelentkezz a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében A civil (nonprofit) szervezetek gazdálkodása, számvitele és adózása címmel 2015. szeptember 28-án megrendezésre kerülő előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseid!