Beszéljünk a devizás számlákról és az időszakos elszámolásról

Ön vajon mindent tud a számlázásról? – 2. rész

Egy szolgáltató cég euróban állította ki számláját. Számlakiállítói oldalon ez minden esetben helyesnek tekinthető-e? Mit tegyen ezzel a számla befogadója, feltétel nélkül befogadhatja? Ez először is függ attól, hogy mi áll a szerződésben. Ha a szerződés devizaneme euró, vagy lehetőséget ad az eurós számlázásra, akkor helyes az így kiállított eurós számla. Azonban vannak olyan esetek, amikor a szerződésben euró alapú, de forintban kiállított számláról állapodnak meg a felek. Ekkor az is előfordulhat, hogy a számlán szerepel az euró és a forint összeg is egyaránt, de a számla kiállítójának és a befogadójának a forint összeget kell iktatnia, könyvelnie.

További fejtörést okozhat a számla könyvelése során a devizaárfolyam. Arról nem is beszélve, hogy az árfolyam tekintetében mást mond az Áfa és mást a Számvitel.

Áfa szerinti árfolyam

Az Áfa törvény 80. § szerint egy „normál ügylet” esetén a teljesítéskori árfolyamot kell alkalmazni.

Elemezzük ki ezt a mondatot.

„Normál ügylet”: nem tartozik ide például a Közösségi beszerzés, az előleg, és az 58. § szerinti időszakos elszámolás vagy általában azok az esetek, ahol az adót a vevő fizeti. Ezen kivételek esetében a speciális szabályok szerinti árfolyamot kell alkalmazni.
„Teljesítés”: az Áfa törvény 55. § szerinti teljesítés, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Mivel ez alól számos kivétel van, ezeket érdemes áttekinteni, rendszerben látni.

„Árfolyam”: mit értünk árfolyamon?

  • Az Áfa törvény szerint az átváltási árfolyam az, amit bármely belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez.
  • Ettől eltérően lehetőség van az MNB árfolyam alkalmazására is, ha ezt az adózó előre bejelentette az adóhatósághoz.

A következő kérdés ebből következik: hogyan tudom ellenőrizni, hogy az adózó bejelentette-e az árfolyamra vonatkozó választását az adóhatósághoz? És ha nem, akkor melyik belföldi pénzintézet eladási árfolyamát kell alkalmazni?

Számvitel szerinti árfolyam

A Számviteli törvény 60. § másképpen definiálja a választott árfolyamot. Főszabály szerint a devizás tételeket a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára – ez nem feltétlenül egyezik meg az Áfa törvény szerinti teljesítéssel – vonatkozó választott árfolyamon kell átszámítani forintra. A választott árfolyamról a vezetés dönt és ezt a számviteli politikában rögzíti. A választás a Számviteli törvény szerint az alábbiak közül kerül meghatározásra:

  • a választott hitelintézet által meghirdetett deviza vételi és deviza eladási árfolyamának átlaga, vagy
  • az MNB által közzétett, illetve
  • az Európai Központi Bank (EKB) által közzétett, hivatalos devizaárfolyama,
  • (egyes esetekben csak devizavételi vagy csak deviza eladási árfolyama), valamint
  • az Áfa törvény előírásai szerinti árfolyam.

Példa időszakos elszámolásra

Vegyünk például egy időszakos elszámolású számlát. Az Áfa törvény 58. § alapján a teljesítés napja a fizetés esedékessége. Tehát a számlát a fizetési határidő időszakában kell beállítani a bevallásba. Az árfolyam tekintetében pedig a számla kiállításának napján érvényes, a választott pénzintézet deviza eladási árfolyamát vagy az MNB árfolyamot kell alkalmazni. Jól látható, hogy az árfolyamot nem minden esetben a teljesítés napján kell megállapítani. (Jelen esetben logikus az árfolyam használat, hiszen a számla kiállításakor nem is ismert a jövőbeni, fizetési esedékesség napján érvényes árfolyam).

A számvitel szerint azonban arra az időszakra kell a számlát lekönyvelni, amelyre az a szerződés szerint vonatkozik (Ptk. szerinti teljesítés). A vonatkozási időszak szintén nem biztos, hogy egybeesik az áfa szerinti elszámolás időszakkal. Például a 08. havi takarítást a szolgáltató 09. hónapban jogosult számlázni, ahol a fizetési határidő szintén 09. hónapra esik. Ez a számla a számvitelben 08. hónapra vonatkozik, míg az áfa bevallásban 09. hónapra kell betenni. Így a számvitelben a 08. havi bekerülés napján érvényes választott árfolyammal kell számolni. De érdemes tágan nézni az ügyleteket, mert nem csak a szolgáltatások területén gyakori az időszakos elszámolás. Ugyanígy levezethető például egy bizományosi értékesítés is, ahol a tárgy havi értékesítésről a következő hónap elején számolnak el a felek.

Új szabály

2016. január 1-jétől egészen más szempontokat kell figyelembe venni az időszakos elszámolású ügyletek számlázásánál. Fontos szerepe lesz a szerződés szerinti elszámolási időszaknak, a számla kiállítási napjának, a fizetési határidőnek.

A könyvelés, adótanácsadás, könyvvizsgálat területen már 2015. július 1-jétől alkalmazni kell az új, időszakos elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket. Azaz napjainkban már az új szabály szerint kell a számlát kiállítani. Ezzel kapcsolatban további kérdéseket vet fel, hogy egy folyamatos szolgáltatásnál – például könyvelés esetében – hogyan kell megállapítani az elszámolás időszakát? Helyes lehet-e, ha az elszámolás időszaka megegyezik azzal az időszakkal, amelyre a lekönyvelt bizonylatok vonatkoznak? Erre a kérdésre nagy részben a szerződés adja meg a helyes választ.

Érdemes említést tenni arról, hogy 2016. január 1-jétől a könyvelőnek információt kell kapnia arról, hogy az ügyfele milyen időszakra állította ki az adott számlát. Ez egyébként része a számla minimális adattartalmának, de a tapasztalat mégis az, hogy ez az adat gyakran elmarad.

Előleg, helyesbítés, sztornó

Kanyarodjunk vissza az általános számlázási kérdésekre. Amikor először fogtam a kezemben egy olyan devizás számlát, ahol 2 előleg számla után következett a végszámla és abban a könyvelőnek javítania (sztornóznia) is kellett, akkor alapos körültekintésre volt szükség. Nem elegendő ilyenkor az áfa helyes megállapítása, mert az eredményre gyakorolt hatás a számvitelben jelenik meg, és itt egészen más elvek alapján kell a helyes árfolyamot meghatározni.

A számlahelyesbítés, sztornózás szabályairól a videóban hallasz néhány fontos információt. A szabály nem tűnik bonyolultnak, mégis sokszor buktatókat rejteget a gyakorlatban:

  • Számlakibocsátói oldalon a fizetendő áfa növekedés önellenőrzéssel jár, a csökkenése viszont nem. A sztornó számla esete nem tartozik az általános szabály alá.
  • Számlabefogadói oldalon általában nem szabad önellenőrizni. Azonban ezt felül kell bírálni a fordított adózású ügyleteknél, illetve ha nem érkezik be a számla a kibocsátást követő 15 napon belül.

Ezen a területen is érdemes óvatosnak lenni, hiszen nem minden számlára igaz, hogy az áfa bevallás arra az időszakra esik, ami a számlán teljesítés napjaként szerepel.

Lassan a számlakiállításhoz is végzettség szükséges…


https://youtu.be/OjEFjPtzbCs

A Számlázási tanácsadó konferencián példákkal illusztrálva szeretném a szabályokat rendszerbe foglalva bemutatni. Kitérek a számlakiállítói, a számlabefogadói oldalra, a könyvelésre, és szó lesz az engedmények különböző típusairól is. Amennyiben Te is szívesen részt veszel 2015. október 2-án a Számlázási tanácsadó konferencián, kérlek, jelentkezz.

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése