Az elmúlt évtizedben a magyarországi hulladékgazdálkodási rendszer jelentősen fejlődött, és ez a lerakott hulladék mennyiségének csökkentésében látszódott leginkább.  De a rendszerben még mindig van jelentős potenciál, amelyet hatékonyan ki lehet és ki is kell használni. AZ Európai Unió is kiemelten kezeli a hulladékok csökkentését.  Erre való tekintettel a körforgásos gazdaságról szóló kidolgozott csomagban szereplő, hulladékról szóló négy új irányelv – a megelőzés, az újrahasználat, az újrafeldolgozás és a hulladéklerakás – tekintetében új hulladékgazdálkodási célértékeket vezet be.

Ezek az értékek:

• a települési hulladék tekintetében 2035-re 65%-os közös uniós újrafeldolgozási célérték (2025-re 55% és 2030-ra 60%);
• a csomagolási hulladék tekintetében 2030-ra 70%-os közös uniós újrafeldolgozási célérték;
• a hulladéklerakók igénybevételének csökkentésére vonatkozóan kötelezően meghatározott célérték (2035-ra legfeljebb 10%) a települési hulladék tekintetében;
• az elkülönítetten gyűjtött hulladék hulladéklerakókban való elhelyezésének tilalma, amelyhez szükséges 2023-ra a biohulladék, 2025-re pedig a háztartásokban keletkező textil- és veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése;

Az EU 2020 márciusában tette közzé a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét, amely az EU fenntartható növekedésére vonatkozó sarokköve.  

De mi is a körforgásos gazdaság lényege?  

A körforgásos gazdaságban a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezéséért.

Ezen EU-s törekvéseket figyelembe véve 2023.07.01. napjától vezeti be Magyarország a körforgásos gazdaságra való áttérést szabályozó, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023 (III. 14.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: EPR rendelet). 

Ezzel egyidejűleg a MOHU Zrt.  (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.,) mint Koncessziós Társaság 2023.07.01. napjától végzi a magyarországi települési és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződő hulladékok átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását, valamint működteti a fentiekben említett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (Extended Producers Responsibility).

Az EPR rendeletben meghatározott hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékeket EPR díjjal terhelik meg. Ezek az az úgynevezett körforgásos termékek. 

Körforgással érintett termékkörök: 

• csomagolások
• egyes SUP termékek:
• elektromos és elektronikus berendezések
• elemek és akkumulátorok
• gépjárművek
• gumiabroncs
• irodai papír
• reklámhordozó papír
• sütőolaj és zsír
• textiltermékek
• bútorok fából

A hulladékgazdálkodási törvény 22.§ 26. b) pontja alapján a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja a hulladéktermelő 

• hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának, 
• kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának, 
• a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek 
• és e termékekből származó hulladéknak 

az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását.  

A hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység esetében a hulladáktermelők hulladékát 1100 literes hulladékgyűjtő edényzetben, konténerben vagy 610 l-es akkugyűjtő ládában gyűjtött hulladékát intézményi alvállalkozó által gyűjti be a Koncessziós Társaság. 

Kit terhel az EPR díj és hogyan határozza meg az érintett cég a kötelezettségét? 

Az EPR díj mindig az úgynevezett „gyártót” terheli, de itt a gyártót nem szó szoros értelmében kell értelmezni, hanem azt az előállítót, forgalmazót vagy felhasználót jelöli, aki legelőszőr Magyarországon az ellátási láncba beteszi a körforgásos terméket.  

A jogszabály meghatározza a körforgásos termékek vámtarifaszámát vagy megnevezését, vagy azt az ágazati jogszabályt, ami az érintett termék pontos fogalmát leírja. A körforgásos terméket el kell látni egy nyolc számjegyből álló körforgás-kóddal (KF kód), ez alapján lesz visszakövethető a termék életútja.  

Azaz az EPR díjfizetés keletkezik 

• forgalomba hozatallal,
• saját célú felhasználással. 

Nagyon fontos, hogy nem minősül saját célú felhasználásnak alapanyagként történő felhasználás esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt és hulladék. 

A „gyártónak” minden esetben vizsgálnia lesz szükséges a „gyártói státuszát”, illetve hogy mely termékei vonatkozásában áll fenn EPR díj fizetési kötelezettség.

Kötelezettség keletkezésének időpontja:

• Első belföldi forgalomba hozatal esetében a forgalomba hozatal időpontja 
• Saját célú felhasználás esetében a költségként történő elszámolás vagy a teljesítés napja 
• Külföldről behozott csomagolás elválasztása esetén a fenti időpontban vagy a lecsomagolás napja
• ÁFA, termékdíj raktárból kitárolás esetén az ügylet teljesítésének napja

A körforgásos termék értékesítésekor meg kell majd adni a körforgásos termék kódját, és a számlára vagy a forgalomba hozatalt bizonyító okiratra fel kell majd vezetni, hogy kit terhel az EPR díj megfizetésének kötelezettsége. 

Annak megállapítása, hogy az alábbiak közül melyik kerül a számlára vagy a forgalomba hozatalt bizonyító okiratra vizsgálni szükséges, hogy az EPR díj fizetési kötelezettség milyen módon és kinél keletkezik:

• főszabály szerint: „a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” 
• vevő nyilatkozata a gyártónak szabály szerint: „a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre.” 
• átvállalási szabály szerint: „a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a vevőt terheli.” 
• vevői igény szerint: „a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre került.” 

Az EPR díjak 2023.05.31. napjáig fognak megjelenni rendeletben., és kg alapján lesznek meghatározva. 

Szükséges tennivalók:

• 2023.05.31-ig minden érintettnek szükséges regisztrálnia „gyártóként” is a MOHU Zrt felületén. 
• A „gyártókat” egy nyilvántartásba vételi kötelezettség terheli, amelyet az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság felé szükséges megtenniük szintén 2023.05.31. napjáig. 

Figyelem! Azon „gyártók”, akik nem tesznek eleget ezen kötelezettségeiknek, termékeiket nem hozhatják forgalomba a nyilvántartásba vételig.  

A későbbiekben a „gyártókat” terheli egy nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség is, amelyet minden  negyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság felé. 

A Hatóság ezen bevallást továbbítja majd a MOHU Zrt. felé, aki majd az EPR díj fizetésre kötelezett részére 15 napon belül kiállítja a számlát. 

Amennyiben hibás adatszolgáltatás történik, a jelentésre kötelezett kezdeményezheti a Hatóságnál a bevallás módosítását, melynek a fizetésre vonatkozóan halasztó hatálya keletkezik.  Ám ez nem jelenti azt, hogy a módosításra lehetőség is lesz, mert ez csupán egy kezdeményezési lehetőség. 

Kiemelten fontos a pontos precíz nyilvántartás vezetése. Nyilvántartást az adatszolgáltatásra kötelezett úgy kell, hogy vezessen, hogy az alkalmas legyen az adatszolgáltatási kötelezettség teljeskörű teljesíthetőségére, valamint  ellenőrzések során a termék és a hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítani tudja.

 AZ EPR rendelet következtében változik a környezetvédelmi termékdíj kötelezettség rendszere is.  

Az EPR díjat csökkenteni lehet a termékdíj összegével, ha a két jogszabály alanyi hatálya megegyezik, azaz a körforgásos termékünk termékdíjjal is terhelt. Adott esetben megérheti átvállalni majd a termékdíjat a ”gyártótól”, ha a számítások alapján ez a legideálisabb állapot. Ehhez azonban még meg kell várnunk az EPR díjak megjelenését. 

Fontos tisztázni, hogy míg a termékdíjat a csomagolószer gyártója fizeti a csomagolószerért, addig az EPR díjat az a vállalkozás fizeti, aki a körforgásos terméket elsőként a forgalomba helyezi (az áru mozgatásához, szállításához szükséges ideiglenes védőburkolatot érintően). 

A termékdíj rendszere továbbra is fennmarad, de jelentős változások történnek. Ezért kiemelten fontos mind a két rendszerben a bevallás elvégzése és a megfelelő nyilvántartás. 

Míg a termékdíjat a NAV-nak fizetjük és neki valljuk be, addig az EPR díjat a MOHU-nak fogjuk fizetni, és a hulladékos hatóságnak fogjuk bevallani. 

A termékdíj visszaigényelhető, de az EPR díjban nincs visszaigénylési lehetőség.

A körforgásos gazdasággal összefüggő egyes törvények módosításáról a 2023. április 28. napján társadalmi egyeztetésen megjelent rendelet tervezet szerint: ”A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 40. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: a körforgásos termék után 2023. július elsejét követő belföldi forgalomba hozatal alapján kiterjesztett gyártói felelősségi díjat igazoltan megfizető visszaigényelheti a termékdíjköteles termék után az általa vagy a csomagolószer kötelezettje által 2023. július elsejét megelőzően megfizetett termékdíj azon összegét, amely az igazoltan megfizetett kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal megegyezik.”

Nagyon fontos tisztázni, hogy a cégeknek újra kell gondolniuk termékdíj, EPR díj fizetési kötelezettségek mellett a keletkezett hulladékaik mennyiségét és besorolását: mit tekintenek hulladéknak, mi az, amit újra tudnak hasznosítani, visszahelyezni a körforgásba. Erre már a MOHU regisztrációnál is kiemelten figyelni szükséges, hiszen már ott regisztrálni kell gyártóként és/vagy hulladéktermelőként, és meg kell adniuk a keletkezett hulladékuk mennyiségét. Ez pedig jelentős hatással lehet a díjfizetési és nyilvántartási kötelezettségeikre.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy jelentős többletköltséget kerülhetünk el – azaz költségeket tudunk optimalizálni -, ha már most, a kezdetekkor hozzáértő  hulladékgazdálkodási szakértőt, és EPR kötelezettség megállapításában szakmailag felkészült tanácsadót veszünk igénybe hulladékaink felülvizsgálatára, termékdíj kötelezettségünk és annak átvállalási lehetőségeinek vizsgálatára, EPR díj fizetési kötelezettség és ezen keresztül termékdíj nettósítás lehetőségének, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek vizsgálatára. 

Fentiekben segít Önnek az EU-PRO EHS Kft.  csapata, és partnere, a FRIK – Fehér Informatikai Rendszerház Kft. – által közösen kifejlesztett nyilvántartó szoftverrel: szakmai támogatást nyújtunk nyilvántartási rendszer kialakításában, a már meglévő nyilvántartási rendszereknek az új rendszerhez történő igazításában, a MOHU regisztrációban, a cégek tevékenységéből keletkező hulladékainak besorolásában, és termékdíj, EPR díj fizetési kötelezettséghez szükséges feladatok elvégzésének szakmai támogatásában.

***

A PENTA UNIÓ Zrt. 2023-ban is egész évben szervez továbbképzéseket, áprilistól egészen decemberig. Válassz helyszínek, előadók és időpontok közül! 

Jelentkezz most, biztosítsd be 2023-as kreditpontjaidat és tedd fel kérdéseid a PENTA előadóinak!  >> Idén is a PENTA továbbképzését választom!