Cikk sorozatunk első részében sorra vettük a borászati ágazatot érintő szabályok és a nyáron hatályba lépő egyéb jövedéki szabályok módosulását, e cikk keretében pedig folytatjuk a zárjeggyel kapcsolatos szabályváltozásokkal, a 2024. évtől hatályos adómérték módosulással.

Esetenként előállhat olyan helyzet, hogy jövedéki szabályozás látszólag nem tartalmaz rendelkezéseket bizonyos gazdasági eseményekre, ami az érintett gazdálkodói kör számára bizonytalanságot eredményezhet. Ez – ha valós problémáról van szó – időszakosan áthidalható a Pénzügyminisztérium vagy a NAV Központi Irányítása által kiadott szakmai véleménnyel, de hosszabb távon érdemes a megfelelő módosításokat elvégezni a szabályozáson. 

Ez történt az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajok vagy megfigyelt termékek adófizetési kötelezettségét szabályozó Jöt. 7.§ (1) bekezdés f) – i) pontjaiban foglalt rendelkezésekkel. Gyakorlatilag egy technikai jellegű módosítás történt, aminek oka, hogy az említett jogszabályi helyekben nevesített adófizetési kötelezettséget keletkeztető esetek az értékesítéshez kötődnek, nem vették figyelembe, hogy az engedélyes gazdálkodók között bérmunka szerződésen alapuló együttműködés is lehet. A bérmunkát végző gazdálkodó – mivel nem tulajdonosa a kérdéses árunak – nem tud értékesíteni, csak a tulajdonos rendelkezése alapján feladja, szállítja az árut a megadott címzett részére, így joggal merül fel a kérdés, hogy ilyenkor keletkezik adófizetési kötelezettség vagy nem? A jövedéki szabályozás szelleméből következően nem, de ez olyan kérdés, amit indokolt szabályozni. A jelenlegi módosítás tehát azt célozza, hogy az ilyen típusú együttműködés a gazdálkodók között létrejöhessen, biztosítva ezzel annak lehetőségét, hogy az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajok vagy megfigyelt termékek után ne keletkezzen adófizetési kötelezettség, ha a meghatározott célú értékesítés mellett ilyen célú szállítás történik.

Jövedéki termékek visszaszállítása szabadforgalomból adóraktárba

Az adóraktár engedélyeseket érintő fontos kérdésben jelent megoldást a Jöt. 67.§ új (1b) bekezdése. A jelenlegi szabályok alapján, ha egy adóraktár engedélyes szabadforgalomba bocsátással tárol ki jövedéki terméket jövedéki engedélyes kereskedők és/vagy jövedéki kiskereskedők részére, s ezt követően – bármilyen okból – szükségessé válik ezen termékek részben vagy egészben az adóraktár engedélyes általi visszavétele, akkor erre van lehetőség, de az az adóraktár engedélyes számára komoly hátránnyal jár. Adózott termékről lévén szó, azt az adóraktár adózott termékkészletére kell visszavenni, innen viszont nincs lehetőség a termékek kereskedelembe történő ismételt kiszállítására. Ennek egyrészt az az oka, hogy a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek beszerzése és viszonteladók részére történő értékesítése jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek minősül, ezt a tevékenységet viszont az adóraktári engedély nem támogatja. A másik probléma, ami miatt az ismételt kereskedelmi célú kiszállításra nincs mód, az adóraktár adózott készletének csökkentésére rendszeresített jogcímkódok csak az újrafeldolgozási vagy megsemmisítési célú készletcsökkentésre adtak lehetőséget. Még akkor is, ha kereskedelem képes termékről van szó. 

Az adóraktár engedélyesek gyakorta megfogalmazták a visszáruzásra irányuló igényüket, mivel a hétköznapoknak szerves része a kereskedőktől történő áruvisszavétel vagy azért, mert bizományosi értékesítésben volt kint az áru, vagy azért, mert a felek az áru visszavásárlásában állapodtak meg. A Jöt. 67.§ új (1b) bekezdése megteremtette a lehetőségét a kereskedőknél lévő termékek adóraktárba történő visszaszállításának és ismételt kereskedelmi célú kiszállításának azáltal, hogy az új rendelkezés értelmében ehhez nincs szükség jövedéki engedélyre. Ezzel megnyílt az adóraktár engedélyesek számára a lehetőség az általuk szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek visszáruként az adóraktárba történő visszavételére. Ez a szabályváltozás szükséges, de nem elégséges feltétele az adóraktárba történő visszaszállítás megkezdésének. Az eljárások gyakorlati kivitelezése a törvényi keretek megteremtésén túl igényli a megfelelő jogcímkódok létrehozását, továbbá a korábban megfizetett adó rendezését. A jogcímkódok karbantartása az állami adó- és vámhatóság kompetenciájába tartozik, erre minden bizonnyal időben történik intézkedés és az új jogcímkódok elérhetők lesznek a NAV honlapján. A szabadforgalomból visszahozott áru az adóraktár adózott készletére kerül bevételezésre, innen kerülhet sor az ismételt kereskedelmi célú kiszállításra olyan bizonylatolással, ami nem keletkeztet ismételten adófizetési kötelezettséget, így adózási szempontból itt nincs teendő. Természetesen a visszáruként visszahozott termék nem feltétlenül csak belföldi forgalmazásra kerülhet, hanem mehet más tagállamba vagy harmadik országba, de az adóraktár engedélyes dönthet úgy is, hogy a terméket újra feldolgozza vagy megsemmisíti. Ez utóbbi esetekben a Jöt. 82.§ új (1a) bekezdése biztosítja a korábban megfizetett jövedéki adó visszaigénylésének (levonásának) lehetőségét. Lényeges, hogy a visszaigénylésnél az az adómérték veendő figyelembe, amely a korábbi szabadforgalomba bocsátás során került alkalmazásra. A gyakorlati végrehajtás a törvényi előírások mellett végrehajtási rendeleti szabályokat is igényel, továbbá nélkülözhetetlen a NAV által frissített jogcímkódok listája is, s ezekkel együtt lesz teljes a terület jogi szabályozása.

Zárjegyekkel kapcsolatos szabályváltozások

A zárjegyekkel kapcsolatos változások egyértelmű könnyítésként, egyszerűsítésként értelmezhetők. Az egyik részterület az importált alkoholtermékek zárjegyezésével kapcsolatos könnyítés, míg a másik az adó-visszaigénylés feltételeként meghatározott zárjegy eltávolítás feltételeit könnyítő előírás.

Az alkoholtermék importálása esetén a zárjegyek felhelyezésére kialakult eljárások egyike, hogy a zárjegyek kiszállításra kerülnek harmadik országba, ahol a gyártó felhelyezi a zárjegyeket az importált tétel palackjaira, így érkezik be, így kerül sor a szabadforgalomba bocsátást eredményező vámkezelésre. A másik gyakorlat szerint az alkoholtermékek zárjegy nélkül érkezik be, ami kissé problémás, mivel a Jöt. 74.§ (1) bekezdés felvezető mondata előírja, hogy alkoholterméket zárjeggyel ellátva lehet importálni. A szabadforgalomba bocsátást eredményező vámkezelés feltétele, hogy a zárjegyek rajta legyenek a palackokon, tehát módot kell találni arra, hogy a zárjegyek felkerüljenek a palackokra még a vámkezelés előtt. Mivel ebben a pillanatban a jövedéki termékek az Uniós Vámkódex (UVK) szerinti nem uniós áru státuszban vannak, így azokra a vámszabályok alkalmazása az elsődleges. Az UVK szerint kínálkozó lehetőségek a vámraktározás, valamint az átmeneti megőrzés, illetve harmadik lehetőség az adófelfüggesztéssel történő vámkezelés. A vámraktározás és az átmeneti megőrzés alkalmazása a gyakorlatban sok problémát jelentett, hisz mind a vámraktározási eljárás szabályai, mind az átmeneti megőrzésre vonatkozó előírások szerint az említett eljárások alatt lévő árun csak állagmegóvó eljárások alkalmazhatók, vagyis a zárjegyezés ezen eljárások által nem támogatott. Az adófelfüggesztéssel végzett vámkezelés nehézségét pedig az adja, hogy az eljárás teljes lebonyolítása egy bejegyzett feladói és egy adóraktári engedéllyel rendelkező partner bevonását tette/teszi szükségessé. A bejegyzett feladó az adófelfüggesztéssel vámkezelt árut adja fel adóraktárba, az adóraktár pedig fogadja az árut, felzárjegyezi és szabadforgalomba bocsátja. Tehát többszereplős, bonyolult és költséges is egyben ez az eljárás. Az importőrök helyzete tehát nem volt könnyű, ha zárjegy nélkül érkezett meg részükre az importált alkoholtermék. 

Ezt a helyzetet szünteti meg a Jöt. 74.§ új (1a) bekezdése azzal, hogy az importáló számára lehetővé teszi a zárjegy alkoholtermékre történő felhelyezését a vámkezelést követően a jövedéki engedélyes belföldi telephelyén, amennyiben azt előzetesen bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz. A törvényi rendelkezés nem tér ki a bejelentés módjára, teljesítésének határidejére, adattartalmára, ami már előre jelzi, hogy a végrehajtási rendelet még a szabályozást érintő releváns kérdéseket fog rendezni, s így lesz teljes a terület szabályozása. 

A zárjeggyel kapcsolatos szabályrendszer következő változása az exporthoz, a jövedéki termék megsemmisítéshez, valamint a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék más tagállamba, kereskedelmi céllal történő kiszállításához kapcsolódik. Az említett szállításokhoz adó-visszaigénylési jog párosul, aminek érvényesítéséhez szükséges a felhelyezett zárjegyek vámhatóság jelenlétében történő eltávolítása és megsemmisítése vagy felülragasztással történő érvénytelenítése. Ennek az eljárásnak az alapvető feltétele az adóhatóság személyes jelenléte és közreműködése. A NAV saját ellenőrzési feladatainak végrehajtása mellett nem könnyű a zárjegyeltávolításhoz szükséges hatósági közreműködést biztosítani, ráadásul engedélyes gazdálkodókról van szó, akik egyébként is rendszeres ellenőrzés alatt állnak, így joggal merül fel a kérdés, hogy mekkora kockázatot jelent, ha az adózók adóhatósági közreműködés nélkül hajtják végre a zárjegyek eltávolítását? 

A módosítás választ is ad a kérdésre, hisz a Jöt. 77.§ új (1a) bekezdése nem követeli meg az adóhatóság képviselőjének jelenlétét és közreműködését a zárjegyek eltávolításánál és megsemmisítésénél, vagy felülragasztással történő érvénytelenítésénél, amennyiben ennek időpontját az adózó legalább 3 munkanappal korábban bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak, a leszedéssel és megsemmisítéssel vagy felülragasztással történő érvénytelenítéssel érintett zárjegyek sorszámát a nyilvántartásában megjeleníti és az adóhatóság felé teljesítendő adatszolgáltatásában szerepelteti. Ha az adózó az új szabályoknak megfelelően bejelenti szándékát az adóhatósághoz, a meghatározott adatokat nyilvántartásába rögzíti, továbbá adatot szolgáltat a NAV részére, akkor a NAV képviselőinek jelenléte nélkül is elvégezhető a zárjegy eltávolítása és megsemmisítése, vagy felülragasztással történő érvénytelenítése. Persze ez nem akadálya annak, hogy a hatóság képviselői – kockázati tényezők birtokában – mégis megjelenjenek, hisz a hatóság az ellenőrzéseit maga szervezi. 

Adómérték emelés 2024. január 1-étől

Az előzőekben említett adómérték emelés a 2022. július 1-étől alkalmazott adómértékek törvénybe történő átemelését valósította meg, valós adómérték növekedésről nem beszélhetünk. Az üzemanyagok vonatkozásában azonban valós és nem is elhanyagolható mértékű emelésre kerül sor 2024. január 1-étől, ami a benzin esetében mintegy 27%-os, a gázolaj esetében valamivel több, mint 29%-os.

*A kőolaj NAV hivatalos honlapján közzétett, hordónkénti világpiaci ára a Jöt. 110.§ (3) bekezdése szerint 50 USD felett van.
**A kőolaj NAV hivatalos honlapján közzétett, hordónkénti világpiaci ára a Jöt. 110.§ (3) bekezdése szerint 50 USD vagy az alatt van.
***A gázolaj üzemanyagkénti, tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén.

A tiszta növényi olajat előállító az általa előállított tiszta növényi olaj mezőgazdasági termelőtevékenységhez, évente hektáronként legfeljebb 97 liter mennyiségű felhasználása esetén a tiszta növényi olaj adómértéke a gázolaj alacsonyabb adómértékének alkalmazása esetén az adómérték 14%-a, a magasabb adómérték alkalmazása esetén az adómérték 13%-a. Az adómértékek emelésének hátterében az uniós adóminimum teljesítése áll.

A kereskedelmi gázolaj után érvényesíthető adó-visszaigénylés mértéke a gázolaj alacsonyabb adómérték alkalmazása esetén 2,5 Ft, a magasabb adómérték alkalmazása esetén 12,5 Ft literenként. Indokoltságát az uniós adóminimumnak való megfelelés adja.

A mezőgazdasági termelő a gázolaj mezőgazdasági termelőtevékenységhez, évente hektáronként legfeljebb 97 liter mennyiségben történő felhasználása esetén jogosult adó-visszaigénylésre, melynek mértéke a felhasznált gázolaj megfizetett adójának alacsonyabb adómérték alkalmazása esetén 86%-a, magasabb adómérték alkalmazása esetén 87%-a. A változás az adómérték emeléshez kapcsolódó kiigazítás, a mezőgazdasági termelők adóterhének szinten tartását célozza. 

***

A PENTA UNIÓ Zrt. 2023-ban is egész évben szervez továbbképzéseket, áprilistól egészen decemberig. Válassz helyszínek, előadók és időpontok közül!

Jelentkezz most, biztosítsd be 2023- évi kreditpontjaid és tedd fel kérdéseid a PENTA előadóinak! >> Idén is a PENTA továbbképzését választom!